Heraldikai lexikon/Címertekercs
.JPG)
A címertekercs a könyvnyomtatás kora előtti színes címeres pergamengöngyöleg, melyen a heroldok feltüntették egyes, a hatáskörük alá tartozó címerviselők címereit.
Névváltozatok:
címergöngy (Pór Antal ArchÉrt. 1903. 14.[1]), ceſticillus (Festus.): tekerts, mellyen az aſzſzonyok a' fejeken terhet viſznek (Pápai/Bod 107.)
en: roll, roll of arms, de: Wappenrolle
Rövidítések
Leggyakrabban pergamenből készültek, a papír ritka. Terekcs alakban voltak feltekerve, álatalában egyetlen lapból álltak és néhány tucat centiméter hosszúak voltak, de előfordul a többméteres nagyságú címertekercs is. A legismertebb ilyen címergyűjtemény, Züricher Wappenrolle például csaknem 4 méter hosszú és 13 egymással összefűzött pergamenlapból áll. Később a címereket tartalmazó címereskönyveket is nevezték címertekercsnek. A 19. században a címertekercs az állami címerhivatalok jegyzékének neve is volt Németországban. Ide jegyezték be az új címeradományokat.
A korai angol címertekercsek oroszlános címert tulajdonítottak a magyar királynak, de a forrásuk ismeretlen.
Magyar szempontból itt említhető egy oklevél 1361-ből, mely 91 condottieri kapitány pecsétjét és festett címerét tartalmazza (Deutscher Herold, 1911). Két hasonló oklevelet olaszországi magyar condottierik adtak ki, akik Nagy Lajos nápolyi hadjárata után maradtak Itáliában és szolgáltak zsoldosként. Ezek fényképei a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek.