Zilahy Ágnes:
Könyvemről,
Levesek,
Levesbetétek,
Köretek,
Mártások,
Előételek,
Főzelékek,
Becsináltak,
Pecsenyék,
Vadhúsok,
Halak,
Saláták,
Tészták,
Disznótor,
Italok,
Télire,
Tanácsok,
Befőttek,
Ünnepi,
Utóirat
„ Utóirat.
- Azt mondják, hogy a nők képtelenek írni utóirat nélkül. Hogy az egész világnak igaza legyen, könyvemhez íme én is csatolok utóiratot. Ez a fészkelődésem talán abból, a megérthető, nyugtalanságból ered, hogy mióta ennek a szakácskönyvnek az első kiadása megjelent, sok jó emberem és asszonyom kérdőre vont: ugyan miért nem vettem be könyvembe néhány jeles angol, francia vagy német szakácskönyvből is a nekem tetsző jelesebb különlegességek leírását.
- Úgy jóakaróimnak valamint az érdeklődő tisztelt közönségnek íme igy feleltem:
- Semmit sem szeretek a mi nem eredeti; semmi sem lelkesít a mi nem hazai. Az egyszerűség és egyenes igazság volt örökké ideálom.
- Nem vezettem főúri házat soha, nem vágytam a más fényénél sütkérezni semmi esetben.
- Van már tucat számra olyan szakács-könyv, melyet nem lehet megérteni, vagy pedig nagyszabású drága összetételei miatt, utasításait sok-sok családnak lehetetlen követni. Ebben a második kiadásban is, - habár különösen a "különlegességek" címe alatt, sokkal bővebb az elsőnél, - bizonyára van még hiány is és ha e hiányokra reá mutatnak, nem veszem rossz néven. S ha valaha abban a szerencsés helyzetben lehetnék, hogy még egy harmadik kiadást rendezhetnék sajtó alá, legszívesebben helyre pótolnám a tudtomon kívül ejtett hiányokat, mert hibák nem hiszem, hogy lennének benne.
- Még csak azt az egyet jegyzem meg, hogy e könyvnek úgy hiányai, mint érdemei kizárólag tőlem eredtek, mert fordítás, vagy előttem ismeretlen dolgok leírása nincsen e könyvemben. Magyar e könyv az ételeiben és szellemében egyaránt s mint ilyen mű iránt kérem a tisztelt közönség nagybecsű pártfogását.
Budapest, 1892. április hó 1-én.” – Zilahy Ágnes
|
