Heraldikai lexikon/Férfiág

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Névváltozatok:
fiui ag (Karácsony 1606/1620), fiúi ág (Karácsony címer 1606/1755), férfiág (Nagy VII. 450.), fimaradék (Nagy IX. 215.), férfi-maradék (Nagy IX. 216.), fiág (Nagy VII. 451.), fi ivadék (Nagy X. 923.), férfivonal (Nagy VII. 118.), férjfi ág (Fényes E.: Magyarország geographiai szótára. Pest, I. 1851. 76.); fiu-ág, sexus masculinus, die mannliche linie (M. nyelvtört. 19.)

„Minemeu joszagoc illetic czac a fiu agat, és minemeuek illetic mind a ket agat: solum masculinum, … utramque sexum” [Verbőczi istván: Magyar decretum. Debrecen, 1639. (1. kiad. 1565) 1.17] (M. nyelvtört. 19.)
Rövidítések

Férfiág, a család leszármazása apáról-fiúra stb., azaz a férfinemű elődök ágán. A leszármazás során a (genealógiában) leggyakrabban a férfiágat tartják számon, ez egy olyan alapvető leszármazási sorrend, melyet kiegészítve megkapjuk a teljes családfát vagy másféle leszármazási táblákat. A férfiágra néha agnátusi leszármazás kifejezést is használják. Egyes szláv nyelvekben a férfi ágat „kard mentén” haladónak (cs: po meči) is nevezik. Mint minden őstábla, ez is aszcendens irányú, a probantusztól indul ki és az aszcendensek felé halad. Az agnátus kifejezés a férfiági vérrokonokat jelenti. Az agnátusi leszármazás tagjai azok az utódok, akik apáik vagyonát örökölték. Ezért az agnátusi leszármazás az egész család alapága. A parasztságnál a fiágon való rokonság szálai szintén erősebbek voltak, mint a leányági rokonságban. A Zoboralján arra, aki valamire olcsóbb, de gyengébb megoldást akartr választani úgy szóltak rá, hogy „Fiágra csináld!” A fiág a leányágtól nagymértékben különbözött, noha vérségileg egyforma erejűek. A férfiágon való rokonság a tudatban is erősebben élt tovább, és könnyebben is lehetett számon tartani.