Növények/K/Kínai boróka
Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák - Cserjék • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyógynövények • Gyomnövények • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok
Kínai boróka
- (Juniperus chinensis, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A kínai boróka a fenyőalakúak rendjének és a ciprusfélék családjának egyik örökzöld növényfaja.
- Kelet-ázsiai faj: Japánban, Koreától Mandzsúrián át Jünnan tartományig, északon Belső-Mongólián át Dél-Gansuig hatalmas területen nő. Egyre többfelé ültetik.
- Nagyon változékony faj. 5–10 m magas (eredeti termőhelyén a 20 m-t is elérő), többnyire kúp alakú fa – a mi éghajlatunkon többnyire nagyobbacska bokor marad. Törzse elágazó, kérge barna, rostos bordákra tagolt, repedezett. Ágvégei bókolva lehajlanak. Fiatal hajtásai fölfelé ívelnek vagy lecsüngenek.
- Hajtásain váltakozva nőnek az 1,5 cm-es pikkelylevelek és az 1 cm-es, igen szúrós tűlevelek (utóbbiak hármas örvekben). A sárgászöld tűlevelek felső oldalán két fehér, viaszos sáv fut végig, ami a növény lombozatát mutatós szürkéskékké–kékeszölddé teszi. Robusztus, tompa csúcsú pikkelylevelei középen kissé befűzöttek, gyantamirigyesek de nem gyantásak.
- Tobozbogyója gömbölyű vagy hengeres – fiatalon fehér, utána kékes, az érett bogyó lila.
Nemi kétalakúsága jól látható:
- - A porzós példányok termete karcsúbb, lombjuk kékeszöld. Az alsó ágakon és fiatal hajtásaikon tűlevelek nőnek, a növény egyéb részein pikkelylevelek.
- - A termősek szélesebb oszlop alakúak, hajtásaik sűrűbben állnak. Szinte kizárólag pikkelyleveleik vannak; tűleveleket csak a bokor belsejében találhatunk.
- Szinte bármilyen talajon megél, de napos helyen és tápdús talajon dúsabban nő. Teljesen télálló. A párás klímát kedveli, az átültetést rosszul tűri.
Változatai
[szerkesztés]- J. chinensis var. aurea
- J. chinensis var. tsukusiensis Masam. – Közép-Tajvanon és Dél-Japánban honos; állítólag Kína egyes részein is. Nagyon ritka.
Kertészeti változatok
[szerkesztés]- J. chinensis ‘Expanza variegata’
- J. chinensis ‘Hetzii’ – 4–5 (Magyarországon 1,5–2) m magasra és 3–5 m szélesre nő; ágai rézsút leállnak. Levelei közt több a pikkely-, mint a tűlevél. A szárazságot viszonylag jól tűri, teljesen télálló. Gyorsan nő, könnyen szaporítható (Józsa).
- J. chinensis ‘Kaizuca’ – Európába Japánból hozták be az 1920-as években. 5–8 m magas, széles kúp alakú. Pikkelylevelei sötétzöldek. A meleget és a szárazságot is jól tűri.
- J. chinensis ‘Kuriwao Gold’ – Új-Zélandon nemesített változat. Ágai rézsútosan felállók, fiatal lombja aranysárga, később sárgászöld. Eleinte széles, szabálytalan kúp alakú, később felfelé törő. Mintegy 2 méter magasra nő, igénytelen.
- J. chinensis ‘Old Gold’ — a ‘Pfitzeriana Gold’ mutációjából szaporították el; elődjénél sokkal terülőbb jellegű. Lombja és a fiatal hajtások aranysárgák; ezt a színt télen is megtartja, de árnyékban kissé visszazöldül.
- J. chinensis ‘Pfitzeriana’ – Az alapfajnál gyorsabban növő, elfekvő változat; ágai vízszintesen állnak. Jellegzetes alakját attól kapja, hogy Oldalágai ívesen elállnak, alsóbbrendű elágazásai pedig kissé oldalt bókolnak, amitől koronája rendezetlen benyomást kelt. Az idősebb példányok 3–5 m-re felmagasodnak. Lombja hamvas szürkészöld; az alapváltozatnál kevésbé tűleveles; pikkelylevelei üde zöldek. A közepesen párás környezetet kedveli sok csapadékkal — a száraz és meszes talajon megsárgul, majd elpusztul. Teljesen télálló. Bár alapjában porzós virágú, vegetatívan szaporított változat, némelyik bokor termést is érlel. A legtöbb talajon jól nő; a szárazságot viszonylag jól tűri. Napos helyeken bokra tömörebb lesz, mint árnyékban.
- J. chinensis ‘Pfitzeriana Gold’ — A ‘pfitzeriana’ sárga lombú változata; annál kissé laposabb és lassabban is nő. Fiatal hajtásvégei árnyékban visszazöldülnek. Sok napsütésre van szüksége.
- J. chinensis ‘Pfitzeriana Glauca’ — A ‘pfitzeriana’ ezüstös lombú változata; elterülő fajta. Lombja főleg tűlevelekből áll.
- J. chinensis ‘Plumosa’ – Féltörpe, nővirágú; legfeljebb 1,5–2 m magas. Tűlevele nagyon kevés van; lombja télen-nyáron sötétzöld. A szárazságot egyáltalán nem tűri, de ha nem szárad ki, akkor télálló.
- J. chinensis ‘Plumosa Aurea’ – 1–1,5 m magasra nő. Pikkelylevelei kihajtásuktól nyár végéig aranysárgák, ősszel bronzosra színeződnek.
- J. chinensis ‘Rakéta’ – közepes tempóban 6–10 m magasra növő, oszlopos. Termése fehér, szeptembertől februárig a növényen marad.
- J. chinensis ‘Stricta’ – alacsony; legfeljebb 2 m magasra nő.
Lásd még: Gyógyhatása Natúr gyógytea Növények/K/Közönséges boróka
- Magyar Wikipédia: Kínai boróka
