Címerhatározó/EGY/K/hbh

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Címerhatározó‎ | EGY‎ | K
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A következő eldöntendő kérdés (a címerhatározás III. lépése), hogy milyen fő címerábra van a harántolt vagy balharántolt alapon? Ez lehet mesteralak (jele M) vagy címerkép (C).

A mesteralak vagy címerkép típusa a következő határozói lépés tárgya lesz.

Néhány címerviselő egyéb címerábra nélküli, kétféle borítással harántolt vagy balharántolt pajzsot használt. Ettől eltekintve a máz fajtája a címerhatározásnál nem kap szerepet, csak maga a kategória alkot külön kulcsot a határozón belül.

A kategória címerei a lap alján érhetők el. 
 


A harántolt vagy balharántolt alap díszítése      III. Lépés

A fő címerábra fajtája a harántolt vagy balharántolt alapon (M, C)


EGY-K-hbh-MC.JPG



A harántolt vagy balharántolt alapon fő mesteralak van (M)    →Tovább

A harántolt vagy balharántolt alapon fő címerkép van (C)    →Tovább

Vissza←

Definíciók


  • A III. lépésben azt határozzuk meg, hogy az alapon milyen címerábra van. Ez lehet mesteralak vagy címerkép. Mivel egy mezőben együtt előfordulhat mesteralak és címerkép, sőt több mesteralak és címerkép is, a címerhatározáskor csak a fő mesteralakot, illetve a fő címerképet vesszük figyelembe. A címert tehát aszerint soroljuk be a mesteralakkal vagy címerképpel ellátott kategóriába, hogy a (fő) címermezőben fő mesteralak vagy fő címerkép van-e.

Ezért szükséges a fő címerábrák fogalmát is definiálni.

A címerhatározáskor abból az alapelvből indulunk ki, hogy két címer megkülönböztetéséhez (főleg az osztott címerek esetében) nem szükséges az egész címerpajzsot vizsgálni, egyszerűbb és célravezetőbb csak a fő címermezőt és/vagy a fő címerábrát szemlélni.

Minthogy a címerpajzson általában egyidejűleg több címerábra is szerepel, a meghatározás szempontjából fontos a fő címerábra kijelölése.

A fő címerábra tehát:

I. amely a fő címermezőben domináns, ha ilyen nincs, az, amely

II. meghatározott pajzsrészen található: a boglárhelyen (5), a díszhelyen (2), a főhelyen (1), a pajzsfő hátsó részén (3), a pajzstalp közepén (8 - köldökhely), a pajzsderék elején (4), a pajzsderék bal oldalán (6), a pajzstalp elején (7) vagy a pajzstalp hátsó részén (9) helyezkedik el.

Fő címermező-címrábra.PNG

Külön címerábrának számít az is, amely szerves részben áll egy másik címerábrával (pl. az oroszlán fején a korona, mancsában a szablya; nem külön címerkép viszont a gránátból kicsapó lángnyelv, mert ez a gránáthoz tartozó ugyanolyan általános ábrázolásmód, mint a sárkány szájából kicsapó lángnyelvek). Külön címerábrák azok is, melyek a fő címerábra díszítését képezik (pl. a sas mellén elhelyezett félhold, a pólyára helyezett leopárd). Mivel azonban csak a 'díszítés' funkcióját töltik be, klasszifikációs szempontból mindig csak mellék-címerábrának fognak számítani. (Ha pl. pólyán leopárd van, a pólya lesz a fő címerábra, annak ellenére, hogy a pólya van alul, mert a leopárd csak a pólya kiegészítő jegye, díszítése.) Így pl. a br. Fejérváry család címerében az oroszlán domináns pozícióban és középen található ugyan, de mégsem ez lesz a fő címerábra, hanem a pólya, mert a pólya az egyféle színű alapon nem hozott létre címermezőt, így a mesteralak (és nem a mező) funkcióját tölti be.

Fejérváry címer.JPG A fő címerkép változatlan pozíciójaa.png

A br. Fejárváry család címerében az egyféle (E) borítású alapon (ké) a fő címerábra (M) a vörös pólya lesz, mert egyrészt ez van középen, másrészt domináns helyzetben is, mely meghatározza a rajta levő oroszlán alakját. Az oroszlán azért van járó helyzetben, mert a pólya alakja csak ezen póz ábrázolását teszi lehetővé a címeren. Ezért a pólya a fő-, az oroszlán a mellék-címerábra.

