Heraldikai lexikon/Törzscímer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Heraldikai lexikon(Törzscímer szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hunyadi János hollós családi címerét 1453-ban V. László király koronát tartó oroszlánokkal kibővítette. Ennek megfelelően a Hunyadiak törzscímere a gyűrűt tartó holló, mely önállóan később is szerepel a család címereként.

Névváltozatok:
főczímer, ősi czímer (Csergheő ArchÉrt. 1888/2. 135.[1]), ősi czímer (Nagy Iván ArchÉrt. 1870/12. 230.[2]), anyaczímer, alapczímer (Thallóczy Lajos, Turul 1897/2. 83., 86. [3])

la: symbolum scutarium purum, fr: armoiries pures, armoiries pleines, de: Hauptwappen, Stammwappen, en: pronominal arms
Rövidítések

A törzscímer az, amelyet csak az idõsebb ágnak van joga viselni. Más értelemben az a címer, melyet egy család elsőként vett használatba. Ez általában csak egy osztatlan, egyszerű szerkezetű címer volt, mindössze néhány címerábrával. Az idők folyamán az egyes családi ágakban ez különféle változtatásokon, címertörésen, címerjavításon stb. mehetett át, más címerek elemeivel egészülhetett ki, és a kiinduló címernél jóval bonyolultabbá válhatott. A család bővített, több mezőből, esetleg kisebb pajzsból és/vagy több pajzsból álló címere ennek megfelelően leegyszerűsíthető és visszavezethető az eredetileg használt törzscímerre.

Lásd még[szerkesztés]

családi címer, negyedelés, címertörés