Szerkesztő:Okos Árnyék/Busz-busz nyelv

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A " Busz-busz nyelv " egy új mesterséges nyelv, ami kiküszöböli az eddig megjelent mesterséges nyelvek sajnálatos korlátait ! Ugyanis sok a közelmúltban kitalált mesterséges nyelv az indoeurópai nyelvekre készült, azoknak is az egy részére pl. az újlatin nyelvek alapján . Ellentétben ezekkel a Busz-busz nyelv a világ összes nyelvét alapul veszi, forrásnak pedig a Wikiszótárt használja, valamennyi nyelvű Wikiszótárakat, kb. 152 db nyelvű wikilap áll benne rendelkezésünkre .

Ez a mesterséges nyelv lesz a végső! ♥

Bevezető[szerkesztés]

A Busz-busz nyelvnek van jelvénye, írása, nyelvtana, szókincse és kódnyelve . A Busz-busz nyelv neve az autóbusz szóból származik . A Busz-busz mesterséges nyelvet én{Okos Árnyék} Erdős Attila Rimaszombatból találta ki . Természetesen azt szeretném, hogy elterjedt mesterséges nyelv legyen belőle . Ha a nyelvkönyvét meg is tudnám írni, de a rengeteg szókincsét - beleértve a világ nyelveinek szókincsét - nem tudnám feldolgozni . Épen ezért a Wikipédia közösségének ajánlom !

Jelvény[szerkesztés]

A Busz-busz nyelv jelvénye a két egymással szembe álló perspektívikus busz képe .

Névadás[szerkesztés]

Azt a Busz-busz nyelv verziót, amit én Okos Árnyék és baráti köre szerkeszt, azt standard Busz-busz nyelvnek nevezzük; amit meg a különc izgágák szerkesztenek, azt meg a nem standard Busz-busz nyelvnek nevezzük .

A Busz-busz nyelv neve az autóbusz szóból származik . Ugyanis az autóbusz jó asszociáció a turizmusra . Ha majd előrehaladott lesz e Wikikönyvem, akkor e nevet le fog kelleni fordítani idegen nyelvre is és azon az idegen nyelvű nevén idegnyelvű Wikikönyvet kellesz szerkeszteni hozzá, a magyar nyelvű Wikikönyvemnek megfelelően újraszerkesztve az ottani viszonyoknak megfelelően .

A " Busz-busz nyelv " név lefordításához használjátok a Wikiszótár autóbusz lapját, ill. esetleg még az idegennyelvű lapjait is . A lefordított autóbusz szóból néhány estben csak szubjektíve lehet kiemelni a " busz " részt, erre vigyázni kellesz .

Hasonlóan a " nyelv " szót is a Wikiszótár nyelv; kommunikációs rendszer lapján kellesz kiválasztani .

Írás[szerkesztés]

A Busz-busz nyelvet tetszőleges ABC-vel írhatod, ha avval egyáltalán lehet normális mondatokat írni pl. latin betűk, cirill betűk, Unicode karakterek, ...stb. . A Busz-busz nyelven írt szöveg mondatait gondolatjellel kezdjük és mondatvég jellel zárjuk, mint amilyenek a pont, a kérdőjel és a felkiáltójel .

_ az autó piros ! _Éva szép !

A mondatvég jeleket szóközzel választjuk el a mondat végétől . Ez a rövidítések után írt pontok miatt van így . A mondat elején csak a tulajdonneveket írjuk nagy kezdő betűvel, a közneveket kis kezdő betűvel írjuk . Ez vonatkozik a más rendszerű írásokra is: a Németes írásnál is a közneveket kis kezdőbetűkkel írjuk, a Japános írásnál is vannak nagy és kis alakú betűk . Ha a mondat nem névelőre kezdődik, akkor másodsorban a gondolatjelet egybe is írhatjuk a mondat elejével, egyébként nem . Szintúgy, másodsorban ha nincs a mondatban pontvégű rövidítés, akkor a mondatvégi jeleket egybe is írhatjuk a mondat végével . Ha neked úgy tetszik, akkor a mondatvégi pontot " • " nagy ponttal is írhatod .

Az összetett mondatok elemi mondatait elsősorban pontosvesszővel választjuk el egymástól, de másodsorban ha a mondat egészében nincsen vessző, akkor pontosvessző helyet használhatunk vesszőt is, de csak akkor .

_ zölddel a táj; kék az ég; menjünk lubickolni !

Szükségünk lehet közbevetett elemi mondatokra is . Ezeket értelem szerűen skatulyázzuk egymásba:

_ zölddel _ kék _ menjünk lubickolni ! az ég ! a táj !

De másodsorban használhatunk " – " hosszabb kötőjeleket is, csak nyilván a kötőjeleket nem lehet skatulyázni .

_ zölddel a táj; kék az ég; menjünk – csak az eső ne essen – lubickolni !

A Busz-busz nyelv 3 féle névelőt használ: határozott, határozatlan, üres . Ahol az " ø " névelő az "opcionálisan üres" névelő jele . Az ø névelőt mindig ki kell tenni a tag mondatrésze elé, de másodsorban a mondat elejéről el lehet hagyni .

A mondatokba halmozott elemek is lehetnek . A nem felcserélhető halmozott elemeket szóközzel választjuk el egymástól, és láncnak nevezzük; a felcserélhető halmozott elemeket vesszővel választjuk el egymástól, és felsorolásnak nevezzük . Épen ezért kell a összetett mondatok elemi mondatait pontosvesszővel elválasztani egymástól .

A Busz-busz nyelvben a toldalékokat így kiemelve írjuk:
prefixum: el‹fut
szuffixum: fut›unk
infixum: abc›de‹fgh .


A Busz-busz nyelv írása az idézőjelekről nem rendelkezik .

Szókincs[szerkesztés]

A Busz-busz nyelv a szótári vonás, röviden csak a vonás köré épül . Ez a vonás az az eredeti főötletem, ami köré felépítettem az egész mesterséfes nyelvemet . Úgy tűnik nekem, hogy két fajta ősi szó van: a bizalmas és a nyilvános ősi szó . A bizalmas ősi szónak nincsenek nagy vonásai, ill. csak sok kis vonása van pl. a tej; a nyilvános ősi szónak meg csak pár nagy vonása van pl. a csontváz . Vannak olyan hivatásos, diplomás nyelvészek, akik a kis nyelvek megszűnést szükséges rossznak tartják, ezek a nyelvészek gonosz nyelvészek . A Busz-busz nyelvnek nincs semmi baja a kis nyelvekkel, csak a gyenge rendezhetetlen példányokat nem szereti .

Fogalmak[szerkesztés]

Mit is jelent a szótári vonás ?

[ A szótári vonás =def a sokféle nyelvek közti egymáshoz hasonló hangzású szavak egy-egy halmazát jelenti . ]

A besorolatlan szavakat 0. vonásnak tekintjük, vagyis a 0. halmazhoz tartozónak . És ha a hangzás alapján válogatjuk össze a halmaz elemeit, akkor ott a szubjektivitásnak nagy tere van, ill. kell egy kicsit művészkedni hozzá . Nem elég a tudományosan vett szabályosan objektív mássalhangzók átalakulására, vagy a magánhangzók áthelyezkedésére hivatkozni .

[ zsák =def a különféle példányok egymáshoz hasonló összetételű vonásait egy zsákhoz tartozónak tekintjük ]

Például van nyugat európai zsák, szláv zsák, türk zsák, ...stb. . Megfigyelhetjük, hogy a zsákok, vonások léte bizonytalan . Ez alapján nem igazán lehet nyelvrokonságról és nyelvcsaládokról beszélni, hanem inkább csak a bizonytalan szótári vonások és szótári zsákok léteznek, az egész emberiség egységes ebben a globális szótári bizonytalanságban .

Ez két kanonikus sort eredményez: busz/dob/szó , példány/vonás/sor .

[ példány =def az a lap, amelyik tartalmazza az egyik alapszó összes fordítását más idegen nyelvekre ]

[ sor =def olyan mint a relációs táblázat egyik sora, tehát több tulajdonságot is halmozhat magába ]

A szó tulajdonképen a " lexéma deskriptorát " jelent, csak nem akartam vele tudálékoskodni . A " busz " csak össze foglalja a dobokba csoportosított szavakat . Számotokra a Busz-busz nyelvből a dob fogalom lesz az érdekes, mert erre megy ki a játék . Dob, mint dobolni .

[ dob =def A 0. vonást kivételével, minden vonáshoz hozzá kell rendelni egy jól megválasztott fedőszót ! Az 1 db példányban az összes fedőszó halmazát dobnak nevezzük . {és nem doboknak}]

A Busz-busz nyelvet beszélőknek ezeket a dobokat kellesz megtanulniuk, és akkor fognak tudni egymással beszélgetni, vagy másképpen kommunikálni; mert ha az egymástól távol álló nyelvet beszélők ismerik a dobok szavait, akkor szeretni és érteni fogják egymást !

Bemutató[szerkesztés]

A példányok szokásos formázását lásd e gyakorlati lapok szerkesztésében . Az eDob elemi dobot jelent .

    Példányok:
  1. víz, .hu, OÁ, 1.
  2. alma, .en, OÁ, 1.
  3. csontváz, .hu, OÁ, 1.
  4. kutya, .en, OÁ, 1.
  5. harap, .hu, OÁ, 1.
  6. postás, .en, OÁ, 1.
  7. dob, .en, OÁ, 1.
  8. szeret, .en, OÁ, 1.
    példányok vége •


    Busz:
  1. dob víz, voda, wai, su, pá, jala, nima . (?)
  2. dob: alma, apel, jablko, sefal, pomezanla, avol . (?)
  3. dob: szkelet, kosztra, kankál . {;csontváz}(skelet, kostra)
  4. dob: pesz, kuszab . {;kutya}(pes, kusab)
  5. dob: harap, kagdat, biten, morder .
  6. dob: postman, postár . {;postás}
  7. dob: dob, tamtam, barabán . {;dob hangszer}
  8. dob: mat, set, dot, lut, hat . {;szeret}(szet)
    busz vége •

Lehetne ennek a busznak 300 db dobja is, és ekkor már kisebb szövegeket lehet velük szerkeszteni . Vagy elképzelhető, hogy e busznak 10 ezer dobja legyen, miért ne . Ebből a 8 dobból úgy tűnik, hogy dobonként olyan 5 db szó van, és el kell kapni a szóképzést .

A példányaim sorát egy kicsit átformáltam, minden tulajdonság típus más-más jelölést kapott a sorban pl.

Zulu: ihhabhula ‹zu› ‘5 or 6’

Ezt a jelölésemet át kell vennie az egész Wikiszótárnak .

Nyelvtan[szerkesztés]

Alapozás[szerkesztés]

Mondat tan[szerkesztés]

A Busz-busz nyelv mondata tagok egymásutánjából áll . Minden tag elé ki kell tenni egy névelőt: a ~ az, egy, ø . Erről lehet tudni, hogy új tag kezdődik a mondatban . Mindegyik tag névelőből, jelzőből és más mondatrészből áll (é. j. stb.), esetleg még a tag (é. jelzőből ragadós_határozóból é. jelzőből más_mondatrészből) állhat .

A Busz-busz nyelv mondatában a mondatrészek így helyezkednek el: _ a. (h. t. m. á. t. h.) ! . Ahol a "(" és a ")" zárójeleket nem kell kitenni, csak az összetartozást szemléltetik . A j. jelzőket nem jelöltem, azért hogy áttekinthetőbb legyen e séma .

[a. =röv alany] , [á. =röv állítmány] , [t. =röv tárgy] , [h. =röv határozó] , [m. =röv módhatározó] , [j. =röv jelző] , [é. =röv névelő]

A Busz-busz nyelvben csak az m. módhatározó a ragadós határozó, ami az á. állítmányhoz ragad; például ha ige az állítmány . Azokat a természetes nyelveket, amiben a tárgy a mondatban egy rögzített helyen fordul elő: ragadós tárgyú nyelvnek nevezzük .

Az á. állítmánytól balra lévő h. határozók és t. tárgy leíró értelmű mint az apa, anya, az állítmánytól jobbra lévő h. határozók és t. tárgy rámutató értelmű mint az apu, anyu . Mert helyesen úgy kell mondani, hogy apa erős ellenben apu gyere ide .

Az a. alany és az á. állítmány sorrendje azért nem cserélhető fel, mert úgy mondjuk, hogy j. szép a. Éva és, hogy a a. madár á. repül . Megjegyzem a. Éva á. szép, és hogy j. repülő a. madár . A m. módhatározó és az á. állítmány sorrendje szintén nem cserélhető fel .

Újdonság a Busz-busz nyelvben a ó. háló (ó) fogalma . Szinte minden mondatrésznek van hálója . Hálónak nevezzük a mondatrész toldaléknak és járulékának meg egyébként is a szerkezetét . Ha két nyelv között megfeleltethetők a hálóik, akkor e hálók könnyen lefordíthatók a két nyelv között . A fenti sémákban nem tettem ki az ó. rövidítést, de oda lehet gondolni .

Szintúgy hasznos a b. betét (b) fogalom . A betét gyűjtő fogalma a szótári lexémák különféle alakjainak, mint amilyen a szótő, összetett szó, szó összetétel, kifejezés, magyarázat, dagály . A betét fogalom és a jelölése segítségével nagyon leegyszerűsíthetjük a mondatrend vizsgálatát .

Mivel a névelő és a tárgy használata körében nem bontakoznak ki nagy vonások, ezért a Busz-busz nyelvben a névelők és a tárgy önkényes választáson alapul, egyelőre a következők:
névelők: a ~ az, osz, ø
tárgy: eto, eszo, -t
ige: rá, ø .

Például: _ osz kutya rá meg‹harap›ta eto postás›t ! .

Azért " az " a Busz-busz névelője, mert az " a " az ABC 1. betűje, és a " z " az ABC utolsó betűje . Az, hogy épen magyar az, csak véletlen egybeesés . Az " eto " csupán jó összecsengést ad a névelők csoportjának . A " rá " pedig egy őstörténelmi szó az emberiség távoli múltjából . Ha csak magadnak írsz Busz-busz szöveget, rajtad kívül senki se látja, akkor se használj anyanyelvi névelő és tárgy jeleket, mert nagyon zavaró lenne . Az igének egyelőre csak az ø és a rá "névelője" van .

A Busz-busz nyelvnek egy igeragozása és egy igei névelője van mégpedig a leíró igeragozás és a rámutató névelő . Tehát ilyen értelemben ugyan nincs tárgyas ragozása, de van helyette mutatós névelő . A mutatós "igeragozást" az ige előtti " rá " névelővel képezzük, ekkor az á. igét hangsúlyozzuk és nem az a. alanyt . Ha nincs rá névelő, akkor az alany a hangsúlyos, az alanyra mutatunk .

Szó tan[szerkesztés]

A Busz-busz nyelvben az igeidők nem részei az igetoldaléknak, hanem járulékos segédigeként szerepelnek: vár, bol, fog . {vár = jelen idő, bol = múlt idő, fog = jövő idő; egyelőre} Az igemódok pedig csak ezeken a igeidői segédigéken vannak jelölve, de az igei személyragok az ige végére toldalékolódnak, például: várja {jelen idő, felszólító mód}, fogná {jövő idő, feltételes mód}. Persze az önmagában álló vár opcionálisan el is hagyható . A folyamatos múlt és hasonlók jelei, amik az angol és a németben is vannak, a segédige elé kerül . Mind e három igeidői segédige esetében az igekötőt a fog mintájára írjuk külön pl.

