Judo/1.3. Eszmék. Merre tart a Judo eszméje?

◄--- Vissza a címlapra Tartalomjegyzék ---► Következő lap: Judo/1.4. Viszonyok. A szabadidős és versenysporti judo viszonylatai

MERRE TART A JUDO ESZMÉJE?

A DO ESZMÉJÉNEK ÉS MŰKÖDŐ IGAZSÁGÁNAK VISZONYA

GONDOLATOK EGY JAPÁN – MAGYAR BUDO KONFERENCIA KAPCSÁN

Felvezetés

A Budo Kulturális Fórum által szervezett konferencia (2002. február 23. Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar) mondanivalójának mottója a japán előadók részéről az volt, hogy a „do” célja sérül a versenysportok előretörésével. Érthetőbben: a versenysportok képzési érdeke a „do” (szellemi út) erkölcsi tanításait, egyéb személyiségfejlesztő hatásait kritikusan lecsökkenti, és képzési formáival valójában csak a győzelem és a vele járó anyagi támogatás megszerzésére koncentrál. Véleményük szerint az olimpia is hasonló célokat szolgál. Ezt a japán előadók már elfogadhatatlannak tartják. A nemzetközi versenysport „do”-hoz viszonyított hiányosságainak elítélése mellett, keserűen jegyezték meg, hogy - hírértéke miatt - Japánban is erősebb támogatást ad a média a versenysportnak, és különösebben nem foglalkozik a fent említett kritikával.

A fenti felvetéssel kapcsolatban az alábbi kérdést érdemes megvizsgálni. Miért nem oktatja, fejleszti a versenysport a „do” értékeit? Helyzettisztázó igény lehet sokak számára a „do” céljának (eszméjének) kialakulása és működő igazságának (realitáson, érdekorientációkon, tényeken alapuló) verseny és szabadidősporti megismerése, elemzése.

Történeti elemzés

A „do” és a társadalmi fejlődés viszonya

A Bugei vagy Bujutsu háborús ölési technikát tanított

A Bugei vagy Bujutsu (harcművészetek nagy csoportja) cseles, furfangos művészete (jutsuja) tömeges sérülést, halált okozó fizikai technikáinak oktatási célja – az uralkodásért folyó háborúk miatt - a terület, birtok, és rangsorszerző harc eredményességének a kiszolgálása volt (lásd 'Muromacsi – Azucsi – Momojama' – kor (1333-1600) háborúk).

A Bujutsu-ból kiváló Budo és ezen belül a judo békés polgári önvédelem lett

Mindez a hatalom megszilárdulása után értelmetlenné vált Japánban a békés társadalmi viszonyok bekövetkeztével (lásd 'Edo-kor' 1600-1867-ig). Ezért új oktatási célként jelent meg a sérülések elkerülésére, csökkentésére irányuló, békésebb irányzatú, tömegérdekeket szolgáló önvédelemre korlátozódó oktatás, - erőteljes szellemi és erkölcsi nevelési igénnyel növelve társadalmi közhasznúságát. Ezt az irányzatot, melyet „do”-nak (szellemi út) neveztek el, egyre többen követték. Ezt a folyamatot segítették a hivatali ügyeket intéző, politizáló 'busik' is, akik számára az Edo kormány, kötelezővé tette, hogy elmélyedjenek a konfucianizmusban (lásd Jigoro Kano a ko-do-kan judo megalapítója). A ”do” humán eszméket tükröz. A humán eszmék és célok békés, civilizált együttélésre törekszenek. Ezért fejlődött ki humán erkölcsi igénnyel, a békéssé váló japán társadalomban a harcművészeteket összegző Bujutsu-ból a Budo és ezen belül a kenjistu–ból a kendo, stb. illetve jujitsu–ból a judo. Ezután a békésebbé váló harcművészetek gyakorlásából kivált a szintén sérülés elkerülésére törekvő sportvetélkedés, küzdőigény alapján, melyből kifejlődtek a mai japán eredetű küzdőversenysportok.

1918-ban Kano az alábbi meghatározást adta a judonak: ^[33] Többször hangsúlyoztam, hogy a Judo végső célja az én tökéletesítése és a társadalomhoz való hozzájárulás. A régi időkben a Jujutsu gyakorlók erőfeszítéseiket az erőssé válásukra összpontosították, és nem gondoltak túl sokat arra, hogy hogyan tudják felhasználni ezt az erőt. Hasonlóképpen, a mai judó gyakorlók sem tesznek elegendő erőfeszítést a judo végső céljának megértése érdekében. Túl nagy hangsúlyt fektetnek a folyamatra, nem pedig a célra, és sokan csak arra törekszenek, hogy erősek legyenek és képesek legyőzni ellenfeleiket. Természetesen nem tagadom annak fontosságát, hogy erős vagy képzett legyél. Emlékeztetni kell azonban arra, hogy ez csak egy nagyobb cél elérésének, folyamatának része. Minden ember értéke attól függ, hogyan tölti el életét helyesen. Kano másik lényeges alapelvének, a "jita kyoei"-nek, az "egymás segítése és egymással való együttműködés" elsajátításához is vezérfonalat ad a Kodokan judo.

Az olimpiai mozgalom 1909-ben felkérte a Jigoro Kano alapítót - Japán és ezen belül a judo versenysporti részvételére. Kano egyetértett azzal, - az ő szavai szerint, - hogy fontos az emberek összegyűjtése közös cél érdekében, barátságos érzés mellett. ^[48] Kano céljai ugyanakkor nem foglalkoztak különösebben a judo felvételével az olimpiára. Ahogy 1936-ban a brit Gunji Koizuminak a levélben írta: ^[49]

Nem érzem a hajlandóságot arra, hogy bármilyen kezdeményezést tegyek. Egyrészről a valóságban a judo nem pusztán sport vagy játék. Az élet, a művészet és a tudomány alapelveinek tekintem. Valójában ez a személyes kulturális elérés eszköze. A „dzsesó” az edzésnek csak az egyik formája, - az úgynevezett randori (küzdelem) osztályozható sport formájában. Ezen túlmenően az olimpiai játékoknak erősen ízlik a nacionalizmus. Lehetséges, hogy befolyásolja és kifejleszti a küzdelemmel járó Judo olyan régi formáját, mint Jujitsu a Kodokan megalapítása előtt. A judonak mentesnek kell lennie, mint a művészetnek és a tudománynak a külső befolyásoktól - politikai, nemzeti, faji, pénzügyi vagy egyéb szervezett érdekektől. És minden hozzá kapcsolódó dolgot a végső tárgyára, az emberiség javára kell irányítani.

Jigoro Kano 1938-ban részt vett a NOB kairói ülésén. A hajóúton hazafelé, május 4-én halt meg tüdőgyulladásban. Noha nincs ismert kortárs dokumentáció, amely alátámasztaná ezt az állítást, de Kano japán militarizmusával szembeni ellentmondása ismert volt, és politikai ellenfelei állítólag megmérgezték. Halála után az 1950-es években a judo klubok az egész világon felbukkantak. 1964-ben a judot olimpiai sportként bevezették a Tokiói Olimpián, majd újra bevezették az 1972- es müncheni olimpián. Ezek után a versenysporti kiválasztódáson alapuló koevulúciós vetélkedési szellem átértékelte a „judo” fizikai, szellemi, erkölcsi útkeresés arányos súlypontját és a „ju” technikára, közdelemre helyezte a kizárólagos - „csak a győzelem a fontos” - hangsúlyt.

Az állatvilág fejlődését szolgáló természeti törvények és az erőforrásokat biztosító agressziós (fenyegető, sérülést, halált okozó) támadó magatartásfajtái - a természetben eredményesek többnyire. Azonban a természeti törvények – örökletes, ösztönéleti programokon keresztül történő, - direkt, indulatos, gátlástalan alkalmazása a nagyszámú békés emberi közösségekben, működési feszültségeket vagy zavarokat okozhat. (Lásd terrorizmus, alvilági bűnözés, szerelmi gyilkosságok, nemi erőszak, vérbosszú, fajgyűlölet, tömeglincselés, stb.).

Jelen elemzése

A „do” eszméjének verseny és szabadidősporti viszonya működő igazságok tekintetében

Eszmei célját tekintve a „do” olyan szellemi útkeresés, vagy módszer, mely intenzív személyiségfejlesztést tartalmaz önvédelmi célzattal. Kihatással van külső és belső egyensúlyunk megőrzésére – valójában viselkedés technikán, magatartás módon alapuló módszeres fejlesztés. Mindezt magas szintű erkölcsi tartalommal (együttélési viselkedési szabályokkal) igyekszik feltölteni.

Nehezíti a japán „do” oktatási ismeretek átadását annak speciális (japánokra jellemző gondolkodás és viselkedésmódja) oktatási kultúrája. Gátolja a nemzetközi ismeretek cseréjét az a normatív elzárkózás, mely csak az adott nemzet gondolkodás és viselkedésmódjához kapcsolódó ismereteit fogadja el, saját nemzeti kultúrája védelmében.

A versenysportoknál a „do” oktatási tartalma nem szolgál direkt versenysporti érdekeket

A Budo harcművészetekből kifejlődött, nemzetközivé vált versenysportoknál a „do” oktatási tartalma nem szolgál direkt versenysporti érdekeket, ahol is a fő cél versenyeredmények elérése üzleti és politikai támogatás, média és reklám profit szerzés. Ellenértékként elvárt a nézettség növelése látványsporti figyelemelterelés és a mind magasabb szintű teljesítmények alapján - robotoló sportolói munkaerő példakép bemutatása. Szolgálja ezt az ipari forradalom munkaerőt biztosító téveszme tanítása, hogy - a munka hasznos a játék haszontalan. Segíti az alkalmasság növelő és rangsor szerző-védő ösztönprogram - csak a győzelem a fontos - túlfeszített ingerlése, amit sérülések, dopping használata, megfelelési szorongás kísér. Az így jelentkező teljesítmény-spirál az élsportból gyakorlatilag kizárja a játékos örömsportot, a tömeges részvételt. A speciális állóképesség és versenytechnika fejlesztése elveszi az időt a „do” (felvilágosult emberré nevelés) oktatásának támogatásától. A teljesítményspirál miatt magas a lemorzsolódás, az elhasználódás aránya, ami lehetetlenné teszi a felnőtt és öregkori életszakaszokhoz igazodó hosszú távú „do” fejlesztését. A nézők unalmát a látványsport oldja, de ez valójában számukra nem sport, hanem hatalommegőrzést segítő, - társadalmi problémákról figyelemelterelő - cirkuszi szórakoztatás. Ez nem szolgál társadalmi érdeket, viszont üzleti és hatalmi érdeket annál inkább, amit gazdagon megfizetnek. Nem véletlen, hogy a jóval nagyobb létszámú, - társadalmi érdekek alapján működő - szabadidősport támogatása a versenysporti 1-2%-a. Rengeteg versenysporti szakember és sportoló használja így is jóindulatú emberi törekvéssel - jobb híján - ezt a politikával irányított sportrendszert, értékes sporteszméket, nehezen védve.

A szabadidősporti judo oktatás érdekeivel megegyezik a „do” oktatása

A szabadidősporti judo oktatás céljai összhangban állnak a „do” ([felvilágosult személyiség fejlesztése]) társadalmi célokkal, melynek alapja a játékos örömsporti oktatás.

Sőt, nemzetközi szinten is érdek az ismeretek bővítése a hatékonyság, adaptáció és fejlődés terén. Ez a tevékenység gyakorlatilag összhangban áll a japán „do” céljaival.

Sajnos a versenysporti szövetség sportjártassági engedélyhez (2. kyu és versenysporti tagság mellett szerezhető) köti a szabadidősport oktatói képzést, gátolva a szabadidősporti övvizsga rendszerhez tartozó jártassági igazolás megszerzését. Ezt a rendszerváltáskor még engedélyezték. Az akkori parlament a tömegsportot sporttörvénnyel védve, egységesen támogatta. Azóta a versenysporti lobbi megváltoztatta a helyzetet.

A versenysport gazdaság-politikai támogatása 2020-ban is bizonyítja a hatalmi érdekek védelmét.

A labdarugó stadionok gomba módjára nőnek ki a földből, figyelemelterelő cirkuszt biztosítva, ha nem is a népnek, de a keménymag aktívának – aki agresszivitásával veszélyes lehet minden rosszul működő hatalomra.

Összegezve a judo társadalmi közhasznúságát növeli a „do” (magas szintű nevelés) oktatása.

A versenysporti judo számára ez viszont olyan teher, mely időt vesz el a versenyeredményekre való felkészüléstől. Ezért a szabadidősport feladata a „do” értékének megóvása, fejlesztése. Ezen a területen az MJSZ versenysporti Dan Kollégiumának komoly felelőssége van. Szakmai érdektelenségre utal a versenysporti területen az is, hogy az MJSZ lapjában „do” irányú elemzések versenysporti szakemberek részéről nem jelentek meg, pedig tudásuk komoly segítség lenne a szellemi-erkölcsi sportnevelés területén, erősítve a judo oktatás-nevelés kultúráját. Sajnos csak álom az egyetemes szabadidő-versenysport oktató-nevelő együttműködése a versenysport merkantilista sportpolitikája miatt.

