Olvasónapló/A Bélteky-ház

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez


A Bélteky-ház


Fáy András: A Bélteky-ház[szerkesztés]

(olvasónapló)

A Bélteky-ház Fáy András 1832-ben írt műve, az első magyar társadalmi regény, mely a reformkor újító eszméit fogalmazza meg, többek között a Széchenyi István által írt Hitel hatását mutatja. Jellegzetes körképet ad a reformkori Magyarország problémáiról, alakjairól, a régi és az új nézetek képviselőinek harcáról. Emellett úttörő szerepe volt a magyar regény történetében. A maga korában igen nagy sikert aratott.

A regény stílusa és szerkezete[szerkesztés]

Fáy regényében nagy helyet foglal el a szerelmi bonyodalom. Érezhető már a romantika hatása, amely mindenekelőtt a gyakran szélsőséges érzelmi állapotok rajzában, valamint romantikus külsőségek (álnév, rablók stb.) használatában mutatkozik meg.

A cselekmény bonyolult, szövevényes; sok a kitérő és csak rövidebb szerepet kapott mellékalak; ezt a benyomást erősíti az is, hogy mikor az író egy-egy új alakot felléptet, többnyire részletesen feleleveníti addigi életét is; de számos társadalmi fejtegetés megszakítja a cselekmény folyamát: a társadalmi reformokról, a gazdaság átalakításáról, kertészetről, nevelésről és a kor sok időszerű kérdéséről. Fáy ezért „tanregénynek” nevezte művét. Későbbi jegyzeteiben így fogalmazza meg írói elképzelését: „Morális reflexiókat, célzatos eszméket nem szabad külön fejtegetni, hanem a személyek szájába kell adni.”

A regény „szerkezeti lazaságát” már a korabeli kritika felrótta. Bajza József szerint „a regény épülete hibás, nem tesznek összefüggő egészet, hanem egyvelegét számtalan biográfiai töredékeknek, melyek csak külsőleg függenek össze, s történetesen, nem belső szükségből.”

Fontosabb szereplők[szerkesztés]

  • Bélteky Mátyás, az apa: A régi rend képviselője. A régi vágású magyar nemesség dáridózó, könnyelmű életét éli és ebben a szellemben nevelte fiát is.
  • Bélteky Gyula, a fiú: A főhős, az új eszmék pártolója. Külföldi utazásából a műveltség, emberség, reformtörekvések eszményeivel tér haza és itthon beleütközik apjának és nemesi környezetének értetlenségébe, konzervativizmusába.
  • Rónapataky generális: Telve van ideális elképzelésekkel, jobbágyait igyekszik jó körülmények között tartani, birtokán mintagazdaságot alakít ki.
  • Laura: Temperamentumos természetű ifjú hölgy, aki kacérkodik a férfiakkal. Megszokta, hogy szépségével és okosságával minden férfit azonnal el tud csábítani. Miután megkap valakit, már nem kíváncsi rá.
  • Cili: Modern lány, akit inkább a tudomány köt le, mint a mindennapi női munkák.

Könyvek[szerkesztés]