Ugrás a tartalomhoz

Növények/Sz/Százszorszép

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | Sz
(Növények/Százszorszép szócikkből átirányítva)
A lap mérete: 4481 bájt

Növények

Százszorszép

Százszorszép
Százszorszép
(Bellis perennis, Syn: -)
Más neve(i): vadszázszorszép


A százszorszép az őszirózsafélék családjába, az őszirózsaformák alcsaládjába tartozó növényfaj. Csaknem egész Európában elterjedt. Észak-Amerikába behurcolták, ott inváziós faj.
Vörös Éva művében a növény alábbi magyar elnevezéseit gyűjtötte össze: apró pere, boglár, boglárka, bojtika, bojtocska, csibevirág, földi pere, gombostűvirág, gyopár, kicsinynadályvirág, kisebbiknadály, kisnadályfű, nadály, ősziboglár, pászkamorzsa, péra, pere, perevirág, pipifű, pityerfű, rózsa, murvairózsa, murvai rózsácska, szikrairózsa, szikrai rózsácska, szikrázó rózsácska, rukerc, százforint, százszorszép, százszorszépvirág, százszorszéprukerc, sztokrásza, tavaszhozófű, tavaszifű, vadszázszorszép. Egyes helyeken gombocska a neve. A franciák húsvétkának hívják, a német „libavirág” arra utal, hogy gyakran nyílik a libalegelőkön. Angol neve („a nappal szeme”) arra utal, hogy sugárvirágai estére becsukódnak.
Lágy szárú, évelő növény. 5–25 cm magasra nő meg. A Raunkiær-féle életforma-osztályozás szerint hemikriptofiton, azaz rügyei szorosan a talaj felszínén vannak, az elszáradt levelek védik őket. Tömött tőrózsában álló, szőrös, szabálytalan szélű, enyhén fűrészes levelei lapát formájúak. Szinte egész évben virágzik, a virágzat heliotropizmust mutat, azaz napfény hatására kinyitja szirmait, este vagy esős időben összecsukja. Levéltelen kocsányain 1,5–3 cm széles, magányosan álló fészekvirágzat fejlődik, aminek közepén a 75–125 sárga, hímnős, ötszirmú csöves virág, szélein a zigomorf, két sorban álló fehér nyelves virágok találhatók, utóbbiak fonákja vagy csak hegye gyakran rózsaszínes. A virágok öntermékenyek, rovarok porozzák. A virágporszemek tüskés felszínűek, trikolpátak (hármas felnyílásúak).[3][4] Termése kb. 1 mm-es, visszásan tojásdad, bóbita nélküli kaszattermés. A magokat (kb. 1300 db egyedenként) a szél és az állatok (madarak, hangyák, földigiliszta) is terjesztik, de a cipőre is ráragadhatnak.
A réti margitvirág hasonló hozzá, de nagyobb termetű.
A rétek, mezők, parkok, kertek kiöregedő gyepjének gyakori virága, az angolperjés rét-legelő (Lolio-Cynosuretum) társulás jellemző növénye.[6] A félárnyékos vagy napsütéses helyeket, a kövér, agyagos talajt kedveli. Az őshonos flórából legrégebben betelepült kerti virágok egyike.
Tartalmaz:→ Triterpén-szaponinokat, flavonoidokat, poliineket, nyomokban illóolajokat tartalmaz.
Gyógyhatása(i): Virágát vagy virágos hajtását használják fel. Az orvostudomány nem használja, a homeopátiában rándulások, zúzódások, megerőltetett izmok, bőrbetegségek kezelésére alkalmazzák. Teáját légúti hurutok kezelésére fogyasztják, de elősegíti a méreg- és salakanyagok lebomlását is. Fiatal leveleit salátákhoz adva az anyagcserét serkenthetik. Bimbóit sós vízben áztatva, majd tárkonyecettel felöntve a kapribogyó pótlására is felhasználható.
Dísznövényként termesztett változatai is léteznek, ezek szirmai tömöttebbek, színük fehér, vörös, lila is lehet.
A rovarok nem tesznek kárt benne keserűanyag-tartalma miatt, de a burgonyát is fogyasztó gumórontó fonálféreg (Ditylenchus destructor) károsíthatja.
Ellenjavallat: -


Lásd még: Mit-mihez Natúr gyógytea Tanácsok, tippek

Magyar Wikipédia: Százszorszép


A Wikimédia Commons tartalmaz Százszorszép témájú médiaállományokat.