„Kertészet/Lepkefélék/Keleti gyümölcsmoly” változatai közötti eltérés
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
__NOTOC__ |
__NOTOC__ |
||
__NOEDITSECTION__ |
|||
[[Kategória:Rovarok]] |
|||
[[Kategória:Lepkefélék]] |
[[Kategória:Lepkefélék]] |
||
[[Kategória:Kártevők]] |
|||
{{Kert-kártevők}} |
{{Kert-kártevők}} |
||
{{Kert fejezetek}} |
{{Kert fejezetek}} |
||
{{{!}} cellpadding=" |
{{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" |
||
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px # |
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #339966;" {{!}} |
||
[[Kép:Grapholita_molesta_dorsal.jpg|thumb|''Grapholitha molesta'']] |
[[Kép:Grapholita_molesta_dorsal.jpg|thumb|''Grapholitha molesta'']] |
||
[[Kép:Grapholita molesta ventral.jpg|thumb|''Grapholitha molesta'']] |
[[Kép:Grapholita molesta ventral.jpg|thumb|''Grapholitha molesta'']] |
||
14. sor: | 13. sor: | ||
:A '''keleti gyümölcsmoly''' a [[w:valódi lepkék]] ''(Glossata)'' [[w:rend (rendszertan)|alrend]]jébe tartozó [[w:sodrómolyfélék]] ''(Tortricidae)'' [[w:család (rendszertan)|család]]jának egyik, viszonylag későn felismert és csak 1916-ban leírt faja. |
:A '''keleti gyümölcsmoly''' a [[w:valódi lepkék]] ''(Glossata)'' [[w:rend (rendszertan)|alrend]]jébe tartozó [[w:sodrómolyfélék]] ''(Tortricidae)'' [[w:család (rendszertan)|család]]jának egyik, viszonylag későn felismert és csak 1916-ban leírt faja. |
||
⚫ | : Északnyugat-Kínából került át Japánba, ahol már 1899-től kártevőként tartják számon. Ausztráliában először 1919-ben figyelték meg, mára elterjedt szerte Nyugat-Ausztráliában. Az amerikai kontinensen először 1913-ban figyelték meg, és 1916-ra már általánossá vált Észak-Amerikában. Európában először Olaszországban észlelték 1920-ban. Magyarországon [[w:Szatymaz]]on tűnt fel 1966-ban, és azóta az egész országban elterjedt. |
||
== Elterjedése, élőhelye == |
|||
⚫ | :Északnyugat-Kínából került át Japánba, ahol már 1899-től kártevőként tartják számon. Ausztráliában először 1919-ben figyelték meg, mára elterjedt szerte Nyugat-Ausztráliában. Az amerikai kontinensen először 1913-ban figyelték meg, és 1916-ra már általánossá vált Észak-Amerikában. Európában először Olaszországban észlelték 1920-ban. Magyarországon [[w:Szatymaz]]on tűnt fel 1966-ban, és azóta az egész országban elterjedt. |
||
⚫ | |||
== Megjelenése == |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
== Életmódja == |
|||
⚫ | |||
3–4, ha kedvez az időjárás, még egy csonka ötödik is). A fejlett hernyók telelnek át, és tavasszal már nem táplálkoznak, csak bábozódnak. Az első lepkegeneráció április-májusban rajzik. A kis hernyók még májusban kikelnek, és a hajtáscsúcsokon behatolnak a hosszú hajtásokba (ez különbözteti meg károkozását a [[barackmoly]] ''(Anarsia lineatella)'' kárképétől, annak áttelelő hernyói ugyanis a rövid hajtásokat támadják meg). Ahogy a hernyók lefelé rágnak, a hajtások elhervadnak, majd leszáradnak. A nyári hernyók a gyümölcsöket eszik, és egészen a magig berágják magukat. A megtámadott gyümölcsöket gyakran a [[w:monília]] is károsítja. |
3–4, ha kedvez az időjárás, még egy csonka ötödik is). A fejlett hernyók telelnek át, és tavasszal már nem táplálkoznak, csak bábozódnak. Az első lepkegeneráció április-májusban rajzik. A kis hernyók még májusban kikelnek, és a hajtáscsúcsokon behatolnak a hosszú hajtásokba (ez különbözteti meg károkozását a [[barackmoly]] ''(Anarsia lineatella)'' kárképétől, annak áttelelő hernyói ugyanis a rövid hajtásokat támadják meg). Ahogy a hernyók lefelé rágnak, a hajtások elhervadnak, majd leszáradnak. A nyári hernyók a gyümölcsöket eszik, és egészen a magig berágják magukat. A megtámadott gyümölcsöket gyakran a [[w:monília]] is károsítja. |
||
:Rendkívül közeli rokona a [[szilvamoly]]nak. Nem csak külsejük hasonló, de a két faj „feromonpár” is, azaz mindkettejük nőstényeinek szexferomonjai vonzzák a másik faj hímjeit. |
: Rendkívül közeli rokona a [[szilvamoly]]nak. Nem csak külsejük hasonló, de a két faj „feromonpár” is, azaz mindkettejük nőstényeinek szexferomonjai vonzzák a másik faj hímjeit. |
||
:Erősen [[w:polifág]] faj, de elsősorban gyümölcskártevő. Az [[őszibarack]] és a [[mandula]] hajtásait jelentősen károsíthatja. További hazai tápnövényei: |
: Erősen [[w:polifág]] faj, de elsősorban gyümölcskártevő. Az [[őszibarack]] és a [[mandula]] hajtásait jelentősen károsíthatja. |
||
'''További hazai tápnövényei:''' |
|||
* [[ringló]], |
* [[ringló]], |
||
* [[kajszi]], |
* [[kajszi]], |
||
* [[körte]], |
* [[körte]], |
||
* [[birs]], |
* [[birs]], |
||
* [[naspolya]]. |
* [[naspolya]]. '''Külföldön más növényekről is leírták.''' |
||
Külföldön más növényekről is leírták. |
|||
{{commonskat|Grapholita molesta}} |
{{commonskat|Grapholita molesta}} |
A lap 2017. március 4., 04:39-kori változata
Keleti gyümölcsmoly
Keleti gyümölcsmoly
3–4, ha kedvez az időjárás, még egy csonka ötödik is). A fejlett hernyók telelnek át, és tavasszal már nem táplálkoznak, csak bábozódnak. Az első lepkegeneráció április-májusban rajzik. A kis hernyók még májusban kikelnek, és a hajtáscsúcsokon behatolnak a hosszú hajtásokba (ez különbözteti meg károkozását a barackmoly (Anarsia lineatella) kárképétől, annak áttelelő hernyói ugyanis a rövid hajtásokat támadják meg). Ahogy a hernyók lefelé rágnak, a hajtások elhervadnak, majd leszáradnak. A nyári hernyók a gyümölcsöket eszik, és egészen a magig berágják magukat. A megtámadott gyümölcsöket gyakran a w:monília is károsítja.
További hazai tápnövényei:
|
◄ Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Rovarok Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége