Címerhatározó/Berthóti címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Berthóti család címerével foglalkozik.


Sirokai (1456) .jpg

Az adományban Sirokai László, a mislyei Szent Miklósról czímzett egyház prépostja, egri kanonok, testvére Sirokai János, Fricsi János és fia László, Fricsi Márton, Hedri Miklós fiai: Péter és Ambrus, valamint Berthóti György és Boldizsár részültek. Érdemeikről az oklevél szövege bővebben nem emlékezik meg.

Az adományt nyert családok az Aba-nemzetségből származnak és így a czímer az Aba-nemzetség czímerének megismeréséhez is fontos támpontot nyujt. Megerősíti Csoma Józsefnek az Aba-nemzetség czímerére vonatkozó megállapítását, mely szerint a nemzetség czímere vörös mezőben fekete sas volt, sisakdísze pedig a pajzsalak növekvően: Csoma szerint azonkívül a sas csőrében zöld koszorút tart, mely az itt ismertetett czímerben hiányzik. Vajjon ezt a koszorút az adományt nyert családok hagyták-e el, avagy pedig Csoma megállapítása téves, és a koszorú már az Aba-nemzetség ősi czímerében sem fordul elő, azt nem tudjuk megállapítani.

(Fejérpataky László és Áldásy Antal : Magyar címeres emlékek; Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság (1901, 1902, 1926))

Szalánczy családfa 1678.jpg

Az Aba nemzetség Szalánczy-ágának pergamenre festett, nagyméretű, 1678-ból származó családfája.

A Berthóthy Gábor megrendelésére készült, rendkívül dekoratív családfa 1303-tól 1678-ig ábrázolja a nemzetség leszármazását. A vöröses keret által övezett, színesen festett lap alján található kartusban a nemzetség rövid története olvasható. Eszerint a XIII. második felében élt Aba nembeli Peténcsi (Petőcz) Péter ispánnak azonos nevű fiától hat unokája volt, akik egy-egy neves család ősei lettek. Jánostól a Fricsy, Györgytől és Lászlótól a Sirokay, Mihálytól a Bertóthy, Pétertől a Hedry, Gereven Péter erdélyi vajdától pedig a Gágyi Báthori család származik [ez utóbbit a szakirodalom a nemzetség Gagyi ágának képviselőjeként említi]. A nemzetség tagjainak nevei az alul ülő ősatya (II. Péter) ágyékából kiinduló leveles tölgyfán elhelyezkedő körökben olvashatók. Legbővebben a Berthóthy család leszármazását ábrázolja. Alul Szaláncz várának idealisztikus látképe, fölötte Berthóthy Gábor címere látható, kék háttérben koronán kiterjesztett szárnyakkal álló egyfejű sas, babérkoszorúval övezett medalionban a címer felett G.B. monogrammal. Nagy Iván adatok hiányában a Berthóthy család csupán néhány tagjáról tesz említést, a címerpajzs színét is csupán feltételezi. A kartus megemlékezik a Peténcsi (Petőcz) Péter ispán testvérétől, Lőrinctől származó Vitéz család történetéről is, azonban a fa ezt az ágat nem tartalmazza. Egyedülálló, különleges darab, hasonló korú és szépségű családtörténeti emlék kereskedelmi forgalomban való felbukkanása egyedi esetnek tekinthető. A legalul álló feljegyzés szerint a lapot Berthóthy Gábor készítette 1678-ban, Orbán Pál főjegyző ellenőrzésével. Mérete: 745 x 620 mm.

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[1]

Rövidítések

Lásd még: