Ugrás a tartalomhoz

Kertészet/A cseresznye és a meggy monilíniás betegsége

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 1676 bájt

Kertészet

A cseresznye és a meggy monilíniás betegsége


Tünethatározó Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek Pythium nemzetség A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők


A cseresznye és a meggy monilíniás betegsége

Kórokozó:

(Monilínia fructigena, | Monilínia laxa } fajok
(Mindkét kórokozó rothadást (repedés, jégverés után) okoz, a laxa veszélyesebb, főleg virágzáskor, ha csapadékos-ködös az idő.)

Gazdanövény: csonthéjas, almatermésűek

Monilínia laxa

Tünetek virág

- világosbarna, petyhüdt, a kocsány elhalt (apró szürke exogén sztrómák)

hajtás

- Alul ovális, nagy besüppedt folt.
- A csúcs a levéllel elbarnul, elszárad, mézga.
- Rákos sebek, melyek a farészig süppedtek, kiemelkedő kalluszredő, mézga.
- Ha körbeér, az ág elszárad.

gyümölcs

- A seb körül egyre több barna rothadás.
- A folton szórt, szürke, exogén sztrómák.
- A kocsány barnul, a múmia a fán marad.

Monilínia fructigena: csak cseresznyén

Tünetek

- Múmiákon tavasszal tölcsér apotéc fejlődik (talajba forgatva nem).
- A múmián az exogén sztrómák télállók, sőt újak is fejlődnek.
- Tavasszal újak fejlődnek és rajtuk láncokban konídiumok fűződnek le.

Fertőz még:

- A rákos sebben évelő micélium, ami tavasszal új exogén sztrómát hoz létre.
- A konídiumok légmozgással, esőcseppel virágra jutnak és a bibén csíráznak.
- A tömlő a bibecsatornán át a hajtásba. Gyümölcsbe seben jut.
- Szorosan összeérő terméscsoportban már az ép héjon is átjut.



Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Rovarok Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége