Heraldikai lexikon/Szent István Király Keresztesei

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Az esztergomi konvent pecsétjei, 1258-1332-ig, és 1332-től
Felhévízi stefanita konvent, 1309
Keresztes lovag sírköve Esztergom-Szentkirályról, 12. század

II. Géza által alapított keresztes kanonokrend. Nem tévesztendő össze a Szent István renddel, noha amikor azt megalapították, ezen keresztes rend utódjának tekintették.

Emléke már a 18. században is csak halványan élt, majd teljesen feledésbe merült. A magyar történettudományban sokáig összekeverték a Johannita renddel. A latin megnevezésük hasonlósága miatt a Szent István Keresztesek birtokairól és tevékenységéről úgy vélték, hogy azok a Johannitákhoz tartoznak. Elsőként Györffy György különítette el egymástól világos módon a Szent István Kereszteseket, mint magyar alapítású (lovag)rendet és a hazánkban is birtokló magyar Johannita Rendet.

Györffy felismerte, hogy a Szent István Kereszteseket (Szentkirályi keresztesek, Kereszturak) II. Géza király alapította az Esztergomtól DNy-ra fekvő Abonyban (Szentkirályon, ahol egykor Szent István palotája állt és ahol a király 1038-ban elhunyt) 1150 körül, a pontos év meghatározása nélkül. (Györffy TörtFöldr. Bp. 1987. II. 213., 214., 229., 245., 247., 256., 268., 277-282., 318.) Vajay Szabolcs a Johannita rend történetéről írt művében (1987.) a Johanniták egy 1147-es szentkirályi birtokáról ír. A Johannitáknak azonban Esztergom városrészei közül Szentkirályon sohasem volt birtoka (az olasz negyed szomszédságában volt templomuk), csak a Szent István Kereszteseknek (amit Györffy előtt Vajay még nem tudhatott). Ezért a rend alapítását 1147-re tehetjük, amikor a II. keresztes hadjárat csapatai is átvonultak Magyarországon.

Másik fontos központjuk Felhévízen volt, a mai Margit-híd budai hídfőjének környékén, ahol korábban Gyézavásárhely,3 [3 II. Géza király 1148-ban az ó-budai prépostnak s káptalannak adományozott adószedési jogot «Géza-Vásárhelyen», amely vám «Tributum Fori Geysas»-nek neveztetett.], utóbb Szentháromság vagy Felhéviz nevű város terült el, amely egykor külön hatósággal bírt. 105. III. Orbán pápa (hamis?) 1187. január 23-i levelében említi, hogy a király (III. Béla) az esztergomi Jánoslovagoknak (pontosabban az apja, II. Géza által alapított Szent István Lovagrendnek) (Buda)Felhévízen 12 révhajót adott.106. Az óbudai királyi udvarnak szolgáló felhévízi és jenői szabados állapotú hajósok közül IV. Béla 1267-ben hetet a nyúlszigeti apácáknak adott (ahol a leánya, Szent Margit apácaként élt). A hajósok az Esztergom és a Nyúlsziget közti szolgálatuk mellett bizonyára révészkedtek is a mai Margit-híd helyén. (Györffy TörtFöldr. IV. 637.)


http://lexikon.katolikus.hu/S/Szent%20Istv%C3%A1n%20Kir%C3%A1ly%20Keresztesei.html

https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_ORVO_OK_1991_1992_133_140/?pg=8&layout=s