Heraldikai lexikon/Testvér
Névváltozatok:
testi atyafiság, testvérség (Czövek-Kelemen 291.), adelphi: teſtvér atya-fiak (Pápai/Bod 17.)
en: sibling, cs: sourozenec, la: frater
Rövidítések
Testvér, olyan személyek, akiknek közösek a szüleik, azaz az apjuk és az anyjuk. Lehetnek fiútestvérek és lánytestvérek (felnőtt korban férfitestvérek vagy nőtestvérek). Általában egy családban nőnek fel, a többi testvérükkel együtt, a szüleik nevelése alatt. Ha a családban csak egy gyermek van, neki nincs testvére. Ha a testvérek egyszerre, egy terhességből születnek, ikrekről van szó. Azonos vezetéknevet hordoznak, rendszerint azonos módon szocializálódnak és hasonló kultúrát, értékrendet hordoznak, a szüleiktől pedig lényegében azonos géneket örökölnek. Mivel eltérő szellemi képességekkel rendelkezhetnek, az oktatási színvonaluk és életpályájuk egymástól gyökeres módon is különbözhet. A testvérek születése között elméletileg 9-10 hónapnak kell eltelnie, de a gyakorlatban a két testvér születése között legkevesebb eltelt idő általában 1 év szokott lenni. A valóságban azonban ennél több idő telik el. Az első és az utolsó testvér születése között elméletileg 2 generáció (50-60 év) különbség is lehet, amire néha a valóságban is van példa. A kölcsönös genetikai és testi hasonlóság rendszerint mély érzelmi kapcsot hoz létre közöttük, testvéri szeretetet, összetartást, szolidaritást eredményez. A közös eredetet a jog már ősidők óta az öröklés, a róluk való gondoskodás terén, a szüleikkel kapcsolatos kötelezettségeik tekintetében is figyelembe veszi. Jogi különbség gyakran van a fiú és a lánytestvérek, az elsőszülött (fiú) és a másod-, harmadszülött, a középső, a legfiatalabb, vagy az idősebb és a fiatalabb testvérek között.
A testvérek lehetnek édestestvérek (la: fratres germani, en: full siblings, siblings), akiknek mindkét (biológiai) szülője azonos.
A féltestvéreknek csak az apja vagy csak az anyja közös, ezen belül az apai féltestvér (la: fratres carnales) az, akivel közös az apánk, az anyai féltestvér (fratres uterini) az, akivel közös az anyánk. A féltestvérek öröklésénél gyakran a jog is különbséget tesz.
A háromnegyed-testvérek (en: 3/4 siblings) olyan féltestvérek, akiknek az egyik szülője közös, míg a nem közös szüleik édestestvérek. Ilyen eset akkor fordulhat elő, ha pl. egy férfinek vagy nőnek két féltestvértől vannak gyermekei vagy ha egy férfinak gyereke van egy nőtől, majd a nővérétől is születik gyermeke. Az ilyen testvérek 3/4-testvérek genetikailag közelebb állnak egymáshoz, mint a féltestvérek, de távolabb állnak egymástól, mint az édestestvérek. Ezt a fogalmat gyakrabban használják az állattenyésztésben. A háromnegyed-testvérek egyik lehetséges példája I. Erzsébet, angol királynő, VIII. henrik lánya és Boleyn Anna, valamint Henry Carey és Catherine Carey, Boleyn Mária gyermekei között állhatott fenn. Boleyn Mária, mielőtt VIII. Henrik elvette volna nővérét, Boleyn Annát, a király ágyasa volt és a gyermekeit néha a király gyermekeinek tartják. Ha ez valóban így volt, akkor Henry és Catherine Carey I. Erzsébet háromnegyed-testvérei lennének. A háromnegyed-testvérek gyakorlatilag egymás unokatestvérei is.
A testvér-unokatestvérek (en: sibling cousins) olyanok, akiknek az anyjuk azonos és az apjáik testvérek vagy unokatestvérek, vagy pedig az apjuk azonos és az anyáik testvérek vagy unokatestvérek. Ebbe a fogalomba beletartoznak a háromnegyed-unokatestvérek, de szélesebb körű annál.
A mostohatestvérek az apa és az anya korábbi kapcsolatából származó gyerekek. Lehetnek mostohabátyák vagy -öcsök, illetve mostohanővérek és -húgok. Ha a családban egyidejűleg az apa és az anya előző kapcsolatából származó ikrek vannak, akik egymásnak nem vérrokonai, akkor ők mostohaikrek. Ehhez hasonlók, de velük nem azonosak a párhuzamos testvérek (en: cross siblings), akik semmilyen rokonságban nem állnak egymással, csak egy vagy több féltestvérük van. Ha pl. János Péter anyai féltestvére, és Károly apai féltestvére, ilyen esetben Péter és Károly párhuzamos testvérek, akik között nincs vérrokonság.
A tejtestvérek (en: milk sblings) olyan gyerekek, akiket csecsemő korukban nem a biológiai anyjuk, hanem azonos nő szoptatott. Ez a gyakorlat régen széles körben el volt terjedve olyan családokban, ahol a nőnek nem volt elég teje vagy ahol az anya elfoglaltsága miatt nem tudta vagy nem akarta szoptatni a gyermekét (pl. sok főúri családban). Az iszlámban azon gyermekek, akiket nem a biológiai anyjuk szoptat, a testvérei lesznek az őket szoptató nő biológiai gyermekeinek, feltéve, hogy fiatalabbak 2 évnél.
A háztestvérek (en: foster siblings) olyan gyerekek, akiket közös háztartásban neveltek fel. Régebben általában akkor fordult elő, ha egy gyereket fiatal korában a családja nevelés, mesterség tanulása, a családi terhek csökkentése stb. céljából egy másik család házába, udvarába adtak. Ez a kategória néha szerepel a családfa-elemzésnél a genogramban is.
Az örökbefogadott testvérek (en: adoptive siblings) olyanok, akik az örökbefogadás alapján jogilag vérrrokonok, de biológiailag nem azok. Azok, akiket az apa és az anya is örökbefogadott, teljes örökbefogadott testvérek, azok, akiket az anya fogadott örökben anyai örökbefogadott testvérek, azok pedig, akiket az apa fogadott örökbe, apai örökbefogadott testvérek.
A fratres a régi magyar jogban nemcsak testvéreket, hanem oldalági rokonokat, atyafiakat is jelentett. Ezen belül az osztályos atyafiakat (fratres condivisionales) nemcsak a vérközösség (communio sanguinis), a közös őstől való leszármazáshanem a birtokközösség (communio juris) is összekötötte, mely azt jelentette, hogy elődeik az öröklés alá eső jószágot valaha közösen birtokolták, azon „osztályt” tettek.