_ Éva rá meg fogná csinál›od a leckét ! . {csak kényelmi okokból nem tesszük ki a fog›ná jelét}

Ennek az a nagy előnye, hogy kevés megtanulandó járulékot és toldalékot kell használni . A ige többesszámának is csak 1 ragja van az " -un- " {az unióra utalva}, ami más mint a névszók többesszám jele a " -k ", és az igei két személyrag (én *-om , te *-od , ő *) elé tesszük pl. ti csináljátok = ti csinál›unod . És használatban vannak a magyar féle : -tat, -tet, -atik, -etik, -tatik, -tetik ; mert emeli a Busz-busz nyelv színvonalát pl. hirdet›untetik .


A Busz-busz nyelv a névszói esetekről úgy rendelkezik, hogy mivel cél az esetek gazdagsága, ezért az eseteknek minden pozicionálást megenged, de egy esetnek csak az egyik pozicionálást . Ezért lehet (névszó előtti és névszó utáni) x (toldalék is és járulék is) . A latin gyököket is esetnek tekintjük . És a szláv névszó ragozás megoldást is estnek tekintjük, csak nyilván "pád"okhoz csak egy-egy féle hangzás illeszkedés lesz megengedett . És a névszóknak nincsenek nemeik, de vannak járulékok a nemek és az udvarias megszólítás jelzésére .

Betét tan[szerkesztés]

Axiómák[szerkesztés]

A b. betét (b) feltételei:

  • axióma: meg kell lenni a lehetőségének, az elektronikus szótárba lexémaként való rögzítésének !
  • axióma: lexémák különbözzenek egymástól
  • axióma: a lexémák alakja tipizálható legyen, nem lehet össze-vissza lexéma

Néhány betét alak: szótő, összetett szó, szóösszetétel, szósorozat, kifejezés, magyarázat, dagály .

pl. szósorozat: .. szilikát gőz, szillika gél, rúzs, púder, por, homok, kavics, kő, szikla, szirt, hegy, hegy vonulat, hegy vetődés ..

agyag = rúzs, púder, por

föld = rúzs, púder, por, homok, kavics, kő

hegység = szikla, szirt, hegy, hegy vonulat, hegy vetődés

kőce = szilikát gőz, szillika gél

Kódolás[szerkesztés]

X***a* , Y***a* , Z***a*

Ahol az Y*** az alap betétté, az X*** az alap betét felé sorolt betété, az Z*** az alap betét alá sorolt betété . Az " a* " a betét alakjainak sorszáma .

Halmozás tan[szerkesztés]

Szóstílus tan[szerkesztés]

Alternatívák[szerkesztés]

Szabály, mert igény van rá, hogy ha a Busz-busz nyelvet beszélők kis csoportjának valamennyi tagja más mondatrendet kíván használni mint az alap mondatrend, akkor azt közkívánatra megtehetik .

Így felcserélhetők: jelző és más mondatrész ~ más mondatrész és jelző, alany és állítmány ~ állítmány és alany, tárgy vagy állítmány ~ tárgy vagy alany, külső határozó és belső tárgy ~ külső tárgy és belső határozó .

Van egy térkép a jelzők és névszók sorrendjének a világ nyelveiben való eloszlásáról: https://wals.info/feature/87A#2/18.0/152.8 ,

és egy a fokozószó és a melléknén sorrendjéről: https://wals.info/feature/91A#2/25.5/153.1 ,

egyébként is nagyon ajánlom ezt a világ nyelveinek nyelvtanáról szóló alapos internetes portált: https://wals.info/ .

Formális grammatika[szerkesztés]

névelő ::= ø|a|az|osz|eto|eszo|rá

betét ::= a1|a2|a3|a4 ...

jelző|határozó|alany|állítmány|tárgy ::= betét|Ø

határozóTag ::= névelő jelző határozó

alanyTag ::= névelő jelző alany

tárgyTag ::= névelő jelző tárgy

módHatározóTag| ... :: ragadvány = specializálódás mondatrész vonzódás

állítmányTag ::= névelő jelző állítmány

állítmányPár ::= módHatározóTag állítmányTag

állítmányHíd ::= határozóTag tárgyTag állítmányPár tárgyTag határozóTag

tőMondat ::= alanyTag állítmányHíd


Megjegyzem, hogy egyazon elemek halmozását nem jelöltem, pedig megengedettek . Tehát a Busz-busz nyelv rendszere elégé egyszerű .

elemTöbb ::= elem jel elem jel elem ...

jel ::= szóköz|szó|karakter

Másodlagosan ez az alak is megengedett, de csak akkor, ha nem megtévesztő a beszélő számára:

tőMondat ::= állítmányHíd alanyTag

Pl. _ repül a madár .

