Ugrás a tartalomhoz

Növények/Z/Zászpafélék

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 2247 bájt

Növények

Zászpafélék

Fehér zászpa
Fekete zászpa


Zászpafélék
(Melanthiaceae, Syn: -)
Más neve(i): '


A zászpafélék a liliomvirágúak rendjének egyik családja
Gyöktörzses vagy hagymás évelő növények. A legtöbb faj rizómás és leveles szárú.
Virágaik végállóak, sugarasan szimmetrikusak, lepelleveleik pedig szabadok. Termésük egységesen toktermés. Sok génusz levelei örvösen állnak, tenyeresen erezettek, kivéve éppen a névadó zászpa (Veratrum) nemzetséget.
Fontos jellegzetességük, hogy a csucsorokhoz hasonlóan erősen mérgező és rákkeltő szteroid alkaloidokat tartalmaznak. Amikor a történelmi Magyarország hegyvidékein a tárnics (Gentiana) gyökerét gyűjtötték szeszfőzéshez, gyakran összetévesztették a zászpával, és ez súlyos mérgezésekhez vezetett.
Tizennyolc nemzetség 170 faja tartozik a zászpák közé; nálunk két nemzetség négy faja honos.
Hazánkban leggyakoribb a fehér zászpa (Veratrum album). Ez sokfelé előfordul az eurázsiai zónában, még az alpesi területekre is felhatol. Leginkább a nedves réteket, lápligeteket, láperdőket kedveli. Gyökerének és gyöktörzsének kivonata erős hatású drog, ami gyógyszeralapanyag, de számos mérgező alkaloidot is tartalmaz.
Mezofil erdőkben tenyészik a fekete zászpa (Veratrum nigrum). Az egész növény mérgező. 1,3-1,5%-nyi, erősen irritáló hatású protoveratrin és germerin alkaloidákat tartalmaz, emellett kevésbé mérgező jervin alkaloida, veratramarin keserű glikozid és a protoveratrin bomlásterméke, a protoveratridin található benne.


Lásd még: Mit-mihez


Magyar Wikipédia: Zászpafélék
A Wikimédia Commons tartalmaz Zászpafélék témájú médiaállományokat.