Címerhatározó/Császár címer
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Császár családok címerével foglalkozik.
császári Császár
[szerkesztés]
.jpg)
Császári Császár István és Petneházy Mátyás, György, Gergely, Tamás, János, Mátyás 1462. január 9-én Budán Mátyástól kapott címert.
megj.: a címer a szövegben nincs leírva
DL 50.532
A fő czímerszerzőről, Császár István kanonokról csak annyit tudunk, hogy 1456–1464 közt volt a váradi káptalan tagja. Érdemeit az oklevél nem részletezi, azt sem tudjuk, miféle vérségi kapocs fűzte őt czímertársaihoz. Petneházy Benedek fiaihoz. Minket az 1417. évi czímeradomány révén (l. a VII. táblán), különösen ez utóbbiak érdekelnek.
A Petneházy-testvérek egyenes leszármazói annak a Jakabnak, ki az 1417. évi czímeradomány részese. Ennek volt egy Benedek nevű fia, kit Zsigmond király oklevele még nem ismer; és ennek a Benedeknek a fiai az oklevélben megnevezett testvérek: Mátyás, Gergely, Tamás, György és János. Megjegyezzük, hogy Mátyás az egyenes őse Petneházy Dávidnak, a budai hősnek.
Annak nincs semmi nyoma, hogy a Petneházyak valaha elhagyták volna a Zsigmond királytól kapott czímert. Sőt az 1462. évi adomány egyik részeséről, Petneházy Mátyásról ki tudjuk mutatni, hogy harminczöt esztendővel Mátyás király armálisának kelte után a nyílazó oroszlányt használja czímeres pecsétjében úgy, a hogy azt az 1417. évi oklevél megállapítatta, azzal a lényegtelen eltéréssel, hogy az eredetileg balra fordított czímerképet jobbra nézeti. Lehet, hogy e ragaszkodásnak a régi czímerképhez egyik oka az volt, hogy Mátyás királynak 1462. évi czímerlevelét a király megkoronáztatása, 1464. év nagycsütörtöke, után nem erősíttették meg újból, mint ez példáúl az Erdődi Bakóczok czímerével történt (l. a XXIV. számot); már pedig e nélkűl Mátyás királynak koronáztatása előtti időkben kelt adományai értéköket vesztették.
(Fejérpataky László és Áldásy Antal : Magyar címeres emlékek; Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság (1901, 1902, 1926))
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Császár 1548
[szerkesztés]
Oláh Miklós 1548. november 23. Pozsony I. Ferdinánd címerbővítés általa: apja István, anyja Huszár Barbara, néhai testvérének gyermekei Tamás, Mihály, Anna, testvére Orsolya, annak férje Bóna György és fiai Császár Miklós (apja néhai Császár Kristóf) és Bóna György, másik testvére Ilona és férje Olasz Miklós
Irodalom:
Külső hivatkozások:
pacséri Császár
[szerkesztés]Bács vármegyében fekvő Pacsér helységről irja előnevét, és ott jelenleg is birtokos. Itt született Császár Sándor 1789-ben, ki Temes vármegyénél kezdé hivatalos pályáját mint aljegyző, utóbb főjegyző, 1829-1835-ig másod alispán, az 1825. 1830. és 1832/6-ki országgyűlésre e megye követe, jeles szónok és classicus latin. 1836-1840-ig kir. táblai ülnök, midőn az 1836-ki országgyűlés után kezdett állami perekben Földváry Ferencczel a vádlottak mellett szavazott. E hivatalról lemondása után gróf Bissingen krassói uradalma teljhatalmú kormányzó lőn, utóbb Buziásra vonult. 1848-ban a hétszemélyes tábla bírájává neveztetett. Meghalt lóról esés következtében Pesten 1850-ben. Pacséri Császár Gyula 1843-ban kameralis ispán.
- Irodalom:
- Külső hivatkozások:
jólészi Császár
[szerkesztés]
Faggyas:
Fellépett a [19]30-as évek közepén Bajcsy-Zsilinszky Endre is, a Nemzeti Radikális Párt programjával, akinek fellépése megosztotta a járás paraszti és nemesi társadalmát. Bajcsy-Zsilinszkynek főkortese volt a szuhafői nemesek között Jólészi Császár Lajos, Kelemérben otrokocsi Orbán Zsigmond, akinek portáján tartotta a választás alkalmával a programbeszédét. (27.)
A hajdani kisnemesek nagyobb táborát vonultatta fel Diószeghy Dezső ke leméri földbirtokos, aki Független Kisgazdapárti programmal lépett fel, az ugyancsak helybeli birtokos, Putnoky Móriccal szemben. ... A hangadó vezető nemesi családok, a Héthyek, Csiszárok, Császárok, Demék, Osváthok, Dapsyak, Hubayak, Almássyak, nem utolsó sorban a Putnokon élő kisnemesi hivatalnokok megnyerése volt mindkét fél törekvése. Nagy szerepe volt a többségükben még nemesi származású jegyzőknek, a református papoknak és tanítóknak is a választások idején. (27-28.)
A nemesek többsége, élükön a Császár, Csiszár, Járdánházy és Kasza családokkal a két világháború közötti idők képviselőválasztásain az ellenzéket, Bajcsy-Zsilinszky Endrét és a Kisgazda Párt képviselőjelöltjeit támogatta. (67.)
- Irodalom:
Faggyas István: A Sajó és a Szuha vidékének kisnemessége. GÖMÖR NÉPRAJZA XVI. Debrecen, 1988. 84. [3]
- Külső hivatkozások:
Lásd még: