Állatok/Rovarok/Cserebogarak/Erdei cserebogár
Erdei cserebogár
- (Melolontha hippocastani, Syn: -)
- Más neve(i): gesztenye cserebogár, lógesztenye cserebogár, vadgesztenye bogár.
- Az erdei cserebogár a rovarok osztályának bogarak rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak alrendjébe és a ganajtúrófélék családjába tartozó faj.
- Az erdei cserebogár Közép-Európa keleti részétől, egészen a Bajkálontúli Szibériáig, általában szigetszerű foltokban fordul elő. Nálunk mindenfelé elterjedt, a napfényes erdők és erdőszélek lakója.
- Az erdei cserebogár körülbelül 2,5-3,5 centiméter hosszúságával kisebb, mint közeli rokona, a hozzá nagyon hasonló májusi cserebogár. Az erdei cserebogár farfedője (az utolsó potrohgyűrű kemény hátlemeze) rövid, háromszög alakú, nyúlványa kicsi, csúcsa gombszerűen kiszélesedik, előtora többnyire vörös. A tor alsó része barnás, gyengén szőrös. A szárnyfedők világosabbak és kevésbé bordázottak.
- A májusi cserebogárhoz (Melolontha melolontha) nagyon hasonló, 25-35 milliméter hosszú bogárfaj. Nyakpajzsa vöröses, a potroh vége hirtelen elkeskenyedő és gömbben végződik. Az erdei és májusi cserebogár pajorjainak megkülönböztetésére nincs biztos jegy. Az egyedfejlődése 4 éves.
- A májusi cserebogárhoz hasonlóan párosodás előtt a bogaraknak táplálékot kell magukhoz venniük. Ez az ürülékképzéssel van összefüggésben, amely a pajorok beoltásához szükséges; azok belében ugyanis szimbiotikus mikroorganizmusok találhatók, amelyek a táplálékul szolgáló gyökerek cellulózrostjait és egyéb anyagait feltárják számukra. A nőstény párzás után beássa magát a földbe, és petéit lerakva elpusztul.
Forrás: Magyar Wikipédia: Erdei cserebogár