Mellette példák láthatók olyan oroszlános címerekre, amikor az oroszlán nem veszíti el a pozícióját, mint fő címerábra, akkor sem, ha több mesteralakot helyeznek el fölötte, mert az oroszlán pozíciója nagysága stb. nem alkalmazkodik a pajzsban szereplő mesteralakok geometriájához. Az első címeren Svédország régi címere látható: arany oroszlán kékkel és ezüsttel hatszor balharántvágott (háromszor harántpólyázott) alapon. Itt a balharántvágás kétféle mázú alap lesz és az oroszlán a fő címerkép (C). Az alap borításához (a sávok nagyságához) csak a kis vörös szívek alklamazkodnak, így ezek mellék-címerképek. A második pajzson, az Abernethy család vörös oroszlánja látható ezüst alapon, melyek fekete fodros harántpólya húzódik keresztül. Itt is az oroszlán lesz a fő címerábra, annak ellenére, hogy a harántpólya van felül, mivel az nem alkalmazkodik a fodros harántpólya alakjához. Ez a fajta pólya egyébként, melyet keresztül húznak a címerábrán, általában a családi állapotot (pl. a törvénytelen származást) fejezi ki, tehát nem is valódi mesteralak, hanem mellékjegy (brisure). A harmadik pajzs a skót uralkodói család címerének első példája, II. David Bruce, Skócia királyának pajzsa: arany alapon vörös liliomos keretben vörös oroszlán. Mellette (Ros grófja) az oroszlánon még egy sakkozott pólyát is elhelyeztek. Ezzel a megkülönböztetéssel a címerviselő rokonságát fejezték ki a királyi családdal. Az oroszlán alakja itt sem alkalmazkodott a pólya geometriájához, ezért a fő címerábra itt is az oroszlán (azon kívül, hogy az volt az királyi címerben is). Mellette John Stuart (a későbbi III. Róbert király) oroszlánjára egy sakkozott hajtókájú tornagallért helyeztek, de még jellemzőbben mutatja az oroszlán pozícióját, mint fő címerábráét David Stuart, Starthern grófjának címere, ahol az oroszlán fölé nemcsak egy vörös szarufát helyeztek, hanem mindkettő fölé még egy sakkozott pólyát is, mégis ennek ellenére itt is az oroszlán számít a fő címerábrának.

Az utolsó címer (Kutná Hora) esetében az arannyal és vörössel hasított kétféle borítású alapon a fő címerábra a középen látható arany serleg, melyet jobbról egy fekete sas, balról egy ezüst oroszlán tart. Ha a középső címerábra túlságosan kis méretű, akkor el is veszítheti a fő címerábra pozícióját, mely a középső helyzetéből adódik, mert elveszik a domináns jellege. Ilyenkor a fő címerábra a sas, illetve az oroszlán lesz, de csak akkor, ha a serleget vagy bármilyen más címerábrát mindkét oldalról sas, illetve oroszlán tart. Ha az az eset fordul elő, hogy mindkét oldalról más-más címerábra szerepel, nem lehet közülük kiválasztani a dominánsat (nem tudnánk eldönteni, hogy melyik határozói kategóriába, a sasok vagy az oroszlánok között, helyezzük el a címert) és így a középső helyzetű címerábra lesz a fő címerábra, bármilyen kicsi annak a mérete.

Példák

Címerek harántolt vagy balharántolt kétmázú alappal (hbh) Gelre herold címerkönyvéből.

Kétmázú hbh alapok Gelre heroldtól.JPG

A kategória címerei (színsorrendben)


Harántol vagy balharántolt (hbh)[szerkesztés]

Ebben a kategórában az elsődleges a tagolási sorrend: harántvágott, harántpólyázott, balharántvágott, balharántpólyázott pajzsok, a tagolások számának megfelelően, és csak ezt követi a színsorrend az egyes tagolási kategóriákon belül.


(jobb)Harántolt pajzsok (hbh)[szerkesztés]

(egyszer) Harántolt[szerkesztés]


Négyszer harántolt[szerkesztés]

Ötször harántolt[szerkesztés]

Hatszor harántolt[szerkesztés]

Kilencszer harántolt[szerkesztés]

Tízszer harántolt[szerkesztés]

Balharántolt pajzsok (hbh)[szerkesztés]

Hatszor balharántolt[szerkesztés]



Lásd még: A címerhatározás szabályai, Címerhatározó, heraldika