Ugrás a tartalomhoz

Útipatika/A külföldi utazás kockázatai

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

A külföldi utazás kockázatai

A világ országainak gazdasági és pénzügyi helyzete a 2009-es nagy "Bumm" után. A térkép 2007.01.01 és 2010. július 31. közötti adatokat dolgozott fel

Az utazás mint veszélyforrás[szerkesztés]

Az utazással összefüggő betegségek majdnem mindegyik megelőzhető megfelelő utazás előtti felvilágosítással, feltéve hogy az utazó a tanácsokat megfogadja, az életmódbeli szabályokat fegyelmezetten betartja. Az utazással kapcsolatos veszélyforrások csoportjába tartozó megbetegedések között a hangsúly egyre inkább eltolódik a fertőző megbetegedések felől az utazás okozta és a krónikus betegségek, valamint a balesetek, sérülések felé.
Az utazás alatt szerzett betegségek sokszor csak hazatérés után derülnek ki. Jellemző példa erre a maláriás fertőzés. Az utazással kapcsolatos betegségek megelőzését és gyógyítását (az utazás előtt fennálló, az utazás közben fellépő és az utazás után jelentkező betegségek) az utazás-orvostani tanácsadók munkájában jelenik meg.

Az utazás kockázati tényezői[szerkesztés]

Kígyómarások száma 229 országban, 21 földrajzi régióban. (2008. november)[1][2].
Utazási kockázat = az utazó kockázata + az utazás kockázata
Az utazó kockázati tényezői:
  • Egészségi állapota, kondíciója, életkora
  • Az utazó együttműködése, hozzáállása az új környezethez
  • Az úti cél helyén eltöltött időtartama
  • A szálláshely minősége és elhelyezkedése
  • Utazás minősége, az utazás alatti tevékenység, az utazás fajtája
Az utazás kockázati tényezői:
  • A célország gazdasági fejlettsége, higiénés, éghajlati, és endémiás viszonyai
  • A célország aktuális szociális és politikai viszonyai
  • A célhelyre való utazás módja és időtartama
A legszebb, legkedveltebb trópusi úti célpontok a fejlődő világ országaiban helyezkednek el, ahol az európai normáktól eltérő higiénés viszonyokkal találkozhatunk. A legtöbb fejlődő országban hiányzik a csatornahálózat, az ivóvízrendszert nem fertőtlenítik megfelelően és a helyi lakosok olyan vírusokat, betegségeket hordozhatnak, amelyek az öreg kontinensen ma már ismeretlenek. Külön veszélyt jelentenek a trópusi rovarok, amelyek számos fertőzést adhatnak át csípéseikkel.
Évente Magyarországról kb. 100 000 ember utazik valamilyen egzotikus országba, közülük kb. 15 000 - 20 000-en fordulnak utazás-orvostani tanácsért és védőoltásért. Az utazók 10 %-a megbetegszik az utazás alatt, ebből 1 100 betegnek kórházi kezelésre van szüksége. Sajnos 100 000 utazóból egy valaki meghal valamilyen utazási betegségben. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy pl. az egzotikus országokba készülők megfelelőképpen tájékozódjanak a célországban előforduló betegségekről.

Kockázati tényezők, amelyeknek az utazók ki vannak szolgáltatva[szerkesztés]

Férgek okozta Elephantiasis.Luzon, Philippines. 1962.
Kockázat = Veszély x sebezhetőség[3]
Mennyire kockázatos az utazás? A morbiditási, mortalitási adatok jól, tükrözik ezt. A cost/ benefit, benefit/ risk elv itt is érvényesül. Kulcsfaktorok, amelyek nagyban meghatározza azokat a kockázatokat, amelyeknek az utazók ki vannak szolgáltatva:[4]:
Kulcsfaktorok, amelyek nagyban meghatározza azokat a kockázatokat, amelyeknek az utazók ki vannak szolgáltatva:[5]:
  • a tartózkodási hely
  • az utazás időtartama
  • az évszak, amelyben az utazás megvalósul
  • az utazás célja
  • szállás és élelmiszer-higiéniai alapvető standardok
  • az utas viselkedése
  • az utazó alapvető egészsége

Tartózkodási hely (vidék vagy város)[szerkesztés]

Sárgaláz előfordulása Dél-Amerikában, 2009.
Nemzetközi Tanúsítvány Sárgaláz Immunizálásról
A vidéki tartózkodás, főleg a fejlődő országokban, nagyobb kockázattal jár, mint a városi. A nagyvárosokon kívül, ahol házi- vagy vadon élő állatokkal kerül kapcsolatba az utazó, nagyobb a zoonózisok, a vér útján terjedő fertőző megbetegedések expozíciójának veszélye, a mérgező vagy támadó állatokkal való találkozás lehetősége.
Az üzleti úton lévők, mivel általában jobb anyagi helyzetben vannak és magasabb az iskolai végzettségük, jobban betartják az étkezésre és az italfogyasztásra vonatkozó biztonsági előírásokat. Mindez vidéki körülmények között, főleg a lakott területektől távol, nehézségekbe ütközik.
A szállások minősége, higiénés és étkeztetési lehetőségei általában egyenes arányban állnak az árukkal, ezért a szerényebb anyagi lehetőségekkel rendelkező utazóknak jobban kell ügyelniük az óvintézkedések betartására. A nagyvárosokban való tartózkodás, főleg a zavaros társadalmi-politikai viszonyokkal rendelkező országokban (de az USA-ban is!) más jellegű utazási veszélyeket hordoz magában, elsősorban a nagyobb forgalomból adódó balesetveszélyt. Nem elhanyagolható a testi sértések, gyilkosságok veszélye sem.

Az utazás idejének tartama[szerkesztés]

A rövid és a hosszú távú utazás fogalmára nincs általánosan elfogadott definíció. Az utazás-orvostani szakirodalomban 3 héttől 3 hónapig terjed a rövid táv felső határa, az utazási klinikák legtöbbje 3-4 hétre teszi azt. A WHO tanulmányaiban az 1 hónapos vagy rövidebb utazásokat tekintik rövid távúnak, a szakirodalom a 4 napnál rövidebb utakat „nagyon rövid idejű utazásoknak” minősíti.
Van-e értelme ennek a megkülönböztetésnek? Nyilvánvaló, hogy a hosszabb ideig külföldön tartózkodó (pl. munkát vállaló, humanitárius tevékenységet végző, katonai vagy diplomáciai missziót teljesítô) ember nagyobb mértékben van kitéve a helyi fertőzéseknek, a lakossággal való érintkezésnek, mint a turista.
Ugyancsak érthető, hogy hosszabb tartózkodás alatt az utazó jobban ki van téve az időjárás - és klímaváltozásnak, a légszennyeződésnek. Az utazás időtartama fontos elem az utazót érő expozíciók valószínűségének felmérésében és iránymutató a vakcinációs stratégiák kialakításában. A 4 héten túl endémiás területen tartózkodókat (fôleg ha éjszakáik több mint felét alacsonyabb kategóriájú szálláson töltik) nagy kockázatúnak minősíthetjük.

Az egészségügyi kockázatok[szerkesztés]

Malária endémiás eloszlása 2003
Az egészségügyi kockázatok [6] hely függvényében változhatnak, az útvonal, az út időtartamát, és az utazó egészségi állapotától függően. A fejlődő világba utazók önértékelése során akár 65%-nál is jelentkeztek egészségügyi problémák az utazás során.
Ezek többsége enyhe, maguktól megszűnő betegségek, mint például hasmenés, légúti fertőzések, és a bőr rendellenességei. Mintegy 8 százaléka ezeknek az utazóknak kér orvosi segítséget a külföldi utazásai közben vagy röviddel hazatérés után. A gépjármű-balesetek és a vízbefulladás a legfontosabb oka a haláleseteknek az utazó 55 évesnél fiatalabbak körében.
Nagyobb előfordulási gyakorisága a sérülésekkel kapcsolatos haláleseteknek és a vízbefulladásnak Afrikában (2.7x) és Délkelet-Ázsiában (1,6X). Szív-és érrendszeri betegségek okozzák a legtöbb halálesetet az 55 évesnél idősebbek körében. Az indulás előtti tervet kell kidolgozni a lehetséges betegség kockázatáról, segít megelőzni a betegséget vagy sérülést a külföldi utazás alatt.
Az utazók felosztása egészségi állapotuk szerint
Megelőzés szereplői Megelőzést nyújtó személy Formája Tárgya
egészséges utazók utazás-orvostani klinikai gyógyszerész, háziorvos, utazásorvostan orvosa szűrés, tanácsadás, vakcináció az utazás okozta egészségkárosodás
krónikus betegek klinikai gyógyszerész, háziorvos, utazásorvostan orvosa, gondozó szakorvos tanácsadás, vakcináció, gondozás az utazás közben súlyosbodó betegségek
akut betegek utazásorvostan orvosa, klinikus, klinikai gyógyszerész szakkonzílium, gyógyító betegellátás utazás alatt szerzett betegség, szokatlan körülmények okozta károsodás

Az úti cél szerinti kockázat[szerkesztés]

Wuchereria bancrofti Haitin élő betegben. 2006. február.
Az utazási cél, ahol a szállás, a higiénia és a közegészségügy, az orvosi ellátás és a víz minősége is magas színvonalú, viszonylag kis kockázatot jelentenek az utazók egészségre, kivéve, ha korábban is fennálló betegsége volt. Ez vonatkozik az üzleti utazókra és azokra a turistákra, akik leginkább a nagyobb városokban és turisztikai központokban, jó minőségű szállást választanak.
Ezzel szemben az olyan helyszínek, ahol a szállás rossz minőségű, nem megfelelő a higiénia, orvosi ellátás nincs, és ivóvíz nem érhető el, komoly kockázatot jelenthet az utazók egészségére. Ez vonatkozik például az utasok sürgősségi orvosi ellátására vagy turistákra, akik vállalták a távoli, kietlen területek kockázatát. A fenti helyzet megakadályozására szigorú óvintézkedéseket kell tenni a betegségek elkerülése érdekében.
A világ különböző tájain más és más veszély fenyegeti az utazót, ezért célszerű ismerni, hogy hol és milyen trópusi betegségek vannak. Általában a fertőző betegségek a fejlődő országokban rendkívül gyakoriak. A fertőző betegségek epidemiológiája a célországban az utazók számára fontos. Utazóknak és az utazás-orvostani szakembereknek tisztában kell lenniük azzal, hogy a célállomáson fellobbant-e járvány.
Új kockázatok merülhetnek fel a nemzetközi utazásokon. Előre nem látható természeti vagy ember által okozott katasztrófák is előfordulhatnak. Fellobbanása ismert vagy újonnan felbukkanó fertőző betegségek gyakran kiszámíthatatlanok.
Az idegenforgalom felosztása az utazás céljának megfelelően[7]
Milyen utazás? Jellemzője Veszélyek Betegségek Megelőzés
nyaralás egy helyen tölti a szabadságát, eü. ellátás a közelben klíma, fertőzések, balesetek, meglévő betegségek fellángolása gyomorrontás, napszúrás, (bőr)fertőzések, rovarcsípés védőoltások, fit-for-travel életmódi tanácsok
turizmus, szabadidő sportok, rekreáció sport, idegen körülmények között, eü. ellátás esetleges helyi fertőzések, balesetek, szervezetet ért túlterhelés gyomorrontás, (bőr)fertőzések, rovarcsípés, traumatológiai és ortopédiai problémák edzés, védőoltások, életmódi tanácsok
üzleti út, zarándoklat több helyre utazik, eü. ellátás szintje változó klíma, időzóna változása, helyi fertőzések, balesetek, betegségek fellángolása, utazás indukálta megbetegedések gyomorrontás, ételmérgezés, jet-lag betegség, nemi betegségek védőoltások, fit-for-travel életmódi tanácsok
munkavállalás, misszió, tanulás, diplomáciai szolgálat integrálódás a helyi eü. ellátóba helyi fertőzések, balesetek, meglévő betegségek fellángolása krónikus betegségek kiújulása, nemi betegségek, fertőzések, krónikus gyomorpanaszok, mentális betegségek fellángolása védőoltások, előzetes szűrővizsgálatok, életmódi tanácsok, rendszeres ellenőrzés
  • Fölbukkanó fertőző betegségek általános meghatározása szerint:
Olyan betegségek, amelyek újonnan jelennek meg a populációban.
Olyan betegségek, amelyek a múltban léteztek, de újra gyorsan nő a fertőzések száma, vagy a földrajzi területi elterjedtsége nő meg.

Magas kockázatú utazó[szerkesztés]

Magas kockázatúnak számít az az utazó, akinél egy vagy több faktor fennáll a következők közül[8]
  • :az utazás időtartama 30 napnál hosszabb
  • :olyan területeken tartózkodik, ahol a malária endémiás (főleg a falciparum forma veszélyes)
  • az utazó életkora 14 év alatt, illetve 65 év felett van
  • az utazó az egészségre veszélyes munkát végez
  • az utazó (krónikus vagy akut) betegségben szenved
  • távoli, elérhetetlen területeken tartózkodik
Igen magas kockázatú utazók:
  • a terhesek
  • a csecsemők
  • az immunszuppressziós kezelésben részesültek[9]


A külföldi utazáson részt vevő háztartások úti céljai (%) 2008-ban és utazások száma 2011-ben Magyarországon
1 napos 2008 (%) 1 < napos 2008 (%) Főutazás 2008 (%) Utazások 2011 (db)
Ausztrália - 0,2 0,4 -
Ausztria 63 9,3 4,4 493 823
Görögország - 6,6 11 -
Horvátország 0,5 11,4 19 247 364
Németország 2,6 6,8 4,9 537 380
Olaszország 0,6 12,7 17,7 202 881
Románia 17,2 10,5 7,6 362 743
Szlovákia 7,5 4,4 2,3 195 445
USA - 1,5 0,7

Az utazással összefüggő megbetegedések jellemzői és azok megelőzésének módszerei[szerkesztés]

Wucheria bancrofti (filariasis) életciklusa. A nő nemű férgek 80 és 100 mm nagyságúak. 2008. november.
A közép-európai régióban a hosszú távú utazás rendszerint külföldi utazást jelent. A hosszú távú utazás alatt a károsító tényezők jobban érvényesülhetnek. A mindennapos, hosszú távú, belföldi légi utazás szövődményei, a tromboembolizáció, a csökkent kabinnyomás okozta ártalmak, a légcserélő rendszer okozta felső légúti hurutok, a klímaváltozás hatásai jól ismertek. Nem kell ahhoz tengeri hajóút, hogy az utazó tengeribeteg legyen.
Ismert probléma a hosszú autóút közben fellépő mozgásbetegség, amely a betegszállításnál – különösen az idősebbek szállításánál – jelentős problémát okoz. Ami a hétköznapi életben múló kellemetlenség, az egy külföldi utazásnál akár az utazás megszakítását is maga után vonhatja.
Ha az utazó szabadidősportnak (pl. hegymászás, barlangászat, bungee-jumping) hódol, a tevékenység során egészségügyi probléma (pl. hegyibetegség, bőrfertőzés, trauma) áll elő, és a bajba jutott távol van az orvosi segítségtől, akkor az utazásorvostan speciális területére, a „vadonorvoslás” tudományára vagy ha ez sem áll rendelkezésre, akkor az útipatika segíthet.

Világosan el kell különíteni utazás körüli megbetegedéseket[szerkesztés]

Meningitisz előfordulása, WHO, 2004
  • utazással együtt járó betegségek:
utazási hasmenés
infekciók
jet-lag
  • utazás mint károsító tényező által indukált betegségek: az arra érzékeny, illetve erre hajlamosító tényezőkkel terhelt utazókat érintik, és minden utazáskor felléphetnek, akár belföldön is
utazási trombózis,
jet-lag betegség,
„tengeribetegség”
  • utazás közben fellépő betegségeket: otthoni tartózkodás alatt is felléphettek volna (a kezelés módjában nincs különbség, csak a diagnózisalkotás lehetőségeiben és az akut ellátási szak utáni teendőkben)
baleseteket
vakbélgyulladás
  • utazás közben fellángoló vagy dekompenzálódó betegségek: valószínûleg az

utazás alatti fizikai és pszichés megterhelés hatására alakultak ki.

magasvérnyomás
cukorbaj
valódi elmebetegség
Az utazással összefüggő megbetegedések jellemzői és azok megelőzésének módszerei[10]
Megbetegedés fajtája Jellemzői Betegségek Prevenció módszerei
az utazás a kóroki tényező utazás, mint noxa jet-lag, motion-sickness, valódi TP,VTE tanácsadás
társult önálló kóroki tényezők utazás, mint veszélyforrás utazási hasmenés, kiszáradás, fertőzés, klímaváltozás tanácsadás, profilaxis
akcidentális okok külső ártalom vagy kóros folyamatok a szervezetben baleset, szívproblémák gyógyító beavatkozás
járulékos, súlyosbító okok utazási körülmények összegződése okozza szívelégtelenség, cukorbetegség, epilepszia tanácsadás

Betegség kockázata utazás közben[szerkesztés]

Sertésinfluenza (H1N1) térképe világszerte - 2009-05-03. Megerősített a halál és a fertőzés - fekete; megerősített fertőzés - piros; nem megerősített fertőzés - sárga.
Az emberek hajlamosak eltúlozni veszélyeket, mint a terrorizmus, vagy egzotikus betegségek, mint például az Ebola vírus okozta fertőzés, de figyelmen kívül hagyja vagy minimalizálja a leggyakoribb veszélyeket a gépjárműbalesetek és a maláriát. Katasztrófák, mint például az indonéziai cunámi 2004 decemberében megölt több ezer turistát, de az ilyen katasztrófák nem gyakoriak, és kiszámíthatatlanok. A nagy katasztrófák gyakran elterelik a figyelmet az egyszerű napi óvintézkedésekről.
Annak esélye, hogy bizonyos betegséget elkapunk vagy balesetet szenvedünk nagymértékben függ hová utazunk, és mit csinálunk utazás közben. 30 millió amerikai k külföldre utazik minden évben, körülbelül 8 millió megy fejlődő országokban, ahol az előfordulása a trópusi és fertőző betegségeknek gyakran magas. Közel 7 millió amerikai polgár utazik olyan országokba, ahol a malária veszélye fennáll.
A látogatás célja a kulcsfontosságú kapcsolatban van az ezzel járó egészségügyi kockázattal. Egy üzleti út a városba, ahol a látogatás alkalmából egy szállodában éjszakázik, és / vagy a konferencia-központ magas színvonalú, vagy egy turista utat egy jól szervezett üdülőhelyen tölti el kevesebb kockázatot jelent, mint egy látogatás egy távoli vidéken, akár munka, vagy kikapcsolódás okán.
Azonban az életvitel, viselkedés is fontos szerepet játszik, például, megy a szabadban malária-endémiás területen anélkül, hogy óvintézkedéseket vezetne be az utazó egy malária-fertőzött vidéken. Expozíció nagy, ahol a rovarok, rágcsálók és egyéb állatok, mint fertőző ágensek a szennyezett élelmiszerrel és vízzel, valamint megfelelő orvosi rendelők hiányával együtt, számos távoli régiókban különösen veszélyessé teszi az utazást
  • Felmérések azt mutatják, hogy az utazók:
60% - 70% a valószínűsége, hogy beteg lehet a kevésbé fejlett országokba való utazás során, akár 90 napra is (átlagosan utazás időtartam:19 nap). A legtöbb ilyen betegség jelentéktelen.
5% - 8%-os eséllyel fordulhatunk orvoshoz utazás közben egy fejlődő országban.
1% az esélye, hogy kórházba kerülünk.
  • A leggyakrabban jelentett betegségek:
hasmenés (34%), a
légzőszervi betegségek (26%),
bőrbetegség (8%),
akut hegyi betegség (6%),
utazási betegség (5%),
baleset és sérülés (5%);
1x lázzal járó betegséget kap el (3%). •
25% az esélye, hogy hazatérés után betegsége lesz: viadal, hasmenés, légúti betegség, bőr probléma, vagy láz.
  • 100 000 utazó havi, fejlődő országokba történő utazására eső adatai [11]
50 000 utasban kifejlődik valamilyen betegség az utazás alatt
8000 orvoshoz fordul
5000 ágyban fekvő beteg lesz
1100 munkáját sem tudja ellátni, mert nen képes hazautazni
300 kórházi ellátásra szorul az utazás alatt vagy hazatérés után
50 légimentés igényel
1 meghal
A magyar utazók célkontinense 2004-ben, százalékban kifejezve
Földrész Utazók 2004-ben (%)[12]
Európa ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––> 94,5
Afrika --> 2,6
Amerika -> 1,3
Ázsia > 1,2

Betegségek megelőzése külföldön[szerkesztés]

A felnőtt afrikai populáció (kor 15-49) HIV/AIDS fertőződöttsége százalékban kifejezve 1999-ben. Adatok értelmezése képrekattintva. Adatok UNAIDS.
A betegségek megelőzése megtanulható, ami magába foglalja egy utazásorvostani tanácsadó szolgáltatás oktatásán való részvételét (családorvos, gyógyszerész). Az utazó saját egészségre vonatkozó státusz felmérése. Megelőző védőoltások és gyógyszerek beszerzése.
A szükséges ruházat, felszerelés, vagy eszközök (például egy vízszűrőt vagy szúnyoghálót) beszerzése a helyi egészségügyi feltételeknek és éghajlatnak megfelelően. A legtöbb utazással összefüggő betegséget meg lehet előzni. Hepatitis, agyhártyagyulladás, sárgaláz, veszettség és számos betegség védőoltással megelőzhető.
Kemoprofilaxis, moszkitóháló a szúnyogcsípés ellenni védekezés eszköze, amely megakadályozhatja a legtöbb esetben a malária, valamint sok más rovar által terjesztett betegséget, mint például a Dengue-láz és a japán encephalitis terjedését. Nemi úton terjedő betegségek, köztük a HIV fertőzést, el lehet kerülni a megfelelő szexuális magatartással (promiszkuitás kerülése, óvszer használat).
A látogatás időtartama, valamint az utazó viselkedése és életmódja is fontos szerepet játszik az expozíció valószínűségének növekedésében, ami azzal a következménnyel jár, hogy bizonyos védőoltásokra vagy a malária elleni gyógyszerre szükség lesz. A látogatás időtartama is meghatározza, hogy az utazó jelentős változásokon mehet keresztül a látogatás alatt a hőmérséklet, a páratartalom vagy a légköri szennyezés tekintetében.
Utazásorvostani Szakrendelések Magyarországon]: [1]:[2].
A fejlett ipari országokból évente 50 millióan utaznak fejlődő országokba [13][14]
J Infect Dis/ % / Év Repülőtéri felmérés % (USA, 2003)[15]
Utazással kapcsolatos betegség 20 - 70
Utazás alatt orvosi ellátást keres 1 - 5
Orvosi evakuálásban részesül 0.01 -0.1
Haláleset havonta 0.001
Utazás ellőtt tanácsadás van (beteg) 22 36
Utazás ellőtt tanácsadás nincs (beteg) 41
Utazás tartama > 1 hónap 70
Tudta, az úti cél endémiás maláriára nézve 73
Antimaláriás szert vitt 46 (Kloroquint vitt: 42%)
Hepatitis A elleni védőoltást kapott 14
Veszélyben érezte magát, mert nem kapott (Hep. A.) 17
Hepatitis B elleni védőoltást kapott 13

Balesetek és halálesetek az utazás során[szerkesztés]

Halálozás külföldön elsősorban a szívinfarktus, gépjárműbalesetek, fulladások, és egyéb sérüléseknek köszönhetők. Szív-és érrendszeri betegségek okozta halálozás mintegy 50%-a az összes külföldön bekövetkezett haláleset közül, a legtöbb ilyen eset az idősebb utazók között fordul elő. A sérülések a leggyakoribb halálok a fiatal utazók körében. Halálos kimenetelű sérülések okai főként a gépjármű-balesetek és fulladások (öngyilkosság/gyilkosság, égés, áramütés a kevésbé gyakori ok).
Fertőző betegségek okozta halálesetek külföldön 4%. Tanulmányok kimutatták, hogy sok közúti baleset, amit turisták okoznak nem frontális ütközés okozza a két jármű között, hanem vezetés feletti kontroll hiánya, ami a vezető fáradtságának, alkohol-vagy kábítószer okozta mérgezésének, ismeretlen útviszonyoknak, vagy egyéb tényezőknek köszönhető. Ezen túlmenően, a legtöbb fejlődő országban a járművek gyakran elhanyagoltak; rosszul karbantartottak az utak, és a józan ész szabályainak figyelmen kívül hagyása a közutakon a jellemző.

Közúti balesetek adatai a világban[szerkesztés]

  • 1,7 millió ember hal meg évente az utakon világszerte.
  • 30 millióan sérülnek meg évente az utakon világszerte.
  • a korai halál és sérülések a férfiak 15-45 éves kor.
  • az ötödik leggyakoribb halálok a nők körében.
  • Közúti balesetek okozzák a harmadik legnagyobb egészségügyi terhet világszerte.
  • 80%-a a közúti haláleseteknek és súlyos sérüléseknek a fejlődő országokban, Afrikában, Ázsiában, Latin-Amerika és a Közel-Keleten fordulnak elő.
  • Több mint 40%-a a baleseteknek az ázsiai-csendes-óceáni térségben fordul elő.
  • Közúti balesetek a fejlődő országokban 100 billió $ kerülnek évente.

A közút biztonsági feltételei 70 külföldi országban (ASIRT; Tel: 301-983-5252

Az utazás alatt bekövetkező halálozások okai[szerkesztés]

Halálok Előfordulása

%

Szív- és érrendszer 35 - 68
Közlekedési- és egyéb baleset 20,7 - 26
Belgyógyászat 13,7
Tumor 5,9
Infekció 1,5 - 1,6
Öngyilkosság 1,7 - 2,9

◄--- Előző lap:Orvosi konzultáció                       ---► Következő lap:Öngyógyítás


Jegyzetek

  1. Kasturiratne, A; Wickremasinghe AR, de Silva N, Gunawardena NK, Pathmeswaran A, et al. (November 2008). "The Global Burden of Snakebite: A Literature Analysis and Modelling Based on Regional Estimates of Envenoming and Deaths". PloS Medicine 5 (11). DOI:10.1371/journal.pmed.0050218. Retrieved on 2009-06-24
  2. GBD Operations Manual
  3. Risk & Security Guidelines for UK Links Written by Lucy Hodgson November 2008 Copyright © 2009 THET
  4. International travel and health WHO Library Cataloguing-in-Publication Data International travel and health: situation as on 1 January 2007. p.1.
  5. International travel and health WHO Library Cataloguing-in-Publication Data International travel and health: situation as on 1 January 2007. p.1.
  6. http://www.travmed.com/health_guide/ch1.htm
  7. Cohen, E.: Toward a Sociology of Tourism. Annals of Tourism Research 1972,6: 18
  8. World Health Organization.International travel and health.Vaccination requirements and health advice. Genève: WHO, 2004.
  9. World Health Organization.International travel and health.Vaccination requirements and health advice. Genève: WHO, 2004.
  10. Doktori értekezés Dr. Felkai Péter Semmelweis Egyetem Patológiai Tudományok Doktori Iskola 24.old. Budapest 2007.
  11. Adapted from Steffen R, Lobel HO. Epidemiological basis for the practice of travel medicine. J Wilderness Med 1994; 5: 56–66. Steffen R, Rickenbach M, Wilhem U, et al. Health problems after travel to developing countries. J Infect Dis 1987; 156: 84–91. Pechersky R, Weld L, Kozarsky P, et al. Geosentinel: disease profile of travelers. Presentation at the 7th Conference of the International Society of Travel Medicine, Innsbruck, Austria, 2001.
  12. A KSH adatai 2004.
  13. . Steffen R, et al. J Infect Dis 1987; 156: 84-91
  14. . Reed JM, et al. J Travel Med 1: 192-98
  15. B Hamer. Utazás J Med 2004; 11 (1): 23-6