Növények/Sz/Szőlőfélék

A szőlőfélék családja a szőlővirágúak (Vitales) rendjébe tartozó egyetlen növénycsalád. A családba tartozó nemzetségek és fajok számáról az egyes szerzők véleménye megoszlik. Rokonsági viszonyai még nem tisztázottak, úgy tűnik, nincs egészen közeli rokona.

Gazdasági és kulturális szempontból a szőlő (Vitis) nemzetség a legjelentősebb, mely a legrégebben termesztett kultúrnövények egyike (már 6–7 ezer évvel ezelőtti ó-egyiptomi falfestmények is szőlőkultúráról tanúskodnak). Magyarországon a rómaiak kezdték termeszteni Kr. e. III. században. Termése csemegeként fogyasztható, sajtolt, kipréselt levéből pedig erjedéssel készül a legelterjedtebb szeszes ital, a bor.

Mintegy 14 nemzetségük és 850 fajuk főleg a szubtrópusi és trópusi területeken él.

A szőlővirágúak karéjos levelű, kacsokkal kapaszkodó, bogyóterméssel rendelkező fásodó szárú cserjék ritkán szukkulens törzsű kis fák. Hajtásrendszerük elágazása szimpodiális, azaz áltengelyes: kacsban vagy fürtben végződik, a főtengely szerepét a levélhónaljakban lévő oldaltengely veszi át. A kúszó fajok kaccsai kétfélék lehetnek:

egyszerű, szálas, köröző mozgással keresi a támasztékot (nutáció), majd ha megtalálja spirálisan megcsavarodik, s elfásodik;
a csúcsán tapadókorongot visel, mely az epidermiszsejtek burjánzásából jön létre, nutációt csak ritkán végez, de csúcsi epidermiszsejtek levegőn megszilárduló nyálkát választanak ki, így a növény sima felületeken is meg tud kapaszkodni.

Virágaik általában kétivarúak, fürtös fürtvirágzatba rendeződnek. Vannak köztük egyivarú virággal rendelkező egy- vagy kétlaki fajok is. Öttagú virágaikról nyíláskor lehullanak a felül összenőtt sziromlevelek, csak a csésze marad meg. Magvaik tojásdadok vagy körte alakúak.

A családot a hagyományos morfologikus rendszerekben a Bengevirágúak (Rhamnales) egyik családjának tekintették. A rend Leeaceae (Leeafélék), a Vitaceae (Szőlőfélék) és a Rhamnaceae (Bengefélék) családot foglalta magába.