Heraldikai lexikon/Kúpos sisak

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A kúpos sisak a preheraldikus korban előforduló harang alakú sisaktípus volt, mely Európában a 14. században is használatos volt. Belőle alakultak ki különféle zárható sisakok, mint a "kutyaszájú sisak" és az armet.

Harold és katonái orrvédős sisakokkal a Bayeux-i faliszőnyegen
Szent Vencel sisakja és kúpos sisak
Kúpos siskakok rostély nélkül és sisakrostéllyal a karaszkói templom falképén (14. század)

Névváltozatok:
bacinet

en: bascinet, nasal helm <orrvédővel>, cs: helm konický, bacinet
Rövidítések

A "sötét kortól" a korai középkoron át használták orrvédős és anélküli változatát. A 9. században volt a legjobban elterjedve Európában. A 13. században fokozatosan kiszorították a zárt sisakok, de az alacsonyabb társadalmi állású katonák, főleg az íjászok továbbra is használták a háborúban.

A korabeli magyar ábrázolásokon leggyakoribb a kúpos, harang alakú sisak. Ez látható a Képes krónikában, a bántornyai, karaszkói templomok falfestményein. A gelencei templom freskóján Szent László is koronával ékes kúpos sisakot visel. Erdőfülén a kúpos sisak lekerekített változata látható, amelyhez gyakran kapcsolódik sodronyvért (lásd pl. a necpáli falképet).

A kunokra jellemző keleties sisakok láthatók a gelencei, maksai, szepesmindszenti falképeken. A fémből készült, részben sodronyvértezetes sisak a kunok fegyverzetéhez is hozzátartozott. Sisakjuk homlokpántos, félgömb alakú, enyhén kúposodó. A 13. század legvégére datált csólyosi kun sírlelet sisakja keleti típusú, félgömb alakú, csúcsa enyhén kúposodó. Az itáliai harcokból ismertek Nagy Lajos bőrsisakos zsoldosai is.

Korai változata a csatos sisak (de: Spangenhelm), mely népszerű európai hadi sisak volt a korai középkorban. Orr- és fülvédőkkel ellátott kúpos sisak. Közép-Ázsiából ered. A 6. században a leggyakoribb sisakfajta volt Európában és legalább a 9. századig használatban maradt.

Lásd még[szerkesztés]

sisak, burgund sisak