Növények/S/Spenót
- (Spinacia oleracea, Syn: -)
- Más neve(i): paraj, spinót, spenát, spinát, spinác, barátparéj.
A spenót a disznóparéjfélék (korábban: libatopfélék) családjába tartozó, világszerte elterjedt kultúrnövény. Közép- és Délnyugat-Ázsiában őshonos.
Valószínűleg Perzsiából származik, innen vitték a mórok Spanyolországba. Angliában a 16. században, Medici Katalin udvarában vált népszerűvé.[1] Magyarországra korán eljutott, Szikszai Fabricius Balázs Nomenclaturájában (1590) már említi a spinácz nevű levélzöldséget.
A parajszövőmoly fő gazdanövénye, de az nem okoz érdemleges kárt kultúráiban – annál inkább a levéltetvek és a spenótperenoszpóra (Peronospora spinaciae).
Jellemzői[szerkesztés]
Egyéves, néha kétéves növény, a mérsékelt égöv alatt képes áttelelni. Mintegy 30 cm magasra megnövő, szára egyenes, levelei változatos méretűek (2–30 cm hosszúak, 1–15 cm szélesek, a nagyobb levelek alul, a kisebbek a növény teteje felé haladva találhatók), váltakozó állásúak, hosszúkás-oválisak vagy háromszögletű-nyíl formájúak, szélük ép vagy öblös, végük hegyes. A tőlevelek állománya húsos, a magszáron növő szárlevelek hosszúkásak, rostosak. Kétlaki növény, a nővirágos egyedek hosszabb élettartamúak, a hímvirágúak az elvirágzás után elszáradnak. A sárgászöld, 3–4 mm átmérőjű, nőivarú virágok a levélhónaljakban nőnek, a hímivarúak gomolyvirágzatot (rövid kocsányú álernyős virágzat) alkotnak/álfüzérben állnak. Hosszúnappalos növény, napi 12 óránál rövidebb megvilágítás esetén nem képes a jarovizációra.
Termése gyakran tüskés felületű, 5–10 mm-es makkocska, melyben számos mag található. A magok tömege 8-10 milligramm, csírázóképességüket 4-5 évig megőrzik.
Felhasználása[szerkesztés]
A spenót leveleiben triterpén-szaponinok, betain, vitaminok, oxálsav, nitrátok találhatók. Leggyakrabban főzeléknövényként vagy salátaként használják fel, iparilag pedig klorofill előállítására. A leveléből készült szerek az emésztésre (a hasnyálmirigy-elválasztásra és az epeképződésre) jó hatással vannak, valószínűleg a szaponinok miatt. A talajtól függően nagy mennyiségű vasat tartalmazhat, azonban ennek nagy része nehezen felszívódó formában van jelen, és az oxalátok is gátolják a felszívódását. Magas oxalát- és nitráttartalma miatt nem szabad túl sűrűn fogyasztani.
Környezeti igénye[szerkesztés]
- A fejlődéséhez optimális körülmények között 16 °C-ot igényel, de csírázása már néhány fokkal a fagypont felett megindul. Vannak fajták, amelyek a hideget (-5 °C) jól elviselik. A nagy meleget nem bírja, gyorsan felmagzik. Az árnyékot és a félárnyékot nem tűri. Talajban nem válogat, tápanyagigénye közepes. Vízigénye közepes, csak szárazság esetén szoktuk öntözni.
A fajták felosztása[szerkesztés]
- Leggyakrabban a termesztési idő alapján csoportosítják, ennek megfelelően megkülönböztetnek téli és nyári fajtákat. A téli fajták gyengébb fényviszonyok mellett is jól hajtanak, de nyáron gyorsan magszárba mennek. A nyári fajták kevésbé hajlamosak a magszárképzésre, de télen nem fejesednek, könnyen kifagynak.
Fajtáit télállóságuk alapján két csoportra osztják.
Téli spenót fajták:
- - Viroflay,
- - a Matador,
- - Eszkimó (Gaudry).
Nyári spenót fajták
- - Dánia királya,
- - Julianna.
Fontosabb kártevők és betegségei[szerkesztés]
- A parajszövőmoly (Heliodines roesella) fő gazdanövénye, de az nem okoz érdemleges kárt kultúráiban.
- leggyakoribb kártevői a levéltetvek, legveszedelmesebb betegsége a spenótperenoszpóra (Peronospora spinaciae).
- A betegség alacsony hőmérsékleten (8-18 °C) és csapadékos években jelentkezik
- A levél színén elmosódó szabálytalan alakú sárgászöld, majd sárga foltok jelennek meg
- A folt fonáki részén lilásbarna penészgyep
- A levelek megvastagodnak, begörbülnek, törékenyek lesznek
Védekezés[szerkesztés]
Rezisztens fajták (mindhárom rassz - A,B,C ellenállóak)
- 4 lombleveles korban, majd
- 8 lombleveles korban állománypermetezés RÉZOXIKLORID 50 WP
Szaporítása[szerkesztés]
- Kizárólag helyrevetéssel szaporítjuk. 25-30 cm-es sortávolságra, 4-5 cm-es tőtávolságra vetjük, nagy- üzemben, ahol kaszálják, szokás gabona sortávolságra 12 cm-re is vetni. A korai fajták már február végén vethetők, a talaj kötöttségétől füg-gően 2-3 cm mélyre. Az áttelelő fajtákat szeptember elején vetjük el.
Ápolási munkák[szerkesztés]
- A gyomláláson és kapáláson kívül más ápolási munkát nem igényel, ha a talajt a vetés előtt legalább jó közepes szintig tápanyaggal feltöltöttük. Öntözni csak szárazság esetén szoktuk április végétől, májustól. Egyszerre csak 15-20 mm vízadagot adjunk.
Hajtatása[szerkesztés]
- Ősszel és tavasszal fűtetlen fólia alatt - megfelelő fajta esetén - jól hajtatható.
- Célszerű sávosan vetni , négy 12-15 cm-es sor után egy szélesebb művelő utat hagyni.
- Sokat kell szellőztetni a betegségek miatt. A paprika, a paradicsom vagy az uborka jó elővetemény .
Spenót a kultúrában[szerkesztés]
- Popeye, a tengerész, egy fiktív hős aki nagyon szereti a spenótot és fogyasztásakor emberfeletti erőre tesz szert.
- A spenótot (a kelkáposztával és a tökfőzelékkel együtt) gyakran a gyerekek számára nem kívánatos ételként ábrázolják a kultúrában.
Hasonló növények[szerkesztés]
- Sóska (Rumex acetosa)
- Mángold (Beta vulgaris)
- laboda vagy Kerti laboda| (Atriplex spp.)
- Parajlibatop (Chenopodium bonus-henricus)
Források[szerkesztés]
- Spenót szócikk a Pallasban
- Terebess konyhakert: Spenót
- A spenót termesztése
- Ingrid és Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó, 2001 (ISBN 963 684 124 1)
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- A spenót termesztése és felhasználása
- A spenót, mint nemkívánatos étel egy animációs sorozatban
- A spenót vitaminjai
Lásd még: Spenót
Forrás:
Magyar Wikipédia:, Spenót, 2011. március 14., 03:29 (CET)