Volapük lépésről lépésre/Rövid nyelvtan
A volapük hang- és betűrendszere[szerkesztés]
A magyartól eltérő hangértékű betűk:
- a rövid á, a palóc nyelvjárásban található
- ä magyar e
- c magyar cs
- e zárt e (ë), a magyarban csak nyelvjárásokban fordul elő
- j magyar s
- q mint az Ahmed szó h-ja (ch)
- s magyar sz
- y magyar j
A hangsúly mindig az utolsó szótagon van.
Szókészlet[szerkesztés]
A morfémák eredetét tekintve 1/3 angol, 1/4 latinid, 1/5 német eredetű. A többi különböző más nyelvekből átvett elem.
Az alapmorfémák főnévi jellegűek, képletük CVC (C - mássalhangzó, V - magánhangzó). Általában egyszótagúak.
A szóképzés fő szabályai:
- A szavakat általában az eredeti fonetikájuk szerint írjuk de sok a kivétel.
- bim (beam) - fa
- lif (life) - élet
- hüm (hymn) - himnusz
- Az egyszótagúság érdekében csonkítjuk a szavakat
- cem (chamber) - kamra
- pat (particularité) - különlegesség
- A magánhangzóval kezdődő szó elé l betűt teszünk
- log (Auge) - szem
- lek (écho) - visszhang
- Az r hangot lehetőleg nem használjuk (általában l-lel helyettesítjük, vagy elhagyjuk)
- bel (Berg) - hegy
- yel (year) - év
- nuf (roof) - tető
- fot (foret) - erdő
Egy részletes példa a szóalkotásra:
Képzőrendszer[szerkesztés]
1. Előképzők[szerkesztés]
- kötöjeles formák
- ji-: valakinek a felesége: tidel (tanító) - ji-tidel (tanitóné)
- of-: nőnemű pár: tidel (tanító) - of-tidel (tanitónő)
- egybeírt formák
- be-: főnévképző: givön (adni) - begivön (adomány)
- da-: igeképző: tuvön (találni) - datuvön (feltalálni)
- ge-: vissza-: givön (adni) - gegivön (visszaadni)
- gi-: ismétlés: mekön (tenni) - gimekön (újracsinálni)
- ko-: kölcsönösség: komön (jönni) - kokomön (találkozni)
- le-: nagyító: dom (ház) - ledom (palota)
- lu-: mostoha: fat (apa) - lufat (mostohaapa); selejt: söl (úr) - lusöl (uracska)
- lü-: sógorság: fat (apa) - lüfat (após)
- ne-: ellentét: flen (barát) - neflen (ellenség)
- ta-: ellen: pukön (mondani) - tapukön (ellentmondani)
- előképzőként használt gyökök
- gle-: nagy: zif (város) - glezif (főváros)
- sma-: kicsi: bel (hegy) - smabel (domb)
- előképzőként használt elöljárószók
- bi-: előtt: nem (név) - binem (előnév)
- disa-: alatt: penöm (írni) - disapenöm (aláírni)
- zi-: körül: logam (látás) - zilogam (körültekintés)
2. Utóképzők[szerkesztés]
- -af: állatnév: spul (háló) - spulaf (pók)
- -al: fosztóképző: san (megmentés) - sanal (megváltó)
- -am: cselekvés: fom (alak) - fodam (alakítás)
- -an: szakma: gel (orgona) - gelan (orgonista)
- -av: tudomány: stel (csillag) - stelav (csillagászat)
- -äl: elvont fogalom: kap (fej) - kapäl (értelem)
- -än: ország: reg (király) - regän (királyság)
- -ef: együttes: muzig (zene) - muzigef (zenekar)
- -el: lakos: Päris (Párizs) - Pärisel (párizsi); foglalkozás: kuk (főzés) - kukel (szakács); nagyszülők: fat (apa) - fatel (nagyapa)
- -em: csoport: flol (virág) - flolem (csokor)
- -en: ipar: bil (sör) - bilen (sörfőzés)
- -ik: anyagnévképző: boad (fa) - boadik (fa-)
- -il: kicsinyitőképző: bod (kenyér) - bodil (zsemlye)
- -in: vegyi elem: vat (víz) - vatin (hidrogén)
- -ip: betegség: lad (szív) - ladip (szívbaj)
- -it: madárnév: gal (ébresztés) - galit (kakas)
- -lik: melléknévképző: boad (fa) - boadlik (fás (terep))
- -öf: hajlam: dun (cselekvés) - dunöf (aktivitás)
- -ön: igeképző: pük (nyelv) - pükön (beszélni)
- -öp: helyiség: kaf (kávé) - kaföp (kávéház)
- -sik: tulajdonság: boad (fa) - boadsik (fás (retek))
Egy példa - szóképzés a pük (nyelv) szóra:
pükön (beszélni), motapük (anyanyelv), pükatidel (nyelvtanár), püket (beszéd), pükik (nyelvi), püketil (hozzászólás), pükapök (nyelvbotlás), pükatön (beszélgetni), telapükav (párbeszéd), gepükön (válaszolni), pükav (nyelvészet), okopükol (monológ), püked (vélemény), lepük (állítás), pükel (szónok), lupüklan (dadogás), möpükel (poliglott), nepük (csend), püköf (ékesszólás), nepüken (hallgatni), gepük (válasz), stb.
Alaktan[szerkesztés]
Névelő[szerkesztés]
Nincs.
Főnév[szerkesztés]
Ragozása minden névszói kategóriában azonos:
- A. e.: tő: fat (apa)
- B. e.: -a: fata (apának a …, apa …-ja)
- R. e.: -e: fate (apának)
- T. e.: -i: fati (apát)
- M. e.: főnév előtti o: o fat (apa!)
Többes szám jele az -s: fats (apák).
A főnév is fokozható (lásd a melléknévnél).
A melléknév[szerkesztés]
Képzése: gyök+-ik: gud (jóság) - gudik (jó)
Fokozása:
- Af.: tő: gudik (jó)
- Kf.: -um: gudikum (jobb)
- Ff.: -ün: gudikün (legjobb)
- A. ff.: vemo + Af.: vemo gudik (legeslegjobb)
A "mint" kötőszónak a volapükben a ka felel meg.
Névmások[szerkesztés]
Személyes névmások: ob, ol, om/of/os; obs, ols, oms/ofs
Személytelen és magázó névmás: on; ons
Visszaható névmás: ok; oks
Birtokos névmások: obik, olik, omik/ofik/osik; obsik, olsik, omsik/ofsik
Számnév[szerkesztés]
Tőszámnevek: nul, bal, tel, kil, fol, lul, mäl, vel, jöl, zül (0-9); bals (10), tels (20), …; balsetel (12), …; tum (100), mil (1000), balion (1000000)
Sorszámnév: -id: balid (első)
Szorzó számnév: -ik: balik (egyszer); -na: balna (egyszeres)
Törtszámnév: -dil: kidil (harmad)
Gyűjtőszámnév: a + tő: a tel (ketten együtt)
Főnévi számnév: -el: balsel (a tizes)
Igei számnév: -ön: balön (egyesít), telön (megkettőz)
Ige[szerkesztés]
Ragozása szintetikus. A kijelentő módnak, jelen időnek nincs jele.
Személyragozás a tőhöz csatolt személyes névmásokkal: löfön szeretni: löfob, löfol, löfom/löfof, löfobs, löfols, löfoms/löfofs; löfos; löfon, löfons.
Módjelek:
- feltételes mód: -la: löfla
- óhajtó mód: -ös: löfös
- felszólító mód: -öd: löföd
- engedő mód: -öz: löföz
- főnévi igenév: -ön: löfön
- melléknévi igenév: -öl: löföl
Időjelek:
- egyszerű múlt: ä-: älöf
- múlt idő: e-: elöf
- régmúlt idő i-: ilöf
- jövő idő o-: olöf
- eljövő idő: u-: ulöf
Szenvedő alak: p- (az időjel elé)
Folyamatos alak: -i- (a gyök és az időjel közé)
Visszaható alak: -ok
Kölcsönösen visszaható alak: ragozott ige + oki; okis löfob okis
A személytelen igét a 3. személyű semleges személyes névmással képezzük: nifos havazik
Határozószó[szerkesztés]
Képzett: melléknév + -o: gudik - gudiko
Eredeti: te (csak), ti (majdnem), za (alig), is (itt), us (ott), ofen (gyakran), nevelo (soha), suno (korán), nesuno (későn), nu (most), ya (már), si (igen), no (nem)
Elöljárószók[szerkesztés]
- al: -hoz, -hez,- höz
- bifü: előtt
- dis: alatt
- fa: által
- in: -ban, -ben
- ko: -val, -vel
- nen: nélkül
- plo: -ért
- po: mögött
- pos: után
- se: kívül
- ta: ellen
Kötöszók[szerkesztés]
e (és), i (is), u (vagy), ni (sem), ab (de), das (hogy), if (ha), ven (amikor), ibo (mert), kludo (tehát)
Mondattan[szerkesztés]
A kijelentő mondat megegyezik az általánosan lefogadott szórenddel.
A kérdő mondat, ha nem kérdő névmással kezdődik, az állítmányhoz kötelezően hozzájárul a -li szócska.
Második személyben a kettős l liküszöbölésére a li szócska előre kerül.
A tagadás a tagadott szót közvetlenül megelőző no tagadószóval történik.
No löfom-li? - Nem látok?
No palogom-li-la? - Ő nem óhajtaná magát láttatni?