Ugrás a tartalomhoz

Szakácskönyv/Növények/Csicsóka/A Csicsóka

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Recept mérete: 1794 bájt

Szakácskönyv

A Csicsóka

Növények Bab-borsó ételek Burgonyás ételek Cukkini ételek Csicsóka ételek Ehető gombák Gombás ételek Gyümölcsös ételek Káposzta ételek Töltött káposzta Karfiol ételek Kukorica ételek Lecsó ételek Padlizsán ételek Rizses ételek Spága ételek Szójás ételek Egyéb zöldséges ételek Különleges receptek

A Csicsóka

(Helianthus tuberosus)

A csicsóka a fészkes virágúak családjába (Asteraceae) tartozó évelő, akár 2 méter magasra is megnövő dudvás szárú, gumós növény. Ősrégi haszonnövény, de a mi éghajlatunkon magot nem érlel, teljes hajtásrendszere minden évben megsemmisül, csupán gumója él tovább. Szaporítani is erről, vegetatív úton lehet. Akár 5-10 évig is helyén maradhat, de a burgonyához hasonlóan is termeszthető, "egy évesként".
Magyarországon a fehér gumójú fajtája a legelterjedtebb. Nagyon magas a káliumtartalma, és ötször annyi rostanyagot tartalmaz, mint a burgonya. Magas rosttartalma miatt jótékony hatást gyakorol az emésztésre.
A zöldségekhez hasonlóan párolhatjuk, palacsintatésztában süthető, salátákba reszelve kitűnő ízt ad. Édeskés ízét ízesítéssel, sózással tompíthatjuk, de a nyers salátákban még előnyt is jelenthet. A nyers salátákhoz utoljára adjuk a lereszelt csicsókát, így érik kellően össze az íze. Másfajta ételeknél akit zavar a csicsóka édeskés íze, meghámozva legalább 1 órán át áztassa meleg vízben.
Ha magunk termeljük ezt az igénytelen évelő növényt, akkor októberben az érett gumókból csak annyit szedjünk fel, amennyire szükségünk van, mert hamar megfonnyad, a földben hagyva viszont a korai fagyot is jól átvészeli. A csicsóka biozöldségként is könnyen termeszthető, mivel kártevője nincs, így nem igényel vegyszeres növényvédelmet.