A judo európai és ázsiai szellemi (do) útja

Mottó: A judo önvédelmi jellegét erősíti európai és ázsiai szellemi útjának feltérképezése.

Az ázsiai do és az európai szellemi út jellemzői

A hierarchikus (ázsiai) és a racionális-humanista (európai) rendszer.

Ázsiai modell

– rangsorra épülő erkölcsi rend

Alapja: a vertikális lojalitás.
Szellemi forrás: konfucianizmus + zen + sinto.
Rendszerelv: a hierarchia (Isten–császár–mester–tanítvány–család–egyén) szent, mert az ember csak rendbe illeszkedve válik hasznossá.

Megjegyzés: Ez a tanítás Európában ma nem honos az eltérő szubkultúrák (gondolkozás, viselkedés) miatt.

Európai modell

– felvilágosult önvédelmi etika

Alapja: a horizontális felelősség.
Szellemi forrás: a tudományos viselkedéskutatás, népi bölcselet, humanizmus, sztoicizmus (a nyugalom, higgadtság és érzelmek kontrollálása).
Rendszerelv: az ember önálló, felelős lény, aki az ismeretek és tapasztalat alapján alakítja a döntéseit.

Az európai út – intelligens önvédelem

A létfontosságú önvédelem működésének oka és mozgatórugója, szükségletek biztosítása életben maradásért egészség, szellemi önvédelem, erőforrás biztosítás és testi önvédelem területén.

Megjegyzés: Az emberi faj túlszaporodása tönkretette a természeti erőforrás környezetet elavult ösztön programjaival, ami ellen az intelligens önvédelem hosszú távú céljaival védekezni kell.

Hétköznapok önvédelme ösztönösen és emberi viselkedéssel:

Birtok, zsákmány szerzés-védés, rövid távon létfenntartó alapszükséglet érdekében (fiziológiás alap szükséglet például: víz és élelem, melynek hiánya rövid távon halált okoz).
Magán, szakmai, közéleti rangsor szerzés-védés, középtávon létfenntartó erőforrás elosztása elsősorban ösztönös érdekeken (például: kirekesztő erőforráselosztás - rokon gének számára).
Terület szerzés-védés erőforrások elhelyezkedése, élethosszig létfenntartó biztonsági készletek érdekében.
Partner és utód erőforrás szerzés-védés. - fészekgondozás és védelem az utód biztosításáért - hosszútávú, fajfenntartó genetikai túlélés érdekében. Utód önállósulásra kényszerítése érettség esetén, - az erőforrások periodikus rendszerének körforgásszerű újbóli használatával.

Mottó: Az ösztönös agresszió erős rendező elv erőforrás biztosításnál, de hosszú távon gátolja a tudatos fenntartható fejlődést.

Az erőforrásbiztosító önvédelem ösztönös, ok-okozati paradigma, matematika és periodikus táblázata
Létfenntartó önvédelem (Lfö) = Energiabiztosítás (Enb) = Erőforrásbiztosítás (Efb)
Erőforrás főcsoportok	1B = Birtok = erőforráshasználat	2R = Rangsor = erőforrás elosztás	3T = Terület = erőforrás helye	4P+U = Partner + Utód = genetikai túlélésért
Technika: A<Eé-K (A<: agresszió ereje növekszik; Eé: erőforrás értékének nagyságával; -K: és kockázat csökkenti. Az agresszió teljesítményfokozó, másodszándékú, - sérülésokozással elriasztó technika. Az elsődleges cél nem a sérülésokozás, hanem az erőforrás biztosítása.) Agresszió fajták: Af = 1B Birtok + 2R Rangsor + 3T Terület + (4P+U) Partner és Utód + 5N Normatív rokongének kivételezése + 6F Frusztrációs kudarc esetén (Egymást erősíthetik egymásba folyó, dinamikusan összeadódó jelleggel.)
Taktika (a technika tervszerű használata hatékonyság céllal)	1Bt>K+>Er (1Bt: birtok szerző-védő taktika; >K: kockázat és; +>Er: energiaráfordítás csökkentése)	2Rt = ARr>ARgy (2Rt: Rangsor taktika; ARr: 80%-os az agresszió rivalizálásnál; ARgy: 20%-os a gyors rangsorszerzésnél)	3Tt = <Ae>Ah (3Tt: terület biztosító taktika; <Ae: agresszió erős erőforrásnál; >Ah: agresszió gyenge terület határán)	4Ut<Ae(Ö=Té) (4Ut: utódnevelő taktika; Ae: elválasztási agresszió, ha van; Ö: önállóság; Té: társadalmi érettség)
Stratégia (elérhető, egymásra épülő, rövid, közép hosszú távú céllal)	A>Efb (A: Agresszió erős, vagy gyenge; >Efb: beszűkült, vagy bőséges erőforrások esetén)	2Rstr<Ad+Szö (2Rstr: rangsorszerző stratégia; <Ad: agresszió domináló elv; Szö: szövetkezés rendező elv)	A>3Tvk (A: agresszió ereje csökken; 3Tvk: területhasználatnál vetélytárs kerülése, repülő sas például)	5Ustr=SzEfb+Ö (5Ustr: utód stratégiája; SzEfb: szülő erőforrásként; Ö: önállóság fejleszt)
A jövő önvédelme és intelligens céljai	Környezetkímélő energiahordozók üvegházhatás ellen.	Természetbarát, együttműködő, felvilágosult társadalom.	Környezetkímélő technológiák természet védelmében.	Egyenlő bánásmód, népesség szabályozása, minőségi nevelés.

