Kertészet/A cseresznye és a meggy monilíniás betegsége
- Tünethatározó Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek Pythium nemzetség A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők
.jpg)
A cseresznye és a meggy monilíniás betegsége
Kórokozó:
- (Monilínia fructigena, | Monilínia laxa } fajok
- (Mindkét kórokozó rothadást (repedés, jégverés után) okoz, a laxa veszélyesebb, főleg virágzáskor, ha csapadékos-ködös az idő.)
Gazdanövény: csonthéjas, almatermésűek
Monilínia laxa
Tünetek virág
- - világosbarna, petyhüdt, a kocsány elhalt (apró szürke exogén sztrómák)
hajtás
- - Alul ovális, nagy besüppedt folt.
- - A csúcs a levéllel elbarnul, elszárad, mézga.
- - Rákos sebek, melyek a farészig süppedtek, kiemelkedő kalluszredő, mézga.
- - Ha körbeér, az ág elszárad.
gyümölcs
- - A seb körül egyre több barna rothadás.
- - A folton szórt, szürke, exogén sztrómák.
- - A kocsány barnul, a múmia a fán marad.
Monilínia fructigena: csak cseresznyén
Tünetek
- - Múmiákon tavasszal tölcsér apotéc fejlődik (talajba forgatva nem).
- - A múmián az exogén sztrómák télállók, sőt újak is fejlődnek.
- - Tavasszal újak fejlődnek és rajtuk láncokban konídiumok fűződnek le.
Fertőz még:
- - A rákos sebben évelő micélium, ami tavasszal új exogén sztrómát hoz létre.
- - A konídiumok légmozgással, esőcseppel virágra jutnak és a bibén csíráznak.
- - A tömlő a bibecsatornán át a hajtásba. Gyümölcsbe seben jut.
- - Szorosan összeérő terméscsoportban már az ép héjon is átjut.
◄ Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Rovarok Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége
