Ugrás a tartalomhoz

Akarta a fene/Arany János:Tetemre-hívás

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Arany balladái asztrálmitikus kutatások fényében – és árnyékában

Arany János:Tetemre-hívás


Előző oldal: Arany János:A walesi bárdok elemzése « » Következő oldal: A 2012-es magyar irodalom érettségihez


Arany János portréja (1848.)


Arany János


Tetemre-hívás

A radványi[1] sötét erdőben
Halva találták Bárczi Benőt.[2]
Hosszu hegyes tőr ifju szivében;
"Ime, bizonyság Isten előtt:
Gyilkos erőszak ölte meg őt!"


Kastélyába vitette föl atyja,
Ott letevék a hűs palotán;
Ki se terítteti,[3] meg se mosatja:
Vérben, ahogy volt, nap nap után
Hever egyszerű ravatalán.


Állata[4] őrzeni négy alabárdost:
"Lélek ez ajtón se be, se ki..."
"Hátha az anyja, szép huga már most
Jönne siratni?" - "Vissza neki;[5]
Jaj, ki parancsom, élve, szegi!"


Fojtva, teremről rejti teremre
Halk zokogását asszonyi bú. -
Maga, pecséttel,[6] "hívja tetemre"
Kit szemre vesz, ölyvként, sanda gyanú:
Legyen a seb vérzése tanú.


A palotát[7] fedi fekete posztó,
Déli verőn sem süt oda nap;
Áll a tetemnél tiszti pörosztó,[8]
Gyertya, feszűlet, kánoni pap:[9]
Sárga viaszfényt nyughelye kap.


"Jöjjenek ellenségi, ha voltak!"
Jő, kit az apja rendre nevez;
Hiába! nem indul sebe a holtnak
Állva fejénél az, vagy emez:
"Gyilkosa hát nem ez... újra nem ez."


"Hát ki?..." riad fel Bárczi sötéten,
"Boszulatlan nem foly ez ösi vér;
Ide a gyilkost!... bárha pecsétem
Váddal az önnön szívemig ér:
Mindenki gyanús nekem, aki él!"


"Jöjjenek úgy hát ifju baráti!"
Sorra belépdel sok dalia:
Fáj nekik a hőst véribe' látni,
S nem harc mezején elomlania.
Erre se vérzik Bárczi fia.


"Jöjjön az udvar! apraja, nagyja...
Jöjjön elő Bárc,[10] a falu, mind!"
Megkönnyezetlen senki se hagyja,
Kedves urára szánva tekint.
Nem fakad a seb könnyre megint.


"Jöjjön az anyja! hajadon húga!"
Künn a leány, már messze, sikolt;
Anyja reárogy, öleli búgva:
Mindre nem érez semmit a holt:
Marad a tört vér - fekete folt.


"Jöjjön utolszor szép szeretője,
Titkos arája, Kund Abigél!"
Jő; - szeme villan s tapad a tőrre,
Arca szobor lett, lába gyökér.
- Sebből pirosan buzog a vér.


Könnye se perdűl, jajja se hallik,
Csak odakap, hol fészkel az agy:
Iszonyu az, mi oda nyilallik!...
Döbbenet által a szív ere fagy:
"Lyányom, ez ifjú gyilkosa vagy!"


Kétszeri mondást - mint lebüvölten -
Hallgat el, aztán így rebegi:
"Bárczi Benőt én meg nem öltem
Tanum az Ég, s minden seregi!
Hanem e tőrt én adtam neki.


Bírta szivem' már hű szerelemre -
Tudhatta, közöttünk nem vala gát:
Unszola mégis szóval "igenre",
Mert ha nem: ő kivégzi magát.
Enyelegve adám a tőrt: nosza hát!"


S vadul a sebből a tőrt kiragadja,
Szeme szokatlan lángot lövell,
Kacag és sír, s fennvillogtatja
S vércse-visongással rohan el.
Vetni kezet rá senki se mer.


Odakinn lefut a nyilt utca során,
Táncolni, dalolni se szégyell;
Dala víg: "Egyszer volt egy leány,*
Ki csak úgy játszott a legénnyel,
Mint macska szokott az egérrel!"


(1877 okt. 27).

* * *

Előző oldal: Arany János:A walesi bárdok elemzése « » Következő oldal: A 2012-es magyar irodalom érettségihez


Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a történeti Magyarországon kb. tucatnyi falu és puszta viselte ezt a nevet; Arany - akár az időpontot - a ballada színhelyét is szándékosan általánosította.
  2. ↑ a színhelyhez hasonlóan Arany egy rendkívül kiterjedt, sok ágra szakadt, több vármegyében honos nemesi családot választott.
  3. ↑ díszesen, rangjához illõen fel se ravatalozza.
  4. ↑ régies, bibliai szóalakban. Az 'állít' elbeszélő múltidejű alakja. Maga Arany magyarázta meg egy magánlevélben, miután némelyek sajtóhibának vélték.
  5. ↑ Annyi, mintha azt mondaná: Ha anyja, nõvére jönne is, kiáltsatok rá, parancsoljátok neki: Vissza! (Arany János magyarázata)
  6. ↑ a középkorban a hivatalos eljárásra idézést pecsétes levél felmutatásával tették.
  7. ↑ nagyterem, díszterem.
  8. ↑ Istenítéleteknél hazánkban (...) világi részről a pristaldus nevű tisztviselő járt el. (Arany János magyarázata)
  9. ↑ kanonok. Arany János magyarázata: egyházi részről a káptalanok ügyeltek föl. (...) Ezért van jelen a költeményben egy kanonok.
  10. ↑ nem létező falu.