Európai út, konfliktuskezelés példákkal

Mottó: A konfliktuskezelés, - támadó és békés vetélkedés ismeretén alapul. „Aki megérti, milyen erőforrást biztosító ösztön hajtja a másikat, az már félig képes megelőzni, vagy kezelni a konfliktust.” „Ösztönprogram = erőforrásérdek + érzelem + viselkedés.”

Példa magánéletre az erőforrásbiztosítás paradigma, matematika és periodikus táblázata alapján:

Belső konfliktus megoldással

(Bkm) Belső konfliktus megoldása = (Öé) Ösztönös (eredményalapú) értékrend + (Té) tudatos (értékalapú) értékrend + (Vk) Vetélkedés kudarcélmény + (Vet) Vetélkedés eredményes tanulása

Párkapcsolati konfliktus megoldással

(Pkm) Párkapcsolat konfliktus megoldása = – <(Gjh) génjáték hűtlenség – <(Ét) érdektelenség + <(Pé) párkapcsolati érték + <(Eu) egymásra utaltság

Példa közéletre az erőforrásbiztosítás paradigma, matematika és periodikus táblázata alapján:

Ökológiai konfliktus megoldással

(Ökm) Ökológiai katasztrófa megoldása = - <(Tsz) Túlszaporodás - <(Öny) Ösztönös nyereségvágy - <(Vk) Vetélkedés kényszer + (Tv) Természetvédelem + (Nsz) Népességszabályozás

Megjegyzés: A tudatos, értékalapú, intelligens önvédelem felismerte a természetvédelem szükségességét, de sem a politikai, sem a gazdasági döntéshozó rendszer nem képes azt védelmezni, mert a nyereségorientált, megélhetési ösztön nem engedi. A klímaváltozás hatásai 14–20 éven belül visszafordíthatatlan drámai társadalmi és civilizációs pusztulást okozhatnak. Ilyenkor, extrém ökológiai életveszélyhelyzetben az erőforrást biztosító ösztönprogramok (birtok, rangsor, terület) ideiglenesen kikapcsolnak, és a fajfenntartó ösztön (életmentő ösztön) átveszi az irányítást. A civilizáció - elkésve, csak akkor lesz képes önkorlátozóan cselekvő, természetvédő túlélésre, ha már halálfélelmet érez.

E. O. Wilson:

„Amikor a faj létezése kerül veszélybe, az egyéni versenyprogramok visszahúzódnak, és a kooperáció válik dominánssá.”
(Sociobiology: The New Synthesis, Harvard University Press, 1975)
👉 https://www.hup.harvard.edu/books/9780674002357

Konrad Lorenz:

„Az agresszió akkor szűnik meg, amikor a közös veszély iránti félelem az egyedi rivalizálás fölé nő.”
(On Aggression, 1963)
👉 PDF

Szakvélemény részletek

Judo szabadidősport ismeretfejlesztéséről

Vélemény a magánélet, közélet, önmegvalósítás területén

- „Támadó és békés vetélkedés" jegyzet ismereteiről. Tömör összefoglalásában világosan látja társadalmunk legégetőbb gondjait és ezek forrásait. 'A küzdősportot az életre nevelés, emberformálás eszközének tekinti.' Igen életszerűek, gyakorlati hasznúak az egyes alpontokban felsorolt szempontok, gyakorlási formák, módszerek. Véleményező: Dr. Rókusfalvy Pál 1987. Neveléstudomány Tanszék Tanszékvezető

Vélemény "A szabadidősporti Human Vital Judo elméleti alapjai" – ismeretekről. Az agresszivitás megismerésében és alkalmazásában a felsorolt témakörök útmutató jellegűek. A gyakorlati anyag koncepciója jól átgondolt, hasznosítható ismereteket ad, ezért jónak ítélem. A kéziratot hasznosnak ítélem, nem ellentétes a versenysporttal, sőt mint szabadidősport segíti azt. Véleményező: Dr. Galla Ferenc 1995. Küzdősportok Tanszéke Tanszékvezető, judo 9. dan

Vélemény "Oktatásfejlesztési pályázat a judo szabadidősportban" elméleti, gyakorlati önvédelem ismeretekről. Elméleti ismeretanyaga jövőbemutató oktatás-nevelés fejlesztéssel bír. Közhasznú elméleti ismeretekre törekvő a megelőző önvédelemmel kapcsolatban. Gyakorlati ismeretanyaga ütés-rúgás védelmet oktat már kezdőszinten a versenysporti alapismeretek mellett. Ezáltal a judo önvédelmi értékét növeli közhasznúan. Sági József 2000. Magyar Judo Szövetség szakfelügyelő judo 6. dan

Jövő elemzése

A „do” várható fejlődési irányai eszmei igény, realitás, érdekorientációk, tények alapján

A „do” igényét életre hívta a békés és jellemes, erkölcsös viselkedés l860-as évek japán társadalmának igénye. Azonban napjaink fogyasztói társadalomrendszere és annak értékítélete a fogyasztásra helyezi a hangsúlyt. Így a fogyasztói javak, illetve a mind jobb erőforrások megszerzése érdekében a profitot biztosító karrier által elért fogyasztói életszínvonal többnyire elsődleges. Ezért a jellem, erkölcs valódi humánértékei háttérbe szorulnak.

Ennek a folyamatnak is köszönhető az a károkozás, ami a környezetszennyezés, elidegenedés, bűnözés, válási arányok területén látható. Ezt a folyamatot az „eladhatóan” üzletprofitot hozó reklám, média és politika - romboló hatású manipulációi elősegítik. Ilyen negatív értékű manipuláció a reklám figyelemfelkeltő tudatalatti pszichés és ösztönéleti programokra építő hatása vásárlási láz vagy státuszszimbólum érdekében, - a médiát uraló bulvárlapoknál, filmeknél erőszak és pornó ösztönéleti figyelemsokkoláson alapuló eladása, - a közéleti politika érdekeken, ösztönéleti programokon alapuló figyelem elterelésére, irányítása, félrevezetése pénz és hatalom érdekében.

Elmondható, hogy a fogyasztói társadalom figyelme - profit érdekében - erősödő intenzitással manipulált.

Ezért a „do” önvédelmi értékének titkos magja a figyelem védelme és irányítása. Vagyis nem önmagukért léteznek a kulturált, civilizált, erkölcsös viselkedés fajták, hanem egyfajta szabályozott békés vetélkedést is tartalmaznak erőforrások védelmében vagy azok megnyeréséért, ahol is a civilizált csoportnormák ezt követelik, elvetve az agresszív támadóviselkedést. A manipulációs technikák fejlődését nézve láthatóan a jövő útja a figyelem mind magasabb fokú irányítása, elterelése érdekeken, ösztönéleti programokon alapuló viselkedési technikákkal, taktikákkal, stratégiákkal erőforrások érdekében.

A „do” jövőjének önvédelmi szintjén a fenntartható fejlődésű ökológiai és humán értékek miatt, a „belső én” ilyen irányú manipulációkkal szembeni megvédése létfontosságú – optimális életvitel, életstratégia, mentálhigiéné érdekében - a stressz és válsághelyzetek káros hatásai elleni védekezés, a harmónia és belső egyensúly keresésének céljával.

Az oktatás a „szellemi önvédelmi iskolagyakorlatok” igényét is felveti

Ez a várhatóan fejlett önvédelmi ismereteket tartalmazó szint már nem csak a meditációk, hanem oktatási ismereteken alapuló „szellemi önvédelmi iskolagyakorlatok” igényét is felveti, ami már valóban a jövő önvédelmének szuper intelligens része a szintén egyre hatékonyabb és kifinomultabb, humánus fizikai önvédelem oktatás mellett.