Címerhatározó/Athfi címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ch
Hat. kulcsok
EGY (I.)
OSZ (I.)
Mutató

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként az Athfi (olv. Atyfi) család címerével foglalkozik.


trajai és balogi Athfi[szerkesztés]

Az Athfi család címere (ilyen a Derencsényi család címere is, de a sas fejein korona van) Ch→
Az Athfi család címere (ilyen a Derencsényi család címere is, de a sas fejein korona van)

26 Atyfi.jpg

A Balog nemzetségből származó kihalt család.

Siebmacher:

Atyfi v. Traja u. Balogh.

Wappen: Von einem sechsstraligen Sterne überhöhter Doppeladler.

Dieses nunmehr erloschene uradelige Adelsgeschlecht, (auch Adfi, Atfi, Athfi, Otfi ec., geschrieben), leitete seine Abstammung gemeinsam mit den: Balogh v. Ócsa, † Baloghy, † Derencsényi, † Széchy v. Rimaszéch und † Tumbold – vom Genus Balogh ab und führte mit den genannten Geschlechtern, auch die gleiche Wappenfigur.

Bereits 1427 (und mutmasslich auch schon viel früher), treten die Atyfi, im Vereine mit den blutsverwandten Széchy u. Derencsényi, auf Balogh im Gömörer Ctte mit Grundbesitz auf.

1482 erscheinen sie auch im Heveser Ctte. Peter Atyfi de Traja, wird noch i. J. 1501 urk. Genannt. (Siegel des vorst. Peter, R. A. Bpesth, 21079. – Dr. Csánki Dezső, M. tört. Földr. Bpesth, I. Pag. 75. 150).

+++++++++++++++++

Turul 1942:

34Balogi, később Szécsi (I.) Miklósnak* hét fia volt: (I.) Péter (Pető), (I.) János, (I.) László. Beke vagy Benedek, (I.) Dénes, (II.) Miklós és Pál. Az Árpádok kihaltát követő trónküzdelmek következtében I. Miklós fiai nem maradhattak tovább Gömörben, különösen azóta, hogy a nemzetség Athfi-ága Csák Mátéhoz csatlakozván, Balog várát megnyitotta ennek zsoldosai előtt, akik azután innen pusztították a királypártiak jószágait. A testvérek, akik I. Károly mellett – mint ezt a király 1323. március 29-én kelt adománylevelében is hangsúlyozza – trónrajutásától kezdve hűen kitartottak, az ország déli részeire vonultak. A rozgonyi diadal után (1312. jún. 15.) azonban csakhamar visszatértek szülőföldjükre. Itt ismét elkezdődött az ellenségeskedés a szomszéd birtokosokkal. Már a következő évben (ápr. 2.) a király vizsgálatra utasítja az egri káptalant Szécsi Ivánka fia Miklós fiai: Péter, Beke és László ellen, minthogy Jenei Lampert fia Pál fiai Pető és Miklós azzal vádolták őket, hogy 1313. Vízkereszt nyolcadán fegyveresen rátámadtak házukra, több szolgájukat megsebesítették, hatalmaskodásaikkal 70 márka kárt okozván.*

A testvérek közül Dénes nem tért vissza Gömörbe; továbbra is a király környezetében maradt. A király neki, valamint Porostyáni Péternek, Haczaki Miklósnak és Pálnak, Somogy vármegye főispánjának,* a különböző hadjáratok alatt szerzett érdemeik megjutalmazására 1317-ben a magtalanul elhalt Sebred (Severéd) fia Erdő birtokait: Sződ, Göd, Dunakeszi (Pest), Nőtincs es Uzsa (ma puszta Dengeleg es Szirák szomszédságában, mindkettő Nógrádban), Zombor (Tokajtól ny. Zemplénben), végül Kolozsmonostora birtokot (a Bán-folyó mellett Bars vármegyében) adományozza.* 1329-ben ezekre a birtokokra új adománylevelet állít ki Dénes királyi étekfogómester, Hasznos és Miháld várnagya, továbbá testvérbátyja, Péter, Nógrád vármegye főispánja részére.* Ezt megelőzőleg 1323-ban valószínűleg Dénes közbenjárására I. Miklós fiai Péter, László, Miklós hasznosi várnagy és Dénes királyi étekfogómester, Miháld és Zsidóvár várnagya a nemzetség Csák Mátéhoz pártolt Athfi-ágának a birtokait kapják adományba.*

+++++++++++++++

Borovszky:

Venczel király különös súlyt helyezett a Rathold nemzetség hűségére, melyről több adománylevél tesz bizonyságot. E nemzetség befolyása csak növekedett, midőn a nemzetség sarja, Dezső gömöri főispán, a Jolsvai és a Lorántffi családok törzse, 1303-ban az ugyancsak Venczel-párthoz tartozó Ákos nemzetségbeli Ernye bán fia, István leányát eljegyezte.

485Ily hatalmas párthívek mellett az ellenpárt embereinek nem volt maradásuk Gömörben, a mi különben szintén a Venczel-párthoz tartozó hatalmas Csák Máté magatartása mellett könnyen érthető is. A Balog nemzetség sarjai tehát elhagyták vagyonukat és az ország déli részére vonulva, Károly királyhoz csatlakoztak. Ivánka fia Miklós, Dénesnek, a rimaszécsi Széchy család ősének atyja, 1301-ben sietve elörökitette Szécs nevű birtokát Hangonyi Péter fiainak, azután elköltözött, s csak fiai tértek ismét vissza az ősi földre. Csak az Athfi-ág maradt meg az ősi birtokokon és habár ennek tagjai Csák Máté pártjára állottak, ez mégis elfoglalta tőlük Balog várát s innen pusztította és zsarolta a vidéket. (Karácsonyi: i. m. I. 175. s köv. l.)

...

A rozgonyi véres nap (1312. június 15.), a hol a vármegye történetében később oly kiváló szerepet játszó Szécsényi Tamás különösen kitünt rettenthetetlen bátorságával, megdöntötte Csák Máté uralmát, ki azonban Balog várát, úgy látszik, 1321-ig bekövetkezett haláláig kezében tartotta. Ekkor azután a királyhoz hű Balog nemzetség sarjai, Péter nógrádi főispán, Dénes, a Széchy család őse, Miklós hasznosi várnagy 1321-ben visszajöhettek Balog várába, sőt 1323-ban az ugyanezen nemzetségből származott hűtlen Athfi ág javait nyerik, melyeknek egy részét 1331-ben azonban a Széchyek visszaadták az Athfi ágnak. (Karácsonyi: i. m. I. 175. s köv. l.)

...

  • Irodalom:

Reiszig Ede: A FELSŐLENDVAI SZÉCHY-CSALÁD. Első közlemény. Turul 1942/1-2. 33-42.

Gömör-Kishont vármegye története. Írta dr. if. Reiszig Ede. In: Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai.

Siebmacher's Wappenbuch. Der Adel von Ungarn

Külső hivatkozások:

Rövidítések

Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs