Kovács Béla nagybátyám életírása/Katonai szolgálataim
Katonai szolgálataimKatonai szolgálataim23 éves voltam, amikor az akkori rezsim a mi korosztályunkon kezdte a katonai kiképzést, mert a trianoni békeszerződésben csak kis létszámú haderőt engedélyeztek. Így ekkor 5 hónapra Tatára, az ottani 3. Honvéd Gyalogezredhez vonultam be újonckiképzésre. Ezután volt a szolnoki hadgyakorlat, mely 2 hétig tartott, és uszályokon szállítottak haza a Tiszán. Ezek után még összesen 20 alkalommal hívtak be katonának. Hol leszereltek, hol újra behívtak az úgynevezett „Sasos” behívóval. Részt vettem a Felvidék, a Kárpátalja (itt a 16-os kerékpáros zászlóalj kötelékébe tartoztam saját motorkerékpárommal), majd a Délvidék visszacsatolásában. Itt is a hadtest parancsnoksághoz osztottak be a motorommal (Szabadka és Újverbász). Később szerencsém volt, nem vittek ki a keleti frontra, hanem a Szegeden felállított 5. póthadosztály-törzshöz hívtak be, ott már Puch motorkerékpárt kaptam. Ezt a hadosztályt a Dráva vonalához vezényelték. A parancsnokság Pécs környékén volt. Csapatunk Nagykőrösnél lett bevetve, 3-4 nap alatt szétveretett, és a Parancsnokság Ceglédre vonult vissza. A télen, amikor Budapest is elesett, engem a jeges-havas időben a Dunántúlon, Nagykanizsán és a Balaton túlsó oldalán motoroztattak. Később Győrön át a Pozsonytól 26 km-re fekvő, visszacsatolt Somorjára kerültünk. Itt 2 heti pihenés után bevagoníroztak és kivittek Németországba a graffenwohri kiképzőtáborba, ahol a gárdát fertőtlenítették és a fenyőerdőkben lévő kaszárnyákba kerültünk. Ott végre kialudtuk magunkat és ellátásban részesültünk. Ott egy esti parancskihirdetésen kerestek egy németül tudó egyént. Engem választottak. Berlinbe kellett menni. Hatan voltunk, én, egy idős német törzsőrmester és 4 közlegény.. Én akkor szakaszvezető voltam. A vonatban a német törzsőrmester közölte velem, hogy ő berlini lakos, és a gárdát elhelyezi a lakásán, mely a Henigsdorf kerületben volt. Ez időben az oroszok már 70 km távolságban voltak Berlintől. Bombázták a várost, a földalatti villamos pályája is több helyen ki volt lyukasztva, ilyenkor a jelzőtáblák mutatták az utat, hogy hol lehet átszállni. 2 hétig tartózkodtunk Berlinben. Egy alkalommal bementünk a belvárosba, ott találkoztunk egy civil férfivel, ki megszólított magyarul, és kérdezte, hogyan kerülünk mi ide. Elmondtuk, én is kérdeztem tőle, hogy ő hogy került ide, és mit csinál, mire elmondta, hogy egy lőszergyárban dolgozik, ahol a lőszert kiviszik és összetörve visszahozzák, majd újra feldolgozzák, mert már nincs nyersanyag. Hazatérve, este hallgattuk az angol rádiót, bemondták, hogy az oroszok 30 km-re vannak Berlintől. Másnap a bombázásnál Henigsdorfra került a sor, ahol a törzsőrmester lakott. A házsor, melyben laktunk, 2 találatot kapott, 50 m-re a háztól egy 16 m-es széles és mély bombakráter keletkezett. Ekkor a törzsőrmesternek jelentettem, hogy mi nem maradunk, utazunk vissza. Ő maradt. |
