Heraldikai lexikon/Kiscímer
Névváltozatok:
állami kis czímer, kis magyar címer (Döry Ferenc Turul 1917. 17.) de: kleines Wappen
„Egyébiránt a’ magyar király személye, az ausztriai császáréval egy levén, valamint a’ czim, ugy a’ czímer is egyesítve van, ’s kis, közép és nagy czímerre osztatik el. A’ kis czimer egy kétfejű, ’s mind két fején megkoronázott fekete sast mutat, kiterjesztett szárnyakkal, ’s a’ fejek felett a’ császári korona, a’ sas jobb körmében az arany pálcza és kard, baljában az aranyalma látható. A’ sas mellyén nyugszik egy három részre osztott paizs a’ habsburgi, lotharingiai és ausztriai család czímerekkel, olly formán, hogy a’ jobb arany mezőn a’ habsburgi, egy vörös, koronázott, ’s ágaskodó oroszlán; balra a’ lotharingiai, egy vörös gerendán három egymás felett álló ezüst sas; és a’ közép vörös mezőn az ausztriai, egy ezüst kereszt gerenda áll. A’ császári háznak e’ származási czimere körül az arany gyapjas, Maria Therezia katonai, szent István, Leopold, és vas korona vitézi rendek jelei függnek. A’ közép czímer annyiban különbözik az egyszerütől, hogy a’ sas szárnyain, félkörben, a’ császáriház czimere körűl még II. ausztriai birodalombeli országok czímereit foglalja magában; nevezetesen jobbra Magyarországét, továbbá Lombard-Velencze, Illir, Erdély, és az egyesitett Morva-Szilezia országokét, balra Cseh, Galliczia, Ausztria, Salzbug, s’ Stájer és Karinthia egyesitett czímereit; alul középen Tirol grófságét. A’ nagy czimer egy fő és hátpaizsból áll. A’ fő 9 mezőre osztatik, mellyek közül középen a császáriház czímere látható. A’ felső, jobb oldali mező Magyar, Dalmát, Horvát, Tót, Erdély országokét; a’ felső bal oldali Csehország ’s hozzá kapcsolt tartományokét (Morva, Alsó és Felső Szilézia, Alsó és Felső Lusatia, Teschen); az alsó jobb oldali Lombard-Velencze, ’s azon olasz tartományokét, mellyekben az ausztriai ház mellékága uralkodik (Toszkána, Modena, Parma ’s Piacenza és Gvastalla); az alsó bal oldali Galliczia és Lodomeria országokét ’s Auschwitz és Zator herczegségekét; a’ felső közép Ausztria, Salzburg, Stájer, a’ német vitézi rend ’s a’ Tiroli (Tirol, Trient Brixen, Hohenembs, Feldkirch, Bregenz, Sonnenberg) tartományokét, az alsó közép az illir (Karinthia, Krajna, Vindus szélek, Friaul, Triest, Istria, Gradisca, Görz, Ragusa, Zara és Cattaro) földekét; a’ jobb közép a’ magyar koronához tartozott régi tartományokét (Kún, Bosznyák, Bolgár, Szervia, Ráma); a’ bal közép a’ régi spanyol és lotharingiai emlék czímereket (Jerusalem, Castilia, Arragonia, India, két Sicilia, Calabria, Anjou) foglalja magában. Az egész fő paizs a’ fentebb nevezett vitézrendek jeleivel ékesitve, a’ két fejű császári sas mejjén, melly pálczát, kardot és aranyalmát tart, fekszik, ’s az arany hát paizson van, mellyen az ausztriai császári korona ragyog. A’ hátpaizst 2 aranyorrú ’s vörös nyelvű griff tartja.” (Fényes Elek: Magyarország statistikája. Pest, II. 1843. 21-22.[1])
Rövidítések
A kiscímer olyan államcímer, mely a legfontosabb címert tartalmazza. Az uralkodó családok kiscímere csak a szuverén fejedelmek által viselt kevésbé fontos címerek elhelyezésére szolgáló pajzs, mely általában megegyezik a családi címerrel. Sok esetben használták az udvari szállítók is.