Heraldikai lexikon/Bigámia
A bigámia olyan családi állapot, amikor egy férfinak két, esetleg több felesége is van egyidejűleg. Elméletileg előfordulhat az is, hogy egy nőnek egyidejűleg több férje van. A többnejűség a legtöbb keresztény felekezetben tilos és súlyos vétségnek számít. A nyugati kultúrkörben a bigámiát a törvény is tiltja. Más vallásokban, mint például az iszlámban és egyéb patriarchális alapú vallásokban a többnejűség megengedett és általánosnak mondható, de az európai muzulmán közöségek a szekularizáció és a jogi tiltás miatt nem alkalmazhatják.
Névváltozatok:
kétnejű (Nagy Iván IX. 205.), kettős házasság (Nagy Iván IX. 839.); két feleségeu: digamus, bigamus (Nysz. I. 801.)
Rövidítések
A tiltásnak kulturális és vallási, nem biológiai okai vannak. A többnejűség elleni vallási és jogi tiltás kialakulása erkölcsi, kánoni, családjogi megfontolásokon alapulhat és elsősorban a házasságból eredő gyermekek származási körülményeinek nehézségeivel és az azzal kapcsolatos birtokügyekkel függhet össze.
A bigámia már ősidők óta előfordult. Az ezzel ellentétes társadalmi környezetben ezért szükség volt a tiltására. 1503-ban például Korda István kapta meg Horchlaky János birtokát Alsórutkán annak "kettős házassága (bigamia) miatti hűtlenségi bélyegén",[1] az 1559. évi 36. törvénycikk pedig Pellérdy Péterre, Báthori Zsigmond udvarmesterére mint kétnejűre mond büntetést.[2]