Ugrás a tartalomhoz

Növények/E/Északi szirtipáfrány

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | E
(Woodsia ilvensis szócikkből átirányítva)
A lap mérete: 2441 bájt

Növények

Északi szirtipáfrány


Északi szirtipáfrány
Északi szirtipáfrány
(Woodsia ilvensis, Syn: -)
Más neve(i): Hegyi szirtipáfrány


Védett növény! - Eszmei értéke: 100 000,- Ft. (2016)}}


A északi szirtipáfrány szilikátos sziklák repedéseiben, sziklagyepeiben élő kis termetű páfrányfaj. Magyarországon fokozottan védett.
A hegyi szirtipáfrány kis termetű, 5–15 cm, néha 20 cm magas évelő, lombhullató növény. Levélnyele különösen a töve felé vörösbarna, szőrökkel, pikkelyekkel borított, árkolt. A levél 5–15 cm hosszú, 1-3,5 cm széles, egyszeresen vagy kétszeresen összetett, összességében lándzsa alakú. Színe élénkzöld vagy barnászöld. A levél 4-10 szárnypárja többé-kevésbé egymással átellenesen áll. A legkisebb levéltagok oválisak, szélük csipkés és ritkásan szőrös. A levél alsó oldala az ovális vagy vese alakú spóratokokat (szóruszokat) körbevevő felhasadozott kinövések miatt szőrösnek látszik. A spóratokok a levélkaréjok szélei mentén helyezkednek el.
Spórái július-augusztusban érnek.
Hasonlít hozzá a törékeny hólyagpáfrány (Cystopteris fragilis), amely nagyobb, levelei inkább osztottak és levéltagjai finoman fogazottak.
Tudományos nevét Joseph Woods angol botanikusról, illetve Elba szigetéről kapta.
Eurázsia északi részén és Észak-Amerikában honos. Leginkább Skandináviában gyakori, de előfordul az Urálban, az Altájban, Japánban, Alaszkában, az Egyesült Államok északkeleti felén és Grönlandon is. Közép-Európában a Német-középhegységben és az Északi-Kárpátokban elterjedt.
Magyarországon a Zempléni-hegységben, a Bükkben, a Mátrában és a Börzsönyben él, de mindenütt ritka, hét ismert lelőhelyén összlétszáma alig éri el az ezret (ennek kb. fele a füzéri várhegyen).


Lásd még: Mit-mihez Tanácsok, tippek

Magyar Wikipédia: Északi szirtipáfrány


A Wikimédia Commons tartalmaz Északi szirtipáfrány témájú médiaállományokat.