Ugrás a tartalomhoz

Növények/Sz/Szezámmag

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
(Sesamum indicum szócikkből átirányítva)
A lap mérete: 4002 bájt

Növények

Szezámmag

Szezám
Magja
Szezámmag
(Sesamum indicum, Syn: Sesamum orientale)
Drog Sesami semen, (Ph. Eur. 4., Ph. Hg. VIII.)
Más neve(i): -


A szezámmag egy Indiából származó, körülbelül egy méteres magasságú, lágyszárú trópusi növény magja. A növény virágai kétajkúak, rózsaszínűek. A szezám a termesztésbe elsőként bevont növények egyike.

Virágai általában sárgák, bár más, változatos színben is megjelenhetnek a kéktől a liláig. Magassága 50-től 100 cm-ig terjed.
A hindu mitológia szerint a Jama isten által megáldott mag az örök élet szimbóluma. Indiából terjedt el, először Kínában és Japánban jelent meg, majd hamarosan meghonosodott az összes mediterrán országban. III. Ramszesz idején már Egyiptomban is ültették, amelyről hieroglifákon is megemlékeztek. A római hadseregben mézzel elkevert szezámmagot etettek a katonákkal erejük és férfiasságuk növelése érdekében. Hippokratész többször megemlékezik műveiben a szezámmag gyógyító erejéről.
Különös módon az európaiak a szezámmagot legtöbbször csak kenyerek vagy rágcsálnivalók tetejére hintve használják. Szinte sehol nem használják a magokat ételek ízesítésére vagy alapanyagként. Kínában ötezer éve használják a szezámmagból sajtolt olajat tintához és főzéshez. A szinte teljesen tejtermék-mentes kínai konyhában elengedhetetlen kalciumforrásként épült be használata. Súlyarányosan több kalciumot tartalmaz, mint a tehéntej (hétszer annyit), vetekszik a tehénsajtok kalciumtartalmával, az olajos magvak közül pedig egyenesen kiemelkedik. A kalcium mellett jelentős mennyiségben található benne magnézium, kálium, foszfor, vas, valamint A-, E-, B1- és B2-vitamin. Rendkívül sokrétű a felhasználhatósága: pirítva, őrleményként, krémként, sózva (szezámsó) hidegen sajtolt olaj formájában tehetjük péksüteményekre, salátákra, köretekbe.
A vizsgálatok szerint az olajok közül leginkább a szezámmag olaja gátolja a melanoma sejtek növekedését. A szezámmag beltartalmi értékei (100 g): 20 g fehérje, 50 g zsír, 21 g szénhidrát, 4,5 mg nátrium, 458 mg kálium, 783 mg kalcium, 607 mg foszfor, 347 mg magnézium, 10 mg vas, 6 mg A-vitamin, 5,7 mg E-vitamin, 1,00 mg B1-vitamin, 0,25 mg B2-vitamin, 5,0 mg niacin. Energiatartalma: 2385 kJ (570 kcal).[1]
A szezámmagot rendkívül sokféle módon tudjuk elkészíteni. Készülhet belőle pirított és sózott formájában szezámsó (gomasszió), kenyérbe és péksüteménybe süthetjük, salátára, köretre szórhatjuk. Fontos azonban, hogy a nehezen elrágható piciny magokat az emészthetőség megnövelése érdekében durvára daráljuk és így fogyasszuk el, mert ha a mag nincs feltárva, kevéssé hasznosul a szervezetünkben.


A növényt könnyű termeszteni, inkább a betakarítás okoz gondot. A termést ugyanis rendkívül óvatosan kell eltávolítani a növényről, mivel a legkisebb rázkódásra a földre hullanak a magok. Jelenleg olyan genetikailag módosított változatokat termesztenek, melyek kevésbé hullatják el a magokat. A szezámmag árára ez a változás egyelőre nem gyakorolt hatást.



Lásd még: Gyógyhatása Mit-mihez

Magyar Wikipédia: Szezámmag


A Wikimédia Commons tartalmaz Szezámmag témájú médiaállományokat.
  1. (Forrás: Institut für Ernährung-wissender Universität Giessen: Tápanyagtáblázat)