Heraldikai lexikon/Bevetett

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A bevetett A legtágabb értelemben olyan pajzsmező, melyet kis címerábrák borítanak be, a pontos számuk megadása nélkül. Ha a címerleírásban megadjuk a bevetett, behintett stb. címerábrák számát, az már nem számít bevetettnek, behintettnek stb.

Névváltozatok:
elszórt (Ghyczy Pál Turul 1904/1. 6.), (Liliom virággal) teleirva bőven (Arany János: Daliás idők [1853-1855] 3. ének, 15.), (kék) alapra helyezett (Gömbös 47.), öt vízszintes sorban, egymás mellett ábrázolt 5-5 arany heraldikai liliom (Gömbös 47.)
Rövidítések

0167 Othon, C. de Bentheim-Bentheim.svg

Szűkebb értelemben a bevetés a mező kisebb címerábrák általi beborításának egyik módja. Így pl. a francia Capeting-ház címerének leírásában ez a következőképp hangzik: „aranyliliomokkal bevetett kék pajzs”. Ugyanez a címer jelenik meg az Anjouk magyar ágának címerében is. A kis címerábrákkal beborított mezők összes lehetséges változatát összefoglalóan megszórtnak is lehet nevezni.

A bevetett (avagy megszórt) pajzsok két nagy csoportja különíthető el. A kis címerábrák részben eltűnhetnek a pajzs peremén, ezért a szélsők csak csonkán láthatók, vagy pedig az összes kis címerábra látható, mindegyik teljes egészében a mezőn belül található. A másik különbség az, hogy a kis címerábrák harántosan (egymás alatt eltolva) vagy négyzethálósan, rácsozottan (egymás alatt és mellett) helyezkednek el; illetve a kis ábrák rendszertelenül is el lehetnek helyezve a pajzsmezőben. Ezen eltérések kombinációjából elméletileg összesen hatféle változatot tudunk létrehozni (bevetett, beültetett, behomlított, befuttatott, beszórt, behintett). Ezek közül a gyakorlatban nem mindegyik fordul elő külön név alatt. Leggyakrabban csak két elnevezés használatos, a bevetett és a beültetett pajzs. Sok ország heraldikájában csak ezt a kettőt különböztetik meg egymástól.

A bevetett pajzs mintázata onnan eredhet, hogy az élő heraldika korában egy pajzsot (liliomokkal) szövött kelmével vontak be. Ezért is tűnnek el a szélső kis címerábrák a pajzs szélénél.


A bevetés változatai[szerkesztés]

A bevetett pajzs változatai

Bevetett (fr: semé, r. fr: averlye, gerattie, en: semé, semy, poudré, plein de, aspersed, replenished with, averlye, gerattie, de: besät, bestreut, belegt, cs: posetý, posypaný): olyan pajzs* vagy mező ahol a kis címerábrák egyenletesen vannak sorokba rendezve és a szélsők eltűnnek a pajzs vagy a mező peremén. Ehhez még hozzátehetjük, hogy a felső és az alsó sorok kis címerábrái egymáshoz viszonyítva harántosan, sakktáblaszerűen vannak elrendezve. (Ez nem minden ország heraldikájában kritérium, csak az, hogy az eltűnő címerábrák rendszeresen, egyenletesen vannak elrendezve.)

Egyes országokban, mint pl. az angol heraldikában az is bevetett pajzsnak számít, ha a kis címerábrák a pajzs peremén és/vagy a pajzsbeli fő címerábra határvonalai mentén is eltűnnek. Ha azonban a kis címerábrák csak a fő címerábra peremén tűnnek el, az ilyet az elrendezésüktől függően inkább beültetettnek, befuttatottnak vagy behintettnek kell tekinteni.

Egyes fajta kis címerábrákkal bevetett pajzsoknak, mint a kersztek, darabok, bizánciak, csillagok, ablakruták, néhány külföldi ország szakirodalmában saját neveik is vannak (en: crusily, billetty, bezanty, fr: enticelé, maclé). Liliomokkal bevetett (fr: semé-de-lys) a francia királyok címere 1405-ig, valamint Franciaország régi címere, és a ciszterci rend egyetemes címere. A bevetés onnan eredhet, hogy az élő heraldika korában egy francia királyi herceg pajzsát liliomos mintázatú szövettel vonták be. Ugyanilyen mintázatú a hermelin prém is, de ez külön borítás és nem tévesztendő össze a bevetett pajzzsal.

Beültetett (en: sans nombre, cs: posázený; Bod szótárában előfordul az adsero: hozzá-plántálom, állatom, szabadítom kifejezés [Pápai/Bod 23.]): olyan pajzs,* ahol a kis címerábrák egyenletesen vannak sorokba rendezve és a szélsők nem tűnnek el a pajzs vagy a mező peremén. Ehhez még hozzátehetjük, hogy a felső és az alsó sorok kis címerábrái egymáshoz viszonyítva harántosan, sakktáblaszerűen vannak elrendezve. (Ez nem mindenhol kritérium, csak az, hogy a teljes egészében látható kis címerábrák rendszeresen, egyenletesen vannak elrendezve.)

Liliomokkal beültetett a címere a premontrei rendnek és Dánia címerében is látható az összes kis szívecske.

Behomlított (beplántált, betárazott, aſsero, aſsitum: melléje plántálom, ültetem [Pápai/Bod 66.], aſitus: mellé-ǘltetett, plántáltatott [uo. 68.], deprimere plantam: el-plántálni, homlítani <bújtatni> [uo. 198.]): olyan pajzs vagy mező, ahol a kis címerábrák egyenletesen vannak sorokba rendezve és a szélsők részben eltűnnek a pajzs vagy a mező peremén. A felső és az alsó sorok kis címerábrái egymás alatt, négyzethálósan, rácsozottan vannak elrendezve.

Befuttatott (betelepített, consero, consevi, consitum: plántálok <plántált>, ültetek <ültetett>, vetek <vetett> [Pápai/Bod 152.], consitio: plántálás, ültetés [uo. 154.], convaſo: egybe rakom, 'sákolom [uo. 164.]): olyan pajzs* vagy mező,* ahol a kis címerábrák* egyenletesen vannak sorokba rendezve és a szélsők nem tűnnek el a pajzs vagy a mező peremén. A felső és az alsó sorok kis címerábrái egymás alatt, négyzethálósan, rácsozottan* vannak elrendezve. Mivel az alsó sorok követik a pajzs peremének alakját, ezért a felső sorok kis címerábráihoz képest elcsúsznak és már nem mindig adják ki a négyzethálós alakzatot.

Beszórt (ventilo: szórok [Pápai/Bod 639.], evanno: meg-pallom [uo. 240], szórom: evanno, ventilo [PP. 998.]): olyan pajzs vagy mező, ahol a kis címerábrák rendszertelenül vannak elrendezve és a szélsők részben eltűnnek a pajzs vagy a mező peremén. Elsősorban olyan címerekben* fordul elő, amelyeknél a kis címerábrák a fő címerábra geometriájához vagy alakjához, nagyságához stb. alklamazkodnak és a fennmaradó szabad teret töltik ki.

Behintett (adſperſus: meg-hintett [Pápai/Bod 23.], asperſio: meg-hintezés [uo. 66.], diſperſus: el-híntetett, széleſtetett [uo. 214.], reſpergo: meg-hínteni [uo. 534.]): olyan pajzs vagy mező, ahol a kis címerábrák rendszertelenül vannak elrendezve és a szélsők nem tűnnek el a pajzs vagy a mező peremén. Elsősorban olyan címerekben fordul elő, amelyeknél a kis címerábrák a fő címerábra geometriájához vagy alakjához, nagyságához stb. alkalamazkodnak és a fennmaradó szabad teret töltik ki.

Egyéb változatok[szerkesztés]

A német heraldikában a hintett minta (de: Streumuster) kis címerábrákkal bevetett pajzs, melyeken további címerábra van, mint pl.a thüringiai Orlamünde címerében, ami megfelel a behintett pajzsnak.

Lásd még[szerkesztés]

darab, díszített, prémek