Címerhatározó/Bakócz címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Bakócz (gyakran Bakacs, Bakács, Bakóc, Bakocs, Bakócs) család címerével foglalkozik.


Bakócz Tamás emlékérme
Bakócz Tamás arcképe
Bakócz Tamás biborosi pecsétje

Erdődi Bakócz (1459).jpg

A czímerszerző a szatmármegyei Erdődből eredő Bakócz Ferencz fia, Bálint, titeli prépost és ekkor Gúthi Országh Mihály nádor házi káplánja. Vele együtt testvérei: Miklós, Tamás – a későbbi hatalmas esztergomi biboros-érsek – és János is részesek a czímeradományban. Érdemeiket csak általánosságban sorolja föl az oklevél, melynek szövege, kivált vége felé, híven követi a Zsigmond király armálisaiban megszokott formulákat.

A Bakócz-család tagjai három évtizedre reá Mátyás királytól új czímeradományban részesülnek; erre szükség is volt, mert az első oklevél a király koronáztatása előtti időkből való; az ilyenek pedig érvényöket vesztették, ha a király korábbi intézkedését, koronáztatása után új pecsétjével törvényesen meg erősítette. Az új adomány lényegtelen eltérésekkel az 1459 évi czímert ismétli (l. a XXIV. számot).

Czímerlevelünk szövegéből nem vesszük ki egész világosan, hogy az új czímer nemesítéssel is járt: csak a második, 1489. évi oklevél sejteti, hol a nemesítés külön fel van említve, hogy az 1459. évi czímeradomány a családot egyúttal nemesi állapotra is emelte.

Tudvalevőleg a Bakóczok leszármazottai az Erdődyek és leányágon tőlük erednek a Pálffyak; e főúri családok czímerében az 1459-ik évi czímer képét csaknem változatlanul megtaláljuk.

(Fejérpataky László és Áldásy Antal : Magyar címeres emlékek; Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság (1901, 1902, 1926))

Erdődi Bakócz (1489).jpg

A czímerkérő Bakócz Tamás győri püspök, történelmünk ismert nagy alakja, kinek az oklevélben fennen magasztalt érdemeiért testvérei és rokonai kapnak nemességet és czímert a királytól. E rokonok már az 1459 évi czímerlevélben is szerepelnek.

Az oklevél, az 1459. évi czímeradomány daczára, világosan mondja, hogy a király a czímernyerőket nem nemesi állapotból, melyben mint olyanok voltak, kik „nem nemes szülőktől erednek, kiveszi és az ország valódi nemesei közé igtatja;” és egyúttal korábbi nemesi czímeröket újból adományozza. A fönti táblán látható Péter ősatyja az Erdődy grófok családjának, míg ennek nőtestvére Klára férjhez menvén Pálffy Pálhoz, a grófi és herczegi rangon virágzó Pálffy-családnak vált ősanyjává. Az előbbiek, valamint az utóbbiak, kik az Erdődi előnévvel átvették a czímert is, lényegében ugyanúgy viselik a régi czímert, a hogy azt a Bakóczok a XV. században kapták. Csak a szinek és itt-ott a helyzet változtak. Igy az Erdődy-czímer az 1565. évi grófi diploma szerint: négyelt pajzs szívpajzsában a régi Bakócz-czímer, vagyis arany mezőben arany félkerékből kinövő természetes szarvas. A Pálffy-czímereknél visszatér a pajzs eredeti kék színe, és az arany kerék sokszor zöld hármas hegy mögül tűnik elő. A legutolsó forrás, az 1879-ik évi magyar diploma, mely a Pálffy-Daun ág teanoi herczegi czímének Magyarországra való kiterjesztéséről szól, az összetett czímerben a Pálffyakét szószerint ekkép írja le: „A főpajzs első és negyedik kék mezeiben talapzatból zöld hármas hegy, s ebből arany küllős félkerék emelkedik, melyen jobbra fordúlt tizágú arany szarvas ágaskodik.”

(Fejérpataky László és Áldásy Antal : Magyar címeres emlékek; Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság (1901, 1902, 1926))

  • Irodalom:

A Magyar Országos Levéltár címereslevelei. Szerk.: Kollega Tarsoly István–Nyulásziné Straub Éva. CD-ROM. Budapest, 2000.

C. Tóth Norbert: Erdődi Bakóc Tamás érsek rokonsága (Rekonstrukciós kísérlet). Turul 2018/1. 8-30.

  • Külső hivatkozások:

[1]

[2]

Rövidítések


Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs