Címerhatározó/Fodor címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Fodor családok címerével foglalkozik.


szilágybagosi Fodor[szerkesztés]

Szilágy vármegyéből származik. Régi család, mely már a középkorban birtokos volt Szilágy és Kraszna vármegyékben. Tamás, kinek neje Borzási Balog Eufrozina volt, 1542-ben nyert nemességújító címerlevelet. Ennek gyermekei a borzási birtokra nyertek adományt. Tamás fia János Pázmán Dorkát vette nőül. Ennek utóda Tamás 1604-ben Borzáson volt birtokos. Családi közlés szerint Tamástól, aki 1542-ben nemességújító címerlevelet nyert, a jelenleg élő nemzedék a következőleg származik le: Tamás fia I. János, ezé II. János, ezé III. János, ezé Zsigmond, ezé György, ezé Mózes, aki Szilágy vármegyében 1806-1808-ban Récsén volt birtokos. Ennek fia Ruben, a debreceni városi nyomda igazgatója, ezé Károly földbirtokos cs. és kir. hadbíró, majd járásbíró. A család a XIX. század elején igen el volt terjedve Szilágy és Kraszna vármegyékben. Az 1805. évi összeírás szerint Borzáson és Bagoson is. Tagjai közül Dávid, Sándor és Klára Borzáson voltak birtokosok. Az 1806. évi összeírás szerint F. Dávid, Sándor és Klára 10 5/12 régi és 2 2/3 új jobbágytelket bírtak Borzáson. Dávidnak ezenkívül még Paliczkon, Halmosdon egy fél jobbágytelke volt. György, Imre, Mózes és Tamás Récsén voltak birtokosok, hol 3 1/2 adómentes telkük és öt jobbágytelkük volt. A fenti Károly földbirtokos és járásbíró. Fia: Vilmos jelenleg Hont vármegye főszolgabirája. A család 1848 előtt Borzás, Bagos és Récse helységekben bírt földesúri joggal. Idővel elterjedt Hajdú és Zemplén vármegyékbe is. Torontálban 1871-ben költözött. Hontba 1898-ban telepedett le. Címer: kék pajzs ezüst pajzsfővel. A pajzsban ezüstkövekből rakott oromzatos őrtorony emelkedik, fekete kapuval s a kapu mindkét oldalán, valamint a torony közepén egy-egy lőréssel. A torony tetejére villás végű ezüstnyelű veres zászló van tűzve, mely a pajzsfőbe nyúlik be. Sisakdísz: két fiát vérével tápláló pelikán. Takarók: mindkét oldalról: kékezüst.

Irodalom:

Külső hivatkozások:


Fodor 1456[szerkesztés]

Bethlenfalvi Szepesy.JPG

Bethlenfalvi Szepesy Gergely 1456. február 19., Buda V. László címer megerősítése általa: testvére Fodor János

DL 24.763

+++++++++++++

Nagy Iván:

Fodor család.

Fodor János budai prépostnak bethlenfalvi Szepesy Gergelylyel együtt V. László király eddig használt czimerét megerősiti 1456-ki febr. 18-án.* [* Gr. Teleky Hunyadiak kora X. köt. 493. l.]

Czimere: a paizs vörös mezejében egy arany oroszlán a szokott támadó helyzetben állva, két első lábainak körmeivel három arany rózsát tartva. A paizs fölötti sisakból egy kereszt függ le az oroszlán fölé. A sisak tetején arany sas-szárny, és annak közepén az előbbihez hasonló oroszlán látszik. Foszladék mindkét oldalról arany-vörös.[1]

+++++++++++++

Horváth:

Fodor János 1448-ban a szepesi káptalan kanonokja volt. 1456-ban budai prépostként nemesi címet kapott. Erről Thurzó György nádor levelezéséből szerzünk tudomást, mely ma a biccsei levéltárban található. Itt arról olvashatunk, hogy 1600-ban a nádort felkeresték a Litassy testvérek, István és Pál, honti nemesek és neki ajándékozták V. László 1456. február 19-én kiadott nemesi levelét, melyben Szepessy Györgyöt és Fodor János budai prépostot nemesi rangra emeli és számukra közös címert adományoz. A pajzsban koronás arany oroszlánt ábrázoltak, rózsával a jobb felső sarokban. Mivel a címeres levél tulajdonosai és leszármazói kihaltak, a címeres levelet a nádornak adományozták. Litassy istván később a nádor szolgálatában állt, egészen 1625-ig.

  • Irodalom:

Nagy Iván: Magyarország családai. NEGYEDIK KÖTET [2]

Pavel Horváth: Heraldická promočná tlač z roku 1697. Genealogicko-heraldický hlas (9) 1999/2. 5-15.

Külső hivatkozások:

[3]


abrudbányai Fodor[szerkesztés]

Abrudbányai Fodor.JPG

Abrudbányai Fodor (Literatus) Pál 1607. augusztus 6., Gyulafehérvár I. Rákóczi Zsigmond nemesség megerősítése és címer

megj.: az első helyen a név Abrudbányai Rákossy Fodor Literatus Pál

R 64

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

  • Külső hivatkozások:

[4]

Rövidítések


Fodor 1676[szerkesztés]

Nagy Iván:

Fodor család.

E nemes család czimere: a paizs mezejében egy magyar vitéz, jobb kezében levágott törökfejet tartva. A paizs fölötti sisak koronáján kiterjesztett szárnyakkal egyfejü sas áll. E családból élt 1676-ban nemes Fodor János „király ő felsége hadi és Kassa városa birája“, mint őt Tarnóczy István jesuita egy neki ajánlott „Titkos értelmü Rósa“ czimü könyvében nevezi, hol leirt czimere is közölve van.[5]

+++++++++++++

Horváth:

A 16. század végén, a 17. század elején szerezhették nemességüket. Ebből a családból származott Fodor János, kassai bíró, aki 1676-ban szerepel. Nemesi származását és címerét Tarnóci István jezsuita professzor említi az említett vallási könyvében, melyet neki ajánlott. A családi címerben magyar vitéz (katona) a kezében levágott török fejet tart. Valószínűleg a sisakdíszben is ugyanez volt.


  • Irodalom:

Nagy Iván: Magyarország családai. NEGYEDIK KÖTET[6]

Pavel Horváth: Heraldická promočná tlač z roku 1697. Genealogicko-heraldický hlas (9) 1999/2. 5-15.

  • Külső hivatkozások:

Fodor 1697[szerkesztés]

Fodor László címere, a kassai promóciós iraton, 1697

Fodor László a kassai gimnázium rétorikai osztályának diákja volt. Ő is egyike volt azoknak, akik 1697-ben a kassai egyetem végzett, mesterfokozatot szerzett diákok részére kiadott promóciós irat ajánlói között szerepelnek.

Címere nem egyezik egyetlen korábban ismert Fodor család címerével, ezért tőlük eltérő családból származhatott. Pajzsán Noé bárkája látható, melynek tetején kitárt szárnyú galamb áll, a csőrében zöld ággal. Sisakdísz nincs [ami a család erdélyi eredetére utalhat].


  • Irodalom:

Pavel Horváth: Heraldická promočná tlač z roku 1697. Genealogicko-heraldický hlas (9) 1999/2. 5-15.

  • Külső hivatkozások:


Rövidítések


bodoki Fodor[szerkesztés]

Bodoki Fodor család czímere.jpg

Siebm. Wb. IV. B. 12. Abth. T. 96. Fodor Balázst II. Rákóczy György Segesvárt 1650 jan. 26-án megnemesiti.

  • Irodalom:

SZOLNOK-DOBOKAVÁRMEGYE MONOGRAPHIÁJA

  • Külső hivatkozások:

Fodor másképp Bajcsy[szerkesztés]

Nagy Iván I.:

Bajcsy máskép Fodor család.
E Bajcsyak – kiknek nevéhez néha a máskép Fodor név járul – leginkább Hont megyében tünnek föl, hol Bajcsy Pál 1600-ban adományt kap, és beiktattatik a kihalt Mocskos család után Terbegeczen két jobbágy, – Gyürkiben hét nemes udvar, – Sirakon három nemes udvartelekbe, egész Pribel, és mind a két Csehi helységbe, – Ipolykeszin egy nemes, – és két jobbágytelekbe. Neje Csehi Kata volt. Ellenük 1612-ben Siraky Tamás pörölt a szalatnyai birtok iránt*. 1613-ban Csehi Kata már mint özvegy emlitetik. – Leányai Bajcsy Ilona Szegesdy Gáspárné*, Margit pedig Kajaly Lukácsné*, – 1640–47-ben éltek. Ugyanez időben élt Gergely is. E család kihalt.[7]

Nagy Iván IV.:

Fodor család. (Máskép Bajcsy).
Fodor máskép Bajcsy nevet viselt azon nemes család, melyből Fodor Gergely kihalván, javait nővére Fodor Bajcsy Margitnak Kajaly Lukácsnénak fia Kajaly András öröklé, miért is annak nagy-csalomjai (Hont v.) birtokára adományt szerzett 1699-ben, de a beiktatásnál ellentmondás történt *.[* Sz. Benedeki Convent Capsa G. Fasc. I. Nro 12.] [8]


  • Irodalom:

Nagy Iván: Magyarország családai. ELSŐ KÖTET.[9] NEGYEDIK KÖTET[10]

  • Külső hivatkozások:



Fodor 1711[szerkesztés]

Czimere: a paizs kék mezejében egy oszlop mellett ágaskodó egyszarvú, (néhol rézsútos csikolatban áll az egyszarvú). A paizs fölötti sisak koronájából magyar vitéz emelkedik ki kivont karddal. A paizst szokásos foszladék veszi körül.

E családból Fodor József-János 1711-ben a kir. Curianál hites jegyző.

Fodor család van Gömör megyében is, hol a mult század végén Fodor István élt, neje Paukovics Francziska.

Fodor nevü család él Borsod, Szabolcs, Sopron, Torontál, Ung, Zemplin * [* Szirmay C. Zemplin not. top. 112.] vármegyében is.

Fodor nevü család Ugocsa megyében Fancsikai előnévvel élt 1495-ben *.[* Szirmay C. Ugocsa p. 120.] [11]

  • Irodalom:

Nagy Iván: Magyarország családai. NEGYEDIK KÖTET[12]

  • Külső hivatkozások:

Fodor 1712[szerkesztés]

III. Károly nemesité meg Fodor Gáspárt 1712-ben *. [* Collect. Herald. Nro 676.]

Czimere: a paizs kék mezejében zöld térről egy karó mellett fölemelkedő szőlőtőke két lefüggő piros szőlőfürttel és levelekkel. A paizs fölötti sisak koronáján vörösbe öltözött kar kivont kardot markol. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.[13]

  • Irodalom:

Nagy Iván: Magyarország családai. NEGYEDIK KÖTET[14]

  • Külső hivatkozások:

Fodor 1716[szerkesztés]

1716-ban nemesité meg III. Károly király Fodor Jánost *.[* Collect. Herald. Nro 464.] Czimere: a paizs kék mezejében zöld térről emelkedő magas terebélyes élőfa virágzó állapotban. A paizs fölötti sisak koronáján vörös mezü kar könyököl, kivont kardot villogtatva. Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék.[15]

  • Irodalom:

Nagy Iván: Magyarország családai. NEGYEDIK KÖTET[16]

  • Külső hivatkozások:

ernyei Fodor[szerkesztés]

Erdély családa. Ernyei Fodor István 1579-ben élt *, [* Nemes Székely Nemzet Constitutiója. 272. l.] mint Báthori Kristóf erdélyi vajda itélet-levelében olvasható.[17]

  • Irodalom:

Nagy Iván: Magyarország családai. NEGYEDIK KÖTET[18]

  • Külső hivatkozások:

rákosi Fodor[szerkesztés]

Erdélyi székely család. Rákosi Fodor István 1591-ben többel együtt Báthory Zsigmondtól kap primipilaris levelet *. [* Nemes Székely Nemzet Constitutiója. 101. lap.]

Talán e családból való Fodor Bálint 1611-ben csikszéki assessor *. [* Kállay: Székely nemzet. 248. l.]

Fodor György Bethlen korában élt *. [* Kemény János Önéletirása. Kiadta Szalay L. 58. lap.][19]

  • Irodalom:

Nagy Iván: Magyarország családai. NEGYEDIK KÖTET[20]

  • Külső hivatkozások:

magyarigeni Fodor[szerkesztés]

Erdélyi család. Közülök Fodor János 1657-ben Déván udvar-biró *.[* Szalárdy: Siralmas m. Krónika. 609. l.]

Erdélyben jelenleg is több Fodor nevü család él, milyenek a varfalvi-pataki Fodor, – csikvacsercsi F., – kopocsari Fodor, – sz.-udvarhelyi Fodor stb. családok.[21]

  • Irodalom:

Nagy Iván: Magyarország családai. NEGYEDIK KÖTET[22]

  • Külső hivatkozások:

Fodor 1794[szerkesztés]

Ilynevű családból István 1794-ben Pozsony, Antal 1839-ben egyik székelyszék bizonyítványa alapján hirdettette ki nemességét Torontál vármegyében. E család a XIX. század első felében Gádon bírt földesúri joggal.

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs