Kertészet/Kártevők/Kecske-darázs

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Kecske-darázs


Wasp August 2007-2.jpg

A kecskedarázs (Vespula vulgaris) a rovarok (Insecta) osztályának a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjéhez, ezen belül a fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita) alrendjéhez és a valódi darazsak (Vespidae) családjához tartozó faj.

Elterjedése[szerkesztés]

A kecskedarázs egész Európában megél, valamint Ázsia, Észak-Amerika és Mexikó mérsékelt területein megtalálható.

Megjelenése[szerkesztés]

A királynő hossza 20 milliméter, míg a here és a dolgozó 18 milliméter. A dolgozók, a here és a királynő egyaránt fekete-sárga. A nőstények potroha nagyobb. A két pár hártyás szárny gyors repülést tesz lehetővé. A három pár ízelt láb végén karmok vannak, amelyek segítik a kapaszkodásban. Fullánkján nincs horog, így többször bevethető. Két vese alakú, összetett szeme jó látást biztosít. A királynő erős állkapcsát használja, hogy fákból rostokat tépjen ki a fészeképítéshez.

Repülés

Életmódja[szerkesztés]

A kecskedarázs társas lény. Tápláléka kis rovarok, gyümölcsök leve és döghús. A királynő 10 hónapig, a herék és a dolgozók 4 hétig élnek. Csak a királynő vészeli át a telet.

Szaporodása[szerkesztés]

A párzási időszak ősszel van. A királynő naponta 300 petét rak a fészekbe. A papírszerű fészek sejtek rendszeréből áll. A petéből való kikeléshez 4–6 nap kell. A kifejlett rovarok a bebábozódás után 2–3 héttel kelnek ki.



Forrás:

Magyar Wikipédia:, Kecske-darázs, 2011. március 1., 06:27 (CET)