A világon szélesen elterjedt, megtalálható egész Európában, Kaukázusban, Észak-Ázsiában, Japánban, Észak-Amerikában és Ausztráliában. Magyarországon a középhegységekben fordul elő, de nem gyakori. Az országos moha vörös listán sebezhető (VU) besorolást kapott. Erdei mohafaj. Humuszban gazdag savanyú talajon, korhadó fákon él.
Magyarországon két Buxbaumia faj él, mindkettő élőhelye nedvesebb, hűvösebb erdőkben van (korhadékos talajon nőnek), a gyakoribb faj a Buxbaumia aphylla.
A Buxbaumiákra jellemzően a Buxbaumia aphylla is csak akkor látható meg szabad szemmel mikor már a sporofiton fejlődik, a gametofiton mikroszkopikus méretű. Leggyakrabban csoportosan fordul elő, a spóratoknyél (seta) 1-2 cm hosszú, felülete bibircses. A tok ferdén áll, összenyomott tojás alakú, teteje barna lapos, széles, a peremén vörös szegély fut körbe. Alsó oldala íveltebb, vöröses barna.
Érett állapotban megfigyelhető rajta a szakadozott fátyol (indusium), az epidermisz külső rétegének maradványa. Hozzá nagyon hasonló faj a zöld koboldmoha, de az sokkal ritkább, védett faj. A spóratok alakja és annak pereme alapján különböztethető meg a két faj. A zöld koboldmohának a spóratokján nincs vörös színű szegély.
Lásd még: Mit-mihez
