Heraldikai lexikon/Allegorikus címer
Az allegorikus címer valamilyen elvont fogalmat vagy erényt fejez ki jelképes alakok által. Ezek nem mindig valós, hanem feltételezett vagy kitalált címerek, mert nem egy adott címerviselőt jelképeznek, de általában a heraldika szabályai szerint szerkesztik meg. Ezért sorolhatók a címertani vizsgálat körébe.
Névváltozatok:
jelképes czimer (R. Kiss István Turul 1903/4. 163.)
de: allegorische Wappen
Rövidítések
Az elvont fogalmat, mint pl. az Erény, a Bölcsesség emberi alakokkal, azok attribútumaival vagy jelképeivel fejezi ki. Így például Fortuna, a szerencse jelképe kifejezhető bőségszaruval. Az allegorikus címerek legszebb példái a reneszánsz korából valók, amelyekre erősen hatott az ókori kultúra és hiedelemvilág. Egyik legkiválóbb példája Albrecht Dürer művei, mint a Halál címere.
Allegorikus alak látható a Cilleiek pajzstartójaként. Mátyás könyvtárának több kötetében is szerepelnek allegorikus alakok az uralkodói címerrel. Pl. az Averulinus-kódexben a címer pajzstartója két allegorikus alak.
-
![Allegorikus Zrínyi címer Móró Ignác István (1623–1676[!]) Bustum lamentabile (1664) című művéből. Az ajánlás szövegébe ékelt metszeten a magyar címerrel díszített országalmát védelmezi két oldalról a sárkány és a torony alakja. Erre a Zrínyi-címerre utal a kötetnek az a verse, amely így írja le a címerképeket: „Ezt adja elő a Zrínyiek híres címere: jobbra egy sárkány áll az erőszakos ellenséggel szemben, a bal oldal tartalmazza az erős tornyot, hogy ne jusson át az ellenség.”31 [„Haec sua ZRÍNIADUM praeclara insignia produnt: / Dextrā parte Draco violentos fertur in hostes, / Laeva tenet Turrim validam, ne transeat hostis.” Moró 1664, 12a.]](//upload.wikimedia.org/wikibooks/hu/thumb/8/8c/Allegorikus_Zr%C3%ADnyi_c%C3%ADmer%2C_M%C3%B3r%C3%B3_1664.png/86px-Allegorikus_Zr%C3%ADnyi_c%C3%ADmer%2C_M%C3%B3r%C3%B3_1664.png)
Allegorikus Zrínyi címer Móró Ignác István (1623–1676[!]) Bustum lamentabile (1664) című művéből. Az ajánlás szövegébe ékelt metszeten a magyar címerrel díszített országalmát védelmezi két oldalról a sárkány és a torony alakja. Erre a Zrínyi-címerre utal a kötetnek az a verse, amely így írja le a címerképeket: „Ezt adja elő a Zrínyiek híres címere: jobbra egy sárkány áll az erőszakos ellenséggel szemben, a bal oldal tartalmazza az erős tornyot, hogy ne jusson át az ellenség.”31 [„Haec sua ZRÍNIADUM praeclara insignia produnt: / Dextrā parte Draco violentos fertur in hostes, / Laeva tenet Turrim validam, ne transeat hostis.” Moró 1664, 12a.] -
Arma Christi-ábrázolás („Omnis armatura fortium" felirattal), Isten szívének allegorikus címerpajzsával, Nyéki Vörös Mátyás (1575–1654) imakönyvében. (17. század eleje. fol. 78r, 97 × 72 mm; Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, Oct. Hung. 511.) -
![Országtáblák, a Szent Korona a tartományok címereivel, 1650 után. A Szentkorona és az alája tartozó országok (Magyarország, Szlavónia, Dalmácia, Szerbia, Horvátország, Galícia, Kunország [Havasalföld], Bosznia, Lodoméria, Bulgária) allegorikus ábrázolása négy táblaképen. (Németújvár 1677-es leltárában „országtábla” név alatt szerepel.) Ez a Szentkorona egyik legkorábbi hiteles ábrázolása. Mindet egy régebbi közös előkép mintájára készítették 1621-ban vagy 1622-ben, valószínűleg Révay Péter koronaőr, esetleg a titkára, Hrabéczy Dániel megbízásából, s egykor talán négynél több példánya is létezett. A feliratok a Szentkorona útjának állomásait mondják el 1608-tól Prágából, 1621-ig Zólyomba. (a. 1650-1660 körül, vászon, olaj; 110,5 × 78,5 cm; Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok, ltsz.: 1831. b. 1673-1676 között, 110 × 79 cm; Szombathelyi Képtár, ltsz.: F 87.34. c. 1670-1675 körül, 112 × 81 cm; Trencsén, Trenčianske múzeum, ltsz.: H 1636. d. 1800 körül, 113 × 81 cm; Trenč. múz., ltsz.: H 1637.)](//upload.wikimedia.org/wikibooks/hu/thumb/9/96/Orsz%C3%A1gt%C3%A1bl%C3%A1k%2C_a_Szent_Korona_a_tartom%C3%A1nyok_c%C3%ADmereivel%2C_1650_ut%C3%A1n.png/85px-Orsz%C3%A1gt%C3%A1bl%C3%A1k%2C_a_Szent_Korona_a_tartom%C3%A1nyok_c%C3%ADmereivel%2C_1650_ut%C3%A1n.png)
Országtáblák, a Szent Korona a tartományok címereivel, 1650 után. A Szentkorona és az alája tartozó országok (Magyarország, Szlavónia, Dalmácia, Szerbia, Horvátország, Galícia, Kunország [Havasalföld], Bosznia, Lodoméria, Bulgária) allegorikus ábrázolása négy táblaképen. (Németújvár 1677-es leltárában „országtábla” név alatt szerepel.) Ez a Szentkorona egyik legkