Útipatika/Öngyógyítás/Betegségek

Betegségek

Az utazás mint patogén tényező minden utazásnál jelen van, legyen az külföldi vagy belföldi út. Az utazás okozta betegségek morbiditásában mutatkozó különbség gyakran az egyén fizikai vagy pszichés tűrőképességében vagy eredeti egészségi állapotában rejtőzik. Így tehát azok a betegségek, amelyeket az utazás mint noxa vált ki, az „igazi” utazási betegségek. Ezeket egyrészt az utazással együtt járó helyváltoztatás, illetve annak körülményei, másrészt az utazás stresszor hatása váltják^[1].

Az 1980-as évek végétől a politikai és devizakorlátok eltűntek, és a magyar lakosság is bekapcsolódott a nemzetközi turizmusba. A szabad utazás első éveiben 12,3 millió utazást regisztráltak, majd a 2004-es EU-csatlakozás után ez a szám 17,6 millióra nőtt. Még többen vannak azonban, akik szeretnének külföldre utazni, de nem tehetik. A KSH felmérése szerint a megkérdezettek 22–27%-a egészségügyi problémákkal magyarázta az utazás elmaradását^[2]. Megállapították, hogy a magyar utazók túlnyomó része (73%) hazájában tölti a szabadságát, és csak 27%-uk utazik külföldre nyaralni.

Az EU-s felmérések szerint is Magyarországon a külföldre utazók az összes utazónak csak 27%-át teszik ki^[3], és ezeknek az utasoknak a túlnyomó többsége (94,5%-a) Európán belül utazik). Az úti célok szűk voltát alátámasztják a közvélemény-kutatási adatok is . Érthető, hogy a magyaroknak csak mintegy 2-3%-a utazik endémiás területre, tehát a vakcinációnak kisebb jelentősége van az utazási tanácsadásban. Magyarországon tehát legfőképp az utazási tanácsadásra és az utazási kockázati tényezők kiszűrésére kell törekedni.

Évente a világban kb. 1000 millió ember utazik és ez Magyarország vonatkozásában évente kb. 20 millió utazást jelent. Az utazók, kirándulók jelentôs része tölti nyaralását szubtrópusi, trópusi országban. Az utazónak fontos tudnia, hogy az utazás alatt kialakuló betegségek gyakorisága viszonylag magas abban az esetben, ha valaki hosszabb idôt tölt trópusi, szubtrópusi országban, ahol a hygienikus körülmények nem megfelelôek.

Az utazások során számos hatás érheti a turistát, kezdve az esetleges repülôút kellemetlenségeitôl, a szokatlan éghajlati viszonyokon át (meleg, párásság stb.) a kellemes körülmények között elfogyasztott vacsora másnapján kialakuló hasmenésig. Az irodalmi adatok szerint a kialakuló betegségek gyakorisága (mindenféle eredetű elváltozást ide számítva) kb. 45-75%. Az utazással kapcsolatosan kialakuló betegségeket ill. tüneteket, amelyekkel az utazó leggyakrabban találkozhat:

Hasmenés
Bőrkiütés
Láz
Icterus
Köhögés

A védekezési eljárások, melyeket az utazónak figyelembe kell vennie alapjában négy csoportra oszthatóak:

A betegségek elkerülésére vonatkozó viselkedési formák betartása.
Védôoltás felvétele az utazás elôtt olyan betegségek ellen, melyek az adott országban endémiásak
Gyógyszeres profilaxis alkalmazása, mely csaknem kizárólag malária ellen adandó.
Öngyógyítás ún. „self treatment„

◄--- Előző lap:Gyógyszer beadása ---► Következő lap:Meghűlés

Jegyzetek

↑ OTSZ Online - Az utazás provokálta betegségek
↑ KSH Hírlevél, 2006. május
↑ Bovagnet CL. How Europeans go on holiday. Statistics in Focus 2006;18:2 15. KSH. A nemzetközi idegenforgalom és a turisztikai kereslet jellemzői, 2004. KSH,

[1] OTSZ Online - Az utazás provokálta betegségek

[2] KSH Hírlevél, 2006. május

[3] Bovagnet CL. How Europeans go on holiday. Statistics in Focus 2006;18:2 15. KSH. A nemzetközi idegenforgalom és a turisztikai kereslet jellemzői, 2004. KSH,

[1]

[2]

[3]