A -ni toldalékú főnévi igenév igeTagnak számít, ezért ő elé is lehet tenni a rá névelőt:

pl. _ menjünk rá lubickolni !

Kódnyelv[szerkesztés]

Funkciók kódja[szerkesztés]

Mivel egyelőre sehogyan sem tudok dűlőre jutni a világ nyelveinek a nyelvtanban résztvevő kulcsszavak felől, ezért egyelőre csak kóddal jelölöm a szövegben . Ez nem is olyan szörnyű, mert már az egyszerű JavaScripttel is dekódolható a világ bármely konkrét nyelvére . Sajnos más a helyzet a beszélt nyelv esetében .

A világ nyelveiben ugyan az a helyzet a nyelvi funkciókkal: rövid szavak, amikhez ha valami toldalékolódik vagy járulékolódik, akkor triviálisan átalakulnak . Ezért legegyszerűbb módszer, ha összeírjuk őket és megszámozzuk őket . És a legkisebb közös többszörösben gondolkodunk róluk . Egy kicsit a számozás lehet összetett is, ill. a kódolás lehet strukturált is . Ha majd globálisan látni fogjuk a nyelvi funkciókat, akkor majd megtervezhetjük a Busz-busz nyelv végleges funkcióit is . Pl.

_ én1F1 ø olvas›om3F1ó .


forrás : Személyes névmás .hu
forrás : Az igekötők listája .hu

A relációs esetek kódolása pl. : 2F1.3p4 .

[ relációs esetek =def azok az esetek, amik legalább 2 szó segítségével vannak jelölve ]

Például mint ahogyan a szláv nyelvekben is van . A főnévragozás .sk

A relációs esetek "előneveit" nem globálisan számozzuk, hanem minden relációs esetnél az 1-esttől kezdve újra számozzuk, mert így kisebb számokat kapunk és így kifejezőbb a kód .

Szerkesztések[szerkesztés]

Az első példamondat magyarul így van:
Egy kutya megharapta a postást!


Ezt a Busz-busz nyelven így mondjuk, persze több verziója van:
_ osz kuszab rá * bol harap3F41g7ó eto postár›t ! {magyarosan}
_ osz pesz rá * bol kagdat3F41g7ó eto postár›t ! {szlávosan}
_ osz kuszab rá * bol morder3F41g7ó eto postman›t ! {nyugatiasan}
...stb.

A " *‹ = meg- " igekötőre nem igazán találtam még forrást, pedig kéne, ezért ez még lóg : a meg kötőszó .hu


Látható, hogy mind e három verzió optimalizálható a nyelvhasználó anyanyelvéhez . És mind e három nyelvhasználó érteni fogja a másik nyelvhasználó verzióját, mert mind hárman megtanulták e három dob szavait . Hát épen ez az: optimalizálni kell a Busz-busz nyelvet !



Tolmács!

Segítség, segítsetek!

Bank, pénz!

O.K. Minden rendben!

SOS. Mentsétek meg a lelkeinket !

Helló, világ!

Zöld a fű, kék az ég, menjünk lubickolni !


forrás: mary-zsuzsi:almat-eszem-zeneszoveg
Almát eszem, ropog a fogam alatt .
Nem jöttél el, neked egy se maradt .
Mással voltál, kiürült a kosár .


Egy mindenkiért, és mindenki egyért!

A robotika három_törvénye

Tízparancsolat


Majd a szent könyveket is lelehet lesz fordítani a Busz-busz nyelvre !

Teljes Wikiket Busz-busz nyelven és fordítóval .

Tervek[szerkesztés]

Gyerekeket kellene felnevelni úgy, hogy anyanyelvük legyen a Busz-busz nyelv !


Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Kategória:Busz-busz nyelv sablonjai