Ugrás a tartalomhoz

Heraldikai lexikon/Kempelen Béla

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

H E R A L D I K AKempelen Béla

Kempelen Béla (Budapest, 1874. június 21. – Budapest, 1952. augusztus 27.), kismagyari: családtörténetíró, heraldikus.

Budapesten jogot végzett és 1906-ig a közigazgatásban dolgozott. 1897-től szolgabíró volt Zsadányban, 1902-6 között Göncön. 1902-től újságíróként is működött. Megvált a hivatalától, címertannal és családtörténettel foglalkozott. Budapesten működtette a Nemességi Iroda (VIII. József-körút 2.) nevű (akkoriban ismert) genealógiai és heraldikai vállalkozást. (1912-ben ugyanezen cím alatt még Kempelen Béla Családtörténeti Irodája [Genealogisches Institut] működött,[1] az 1913-as Budapesti Cím-és Lakásjegyzékben a címer és címtábla festők között szerepel, 1914-től (1912-től[2]) a címen már a Nemességi Iroda található.) 1914-ben elindította a Családtörténeti Lapok című genealógiai-heraldikai folyóiratot,[3] melynek a jelek szerint csak egy száma jött ki.[4] Ő volt a nagykanizsai Zalai Közlöny felelős szerkesztője 1924 és 1926 között, majd az Országos Társadalombiztosító Intézetnél (OTI) dolgozott 1927-től 1934 szeptemberéig. Írásai számos napilapban és irodalmi vagy szakmai hetilapban láttak napvilágot. Családtörténeti és címertani művei forrásértékűek. Mivel tevékenysége a heraldikai és genealógiai üzlet része volt, a saját kiadványait (A magyar nemes családok) igyekezett előtérbe tolni és a konkurens művek hitelét (mint pl. a Magyarország Címeres Könyve) rontani. Ezért számos vitába keveredett a szakmai körökkel.[5]

Magyar nemes családok című művében Nagy Iván hiányait akarta pótolni, de nem javította ki a hibáit, csak a családok számát növelte. 120 ezer nemesi családról akart írni, ebből mintegy 40 ezer sikerült. Többnyire közli a nemességszerzés időpontját és a nemeslevél lelőhelyét. Messze felülmúlta a Nagy Ivánnál szereplő 10-12 ezer családot, de tudományos igényesség tekintetében messze elmarad tőle.

Művei

[szerkesztés]
  • A nemesség (genealógiai és heraldikai kézikönyv, Bp., 1907);
  • Útmutató az összes nemességi ügyekben. Genealógiai és heraldikai kézikönyv. Budapest, 1907.
  • Magyar nemesi almanach. Az 1867–1909-ben magyar nemességre, bárói, grófi, hercegi méltóságra emelt családok (Bp., 1910);
  • Magyar nemes családok (I-XI. kötet, Bp., 1911-1932);[6] (Reprint Bp., 2011-től [7])
  • A magyar nemes családok címerei (I., Bp., 1914); (a heraldikai üzlet része, mintegy 80 címert közöl azon családoktól, akik azt megrendelték tőle)
  • Csonka-Magyarország compass-szerű helységnévtára (Bp., 1922);
  • Nagykanizsa r. t. város címtára (Nagykanizsa, 1926);
  • Magyar nemesi családkönyv. Budapest, 1927.
  • Magyar főrangú családok (Bp., 1931) [8]
  • Magyar zsidó és zsidóeredetű családok (I-III., Bp., 1937-1939);
  • Családkönyv. I. Nemes családok, polgárcsaládok (Bp., 1940).

Külső hivatkozás

[szerkesztés]
  • Magyar Életrajzi Lexikon