Heraldikai lexikon/Egyenes ág

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Névváltozatok:
linea recta: egyenes ág (Pápay 115.), egyenes linea (linea recta, linea transversa) (Czövek-Kelemen 292.), fő ágazat (Lánghy 1827. 117.), igenyes ág (Gózony 105.), főág, egyenes ági vérrokonok, elsőszülöttség, főág (Madar 35.), az idősbség rendje szerint (Nagy IX. 48.), az első szülött fiára szabályozott rend (Nagy IX. 43.),

de: gerade Linie, la: linea directa
Rövidítések

Egyenes ág, a vérrokonság azon ága, mely a felmenők férfi ágán halad, az apáról a fiúra, az unokára stb., illetve a lemenők esetén az egyéntől visszafelé az apán, a nagyapán, a dédapán stb. át a legrégibb kimutatható őshöz. Az egyenes ág tehát elméletileg a családfa azon ága, mely a fa gyökerétől, törzsétől egyenesen, törés nélkül halad felfelé függőleges irányba, egészen a jelenkorig. Ez azonban nagyon ritkán fordul elő tehát az, ha a legidősebb fiú legidősebb fia és annak legidősebb fia stb. szakadatlanul viszi tovább a családot, a főág kihalása nélkül. Ezért az egyenes ág relatív fogalom, mert a főág kihalásával a hozzá legközelebb álló ág veszi át a helyét. A rokonság egyenes ága tehát a főág, oldalága a mellékág. A főági rokonok közé a leszármazottak tartoznak (nagyapa, fiú, unoka stb.). A szeniorátusi elvű jogrendszerekben (Anglia) a birtok, (az ehhez kapcsolódó) név, a címer stb. csak csak egyenes ágon öröklődik. Máshol (Magyarország) megoszlik a férfi családtagok között, sőt a nők is részesülhetnek belőle (leánynegyed).