Heraldikai lexikon/Ruda János
Ruda János (Kassa, 1560 k.-Prága, 1609.[2]), Rudolf király kassai származású heroldja, térképész. Címzése: Joannes Ruda fecialis ét heroldus Hungáriáé. Ruda arcképét is ismerjük ezzel az aláírással: Joannes Ruda Cassovien-sis, Heroldus Hungaricus. D. Custos se. Alatta többsoros vers. A keresztneve előfordul Hans alakban is.
1580-ban tűnik fel a prágai udvarban, mint udvaronc (Hoffurier, az udvari ceremóniákra felügyelő alacsonyabb tisztviselő), 12 gulden havi fizetéssel, mely tisztséget 1584. június 30-ig töltötte be. 1584. július 1-jén nevezték ki herolddá, 20 gulden havi fizetéssel.[3] 1592-ben Prágából levelez Schneider Gáspár kassai polgárral, aki címert óhajtott elnyerni.[4] Az 1594-es regensburgi birodalmi gyűlésről megjelent nyomtatványban mint "hungrischer heroldt" szerepel. (Fleischmann 1594.) 1606. augusztus 7-én címerbővítésben részesült és birodalmi nemességet kapott.[5] Valószínűleg 1609-ben halt meg, mert egy július 28-i udvari kamarai (Hofkammer) jegyzőkönyv határozata szerint 551 forint és 18 krajcárnyi bérhátralékát az özvegye és a gyermekei kapták meg, évi 100 forint évjáradék formájában, továbbá a sziléziai kamara (Schlesische Kammer) az özvegyének 1610. április 20-án 100 gulden évjáradékot hagyott jóvá,[6] amiből az következik, hogy a sziléziai (vagy cseh) kancellária számára is dolgozott. A feljegyzések szerint 32 évet töltött udvari szolgálatban, tehát 1577-ben kezdte meg a működését.
Egyben címerfestőként is működött. Magyar királyi heroldként a feladatai közé tartozott az udvari ceremóniák lebonyolítása, a címerjegyzék vezetése, valamint az események megörökítése nyomtatványok és híradások útján. Esztergom 1594-es ostroma idején a környékbeli folyók, települések és domborzat feltüntetésével térképet készített az eseményről, Esztergom vára és városa címmel, melyet Custos Domokos 1594. évi augsburgi metszete alapján ismerünk. Ez a magyar nyelvű kartográfia első terméke. A szöveget és a térképmetszet alapjául szolgáló rajzokat Ruda készítette. A térképhez számos, Magyarországgal és Erdéllyel kapcsolatos képet rajzolt. Ezen és más megbízásaiért (rézmetszetékért és egyéb török munkákért) külön díjazásban részesült, miként az az udvari kamara pénzügyi jegyzőkönyveiből (1594) is kitűnik: „Der Hofzahlmeister soll irer Mt. Ernholdten Hannsen Ruda für ezliche unnterschiedliche presenntirte kupferstich und anndere türggische sachen 200 fl. R. als ain gnadengelt raichen und bezalen”.[7] Ezenkívül ismerünk egy Ruda által festett díszes címert is 1596-ból (mely a leírás alapján a saját címere volt[8]), egy album amicorumban (a Zichy-albumban).[9] Feltételezhető, hogy a Korona 1608 körül készült realisztikus rajzait is ő készítette.[10] Egyetlen vele összefüggésbe hozható címerkönyvet sem ismerünk, noha feltételezhető, hogy a fent említett (több más címerkönyvből összeállított) Zichy-album címeres lapja egy általa készített címerkönyv része volt.
Irodalom
[szerkesztés]Szegedi László: Volt-e magyar címerkirályi rangkorona? Turul 89. 2016/2. 69-80.[2] [3]
Lyka Károly: Adatok művészetünk történetéhez. Művészet, 5 (1905), 331–352. [4]
Kees Teszelszky: Wirklichkeitsgetreue Darstellungen der ungarischen Krone um 1608. In: WIENER ARCHIVFORSCHUNGEN : Festschrift für den ungarischen Archivdelegierten in Wien, István Fazekas. Publikationen der ungarischen Geschichtsforschung in Wien. Bd. X. Bécs, 2014. 133-141. [5]
Cennerné Wilhelmb Gizella: Der Augsburger Kupferstecher Dominicus Custos und Ungarn. Folia Archaeologica, 67 (1966) 227–249.
Jaroslava Hausenblasová: Der Hof Kaiser Rudolfs II. Eine Edition der Hofstaatsverzeichnisse 1576–1612. Prága, 2002. 358., 359.
Karl Friedrich von Frank: Standeserhebungen und Gnadenakte für das Deutsche Reich und die österreichischen Erblande. Bd. 4, Senftenegg, 1973.
Herbert Haupt – Lydia Gröbl: Kaiser Rudolf II. Kunst, Kultur und Wissenschaft im Spiegel der Hoffinanz. Teil I. Die Jahre 1576 bis 1595. In: Jahrbuch des Kunsthistorischen Museums Wien, 8/9 (2006/2007), 206–311.
Kubinyi Miklós: Egy XVI. és XVII. századi magyar czímer-album. Turul, 6 (1888) 1, 21–26.
Dominicus Custos: Ioannis Ruda [Augsburg, 1594]. ÖNB, Bildarchiv und Grafiksammlung, Porträtsammlung, Inventar-Nr. PORT_00114885_01.
Peter Fleischmann: Kurtze vnd aigentliche Beschreibung des zu Regenspurg in disem 94. Jar gehaltenen Reichstag. Regenspurg, 1594.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Kubinyi 1888. 21.
- ↑ Testelszky 136.
- ↑ Teszelszky 136.
- ↑ Egy Kassa városa levéltárában fennmaradt levél szerint Schneider Gáspár, kassai polgár címerkérő folyamodására válaszol 1592-ben Ruda János, a kassai származású királyi herold, Prágából írván, hogy a kívánságnak semmi sem áll útjában, csak készíttesse el a képíróval az óhajtott címer vázlatát. Művészet, 1903/5.[1]
- ↑ Frank 201.
- ↑ Teszelszky 136-137.
- ↑ Haupt – Gröbl 2006/2007, 206–353, 311, Nr. 1234.
- ↑ "1. sz. Ruda (á Ruda, Röm. khais. Fzt. Ehrnholdt der Cron Ungern. 1596). A czímerpaizs két, az átellenes sarkokat összekötő egymást derék szög alatt szelő vonallal négy háromszögű mezőre van osztva. A jobb- és baloldali átellenes mező fekete, benne egy-egy herczegi (zárt) korona. A felső és alsó átellenes mező ezüsttel és vörössel hétszer vágva. Sisakdísz: a hercegi korona, melyből két ferdén kiálló, jobb felül arany-fekete, bal felül ezüst-vörös kopjás lobogó között, függőlegesen egy háromlevelű liliommal ékesített arany királyi jogar emelkedik. – Takaró: arany-fekete, ezüst-vörös. A czímer felett lévő s a jelmondatra szánt szalag-tekercsen két oldalt az évszám (15–96), középen három nagy betű, mely azonban – felső részük el levén szelve – csak nehezen olvasható. (G. O. L. vagy G. D. L.)* [* Bal oldalt a czímer-paizs alsó részétől haránt fekve egy kisebb paizshoz hasonló rajz látható, felette néhány olvashatatlan szóval. A paizs fekete, finom vízszintesen csoportosított arany vonalakkal díszített, vagy jobban mondva árnyékolt; mintha azt akarná jelölni, hogy a czímerben előforduló fekete mezőnek ekkép kellene árnyékolva lennie.]" -- Kubinyi 1888. 21.
- ↑ „á Ruda, Röm. khais. Fzt. Ehrnholdt der Cron Ungern. 1596.” Kubinyi, 1888, 21.
- ↑ Teszelszky 137.