„Kertészet/Lepkefélék/Keleti gyümölcsmoly” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2017. március 4., 04:44-kori változata

A lap mérete: 3008 bájt

Keleti gyümölcsmoly

Keleti gyümölcsmoly

Latin neve - (Grapholita molesta = Aspila molesta)

A keleti gyümölcsmoly a w:valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó w:sodrómolyfélék (Tortricidae) családjának egyik, viszonylag későn felismert és csak 1916-ban leírt faja.

Északnyugat-Kínából került át Japánba, ahol már 1899-től kártevőként tartják számon. Ausztráliában először 1919-ben figyelték meg, mára elterjedt szerte Nyugat-Ausztráliában. Az amerikai kontinensen először 1913-ban figyelték meg, és 1916-ra már általánossá vált Észak-Amerikában. Európában először Olaszországban észlelték 1920-ban. Magyarországon w:Szatymazon tűnt fel 1966-ban, és azóta az egész országban elterjedt.

A lepke szárnya sötétszürke, halványan mintázott. A szárny fesztávolsága 11–15 mm.

A vegetációs időszak hosszától függően évi 2–8 nemzedéke kelhet ki (Magyarországon

3–4, ha kedvez az időjárás, még egy csonka ötödik is). A fejlett hernyók telelnek át, és tavasszal már nem táplálkoznak, csak bábozódnak. Az első lepkegeneráció április-májusban rajzik. A kis hernyók még májusban kikelnek, és a hajtáscsúcsokon behatolnak a hosszú hajtásokba (ez különbözteti meg károkozását a barackmoly (Anarsia lineatella) kárképétől, annak áttelelő hernyói ugyanis a rövid hajtásokat támadják meg). Ahogy a hernyók lefelé rágnak, a hajtások elhervadnak, majd leszáradnak. A nyári hernyók a gyümölcsöket eszik, és egészen a magig berágják magukat. A megtámadott gyümölcsöket gyakran a w:monília is károsítja.

Rendkívül közeli rokona a szilvamolynak. Nem csak külsejük hasonló, de a két faj „feromonpár” is, azaz mindkettejük nőstényeinek szexferomonjai vonzzák a másik faj hímjeit.

Erősen w:polifág faj, de elsősorban gyümölcskártevő. Az őszibarack és a mandula hajtásait jelentősen károsíthatja.

További hazai tápnövényei:

ringló,
kajszi,
körte,
birs,
naspolya. Külföldön más növényekről is leírták.

A Wikimédia Commons tartalmaz Kertészet/Lepkefélék/Keleti gyümölcsmoly témájú médiaállományokat.

Forrás: Magyar Wikipédia Keleti gyümölcsmoly
Papp László Zootaxonómia. (1996).,
Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet: Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).,
Peterson, Mountfort & Hollom: Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)

◄ Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Rovarok Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége

@@ 20. sor: / 20. sor: @@
 –4, ha kedvez az időjárás, még egy csonka ötödik is). A fejlett hernyók telelnek át, és tavasszal már nem táplálkoznak, csak bábozódnak. Az első lepkegeneráció április-májusban rajzik. A kis hernyók még májusban kikelnek, és a hajtáscsúcsokon behatolnak a hosszú hajtásokba (ez különbözteti meg károkozását a [[barackmoly]] ''(Anarsia lineatella)'' kárképétől, annak áttelelő hernyói ugyanis a rövid hajtásokat támadják meg). Ahogy a hernyók lefelé rágnak, a hajtások elhervadnak, majd leszáradnak. A nyári hernyók a gyümölcsöket eszik, és egészen a magig berágják magukat. A megtámadott gyümölcsöket gyakran a [[w:monília]] is károsítja.
-: Rendkívül közeli rokona a [[szilvamoly]]nak. Nem csak külsejük hasonló, de a két faj „feromonpár” is, azaz mindkettejük nőstényeinek szexferomonjai vonzzák a másik faj hímjeit.
+: Rendkívül közeli rokona a [[Kertészet/Lepkefélék/Szilvamoly|szilvamolynak]]. Nem csak külsejük hasonló, de a két faj „feromonpár” is, azaz mindkettejük nőstényeinek szexferomonjai vonzzák a másik faj hímjeit.
 : Erősen [[w:polifág]] faj, de elsősorban gyümölcskártevő. Az [[őszibarack]] és a [[mandula]] hajtásait jelentősen károsíthatja.