Heraldikai lexikon/Grófi korona

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Grófi koronák. 23: magyar, német, osztrák, francia, spanyol, belga, orosz, olasz grófi korona (de: Grafenkrone), 24: belga grófi korona (de: Grafenkrone) a 19. század végéig, 25: angol grófi korona (de: Earlkrone), 26: francia vidame korona (de: Vidamekrone)
Német erlauchtkorona (de: Erlauchtkrone)
Algrófi (őrgrófi) koronák. 27: francia és spanyol őrgrófi korona (de: Vicomtekrone, Vitzegraf), 28: németalföldi őrgrófi (várgrófi) korona (de: Vicomtekrone, [Bugrggrafenkrone]), 29: olasz őrgrófi korona (de: Viscontekrone), 30: belga őrgrófi korona (de: Vicomtekrone), 31: angol őrgrófi korona (de: Viscountkrone)
A grófi rang jelölése a francia heraldikában

Névváltozatok:
kilencz gombos grófi korona (Nagy Iván IX. 396., X. 93.), grói párta (Gudenus I. 274.), kilencágú címer <grófi címer, címer grófi koronával>

de: Grafenkrone
Rövidítések

A grófi korona a grófi rang tárgyi jelképe a heraldikában, mely kilencágú. A többi rangjelölő koronával együtt a 17. századtól kezdett elterjedni.

A grófi korona csak a heraldikában fordul elő. Ténylegesen csak a Brit-szigeteken viselik (en: earl crown), ahol a régebbi grófi korona bíborsüvegből állt, arany abroncsra helyezve, mely gyöngyökkel és drágakövekkel volt díszítve, rajta váltakozva több levél- és gyöngyággal. Az újabb heraldikai grófi korona hermelinbélésű bojtos bíborsüveg arany abroncson, rajta 5 gyöngyös ág és 4 levélszerű dísz. Franciaországban létezett külön grófi sisak (heaume), kilencágú korona (couronne) és süveg (toque) is. A legtöbb európai országban, kivéve Nagy Britanniát, Skandináviát és Németalföldet kilenc látható ágból álló koronát viseltek. Ilyen a német, osztrák, magyar, spanyol, belga, olasz és orosz grófi korona is. A cári Oroszországban a korona változó magasságú és alacsonyabb ágú volt. A valóságban a grófi koronának összesen 16 ága van. A rangjelölő koronák látható ágait vagy lombjait tehát meg kell szorozni kettővel és ebből le kell vonni kettőt, hogy az ágak valós számát megkapjuk. A Károlyi család 1712-es grófi címere 11-ágú. A dán grófi korona 3 levélből és 2 ágból áll. A francia és belga heraldikában néha olyan grófi koronát is használtak, melynek középső és két szélső ágán 3 gyöngy volt. A belga grófi korona abroncsa a 19. század végéig bíborral van kibélelve és az abroncson hét látható pártaszerű lemez van a tetejükön gyöngyökkel.

Egyéb grófi koronák[szerkesztés]

A Német-Római Birodalomban az Erlaucht (kegyelmes) címmel rendelkező szuverén (uralkodó) grófok, mint pl. a cseh Harrach grófok is, az erlauchtkoronát (de: Erlauchtkrone) viselték, melynek abroncsán öt levélalakú és köztük négy gyöngyös ág látható, valamint az abroncs bíborsüvegre van helyezve, a tetején hermelinfarokkal. A ritkán használt régi spanyol grófi korona a német erlauchtkoronára hasonlított. A német tartománygróf (de: Landgraf, la: comes provincialis) koronája (de: Landgrafenkrone) kizárólag heraldikai jelkép volt. Arany abroncsból állt, 5 leveles és 4 gyöngyös ággal, mely fölött 4 (3 látható) pánt volt, rajta országalmával. A címertanban ritkán használták. A 18. században pl. a Brandenburg-Schwedt őrgrófok címerében fordul elő. A francia vidame (algróf) koronájának abroncsán három látható talpas kereszt alakú ág van. Az algrófi (fr: vicomte) ranggal is változatos formájú koronák jártak együtt Európában. Az angol viscount koronája hermelinbélésű abroncs rajta 7 gyönggyel. A francia és spanyol őrgrófi korona három magasabb és két kisebb gyöngyös ágból áll. A németalföldi algróf (várgróf) koronája ugyanilyen, de a 2 közbülső ág leveles. Az olasz visconte koronája egyszerű abroncs, rajta 3 nagy és köztük 1-1 kisebb gyönggyel. A belga őrgrófi korona 3 ágból áll, a végein 3-3 (2-1) gyönggyel.

Lásd még[szerkesztés]

gróf, őrgróf