Heraldikai lexikon/Vedrődy Pál

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vedrődy Pál címere a pozsonyi ferences konvent protocollumából, 1710-1763

Vedrődy Pál József (Nagyszombat, 1649/50-Pozsony, 1735. 3. 1.), aranyműves, az utolsó pozsonyi éremmester, magyar fémvizsgáló (Zygostata, Landprobierer). A régebbi magyar szakirodalomban tévesen szerepel, hogy Trencsénben élt és dolgozott, mivel egész életét Pozsonyban töltötte. 1649 körül született Nagyszombatban és a halotti anyakönyv szerint Pozsonyban halt meg 84 évesen. A Vedrődy család 1681-től a 18. század második feléig élt Pozsonyban, a ferences kolostorhoz közeli házban. Vedrődy Pál apja Vedrődy Jakab, anyja Köbel (Göbel) Anna. A keresztszülei Pálffy Tamás, egri püspök és Senneyi Anna, Nagymihályi Ferenc özvegye voltak. Háromszor nősült, első felesége özvegy Lucknerné, Völner Borbála, a második Pongrátz Kalatin, a bécsi Pongrác családból, a harmadik nemes Grandel Mária Erzsébet. Ezen rokoncsaládok a helyi patríciusok közé tartoztak és a pozsonyi Magyar Kamara hivatalnokai vagy kereskedők voltak. 1714. 10. 19-én a feleségével, Grandel Mária Erzsébettel házassági tanúként szerepelnek egyik trencséni aranyműves társa, Lukenics (Lukenisch) György pozsonyi esküvőjén. A gyermekei közül legismertebbek a fiai, Antal János és az ifjabb Pál József. Mindketten a pozsonyi jezsuita gimnáziumban, majd 1726-tól a bécsi egyetemen tanultak.

A mesterséget Bécsben tanulta, amit a Linzben 1683. 12. 4-én I. Lipót által kiadott szabadságlevele igazol. Ebben megemlíti, hogy tanult aranyműves és kámeaveső, s a munkatársaival az aranyműves mesterséget egész Magyarország területén végezheti, a céhbeli tagság kötelezettsége nélkül. A mesterségében olyan sikeres lett, hogy az előző éremmester, Christoph Siegmund von Hunger halála után, 1709. 5. 16-án a bécsi hivatalok határozata alapján (kb. 1707-től a pozsonyi pénzverde tagjaként) pozsonyi éremmesterré és fémvizsgálóvá nevezték ki. A hivatal anyakönyvi bejegyzései szerint ellenőri (vardajn – felügyelő, az éremmester helyettese) és írnoki tisztséget töltött be. A bécsi levéltári források alapján (pénzverdei jelentések) latinul, magyarul és németül beszélt. A hivatali kinevezése előtt Pozsonyban aranyművesként dolgozott és a mesterségét ennek betöltése alatt is folytatta.

Azon időszak, amikor Vedrődy Pál vezette a pozsonyi pénzverdét, ezen hivatal legjelentősebb időszakai közé tartozik. Az 1709-tól itt vert ezüst- és aranypénzek egyik oldalukon a kétfejű sast viselik, a P. W. monogrammal. Az érmék technikai és esztétikai kivitele nagyon magas színvonalon állt. Felügyelői tisztségét a bécsi pénzverde pozsonyi részlegének vezetőjeként egészen a pozsonyi pénzverde 1721 körüli megszüntetéséig végezte.

Irodalom[szerkesztés]

Eva Toranová: Zlatníctvo na Slovensku. Pozsony, 1975.