Heraldikai lexikon/Törvénytelen származás

Névváltozatok:

nothus: fattyú, hamis (Pápai/Bod 414.), chizma <a törvénytelen származás heraldikai jele> (Tagányi 1880. 6.)

de: Bastardzeichen

"Mykoron kyuan(y) testyeket, tudnya illic buyasagos gyenerwsegeketh. byzony akoron vagyon chyzmasagnak kyuansaga istennek zolgaloleanyaban" (Weszprémi-kódex. 125. Csúzi : Tromb. 504). [NySz. I. 325.]

1092. kán. -- Az egyeneságú sógorság bármely fokon érvénytelenné teszi a házasságot.

1093. kán. -- A köztisztesség akadálya vagy olyan érvénytelen házasságból fakad, amelyben az életközösség már létrejött, vagy közismert, illetve nyilvános ágyasságból. A házasságot érvényteleníti egyenes ágon első fokon a nő vérrokonai és a férfi között és megfordítva.

1094. kán. -- Nem köthetnek egymással érvényes házasságot, akik között örökbefogadásból származó törvényes rokonság áll fenn egyenes ágon vagy az oldalág második fokán.

1078. kán. –3. §. Soha nincs felmentés [a házasság tilalmára] a vérrokonság akadálya alól egyenes ágon vagy az oldalág második fokán.

1137. kán. -- Törvényesek azok a gyermekek, akik érvényes vagy vélt házasságban fogantak vagy születtek.

1138. kán. -- 1. §. Az apa az, akit a jogszerű házasság annak tüntet fel, hacsak nyilvánvaló érvek az ellenkezôjét nem bizonyítják. –2. §. A törvényességét vélelmezzük azoknak a gyermekeknek, a házasságkötés napjától számított 180 nap elteltével, vagy a házastársi életközösség felbomlásától számított 300 napon belül születtek.

1139. kán. -- A törvénytelen gyermek törvényes lesz a szülôk utólagos, akár érvényes, akár vélt házassága, vagy a Szentszék leirata által.

1140. kán. -- A törvényesített gyermekek, a kánoni következményeket illetôen, mindenben egyenlô jogúak a törvényesekkel, hacsak a jog kifejezetten másként nem rendelkezik.

(Az Egyházi Törvénykönyv. Fordította: Erdő Péter. Budapest, 1984 [Codex Iuris Canonici (CIC), Vatikán, 1983])

Rövidítések:

A római jogban az apai hatalom (patria potestas) háromféleképpen keletkezhetett: a) törvényes házasságból való születéssel, b) örökbefogadással, c) törvényesítéssel. A törvényes római házasságból (matrimonium iuris civilis) való születésnek számított, ha az apa az eléje tett gyermeket felemelte, ("tollere"). Törvényes házasságból származónak tekintették azt a gyermeket, aki a házasság megkötésétől számított 182. napon túl, vagy a házasság megszűnése utáni 300. napon belül született.

A törvényesítés csak ágyasságból (concubinatus) született természetes gyermekek (liberi naturales) részére volt lehetséges, a futólagos nemi kapcsolatból (spurii, vulgo quaesiti) születettek részére nem. Ez az intézmény csak a keresztény császárság korában alakul ki. A törvényesítés három formáját különböztették meg: a) a szülok utólagos házasságával, b) a császári kegyelemmel, c) és a fiú curialisi szolgálatba adásával, illetve a lány curialishoz való férjhezmenetelével.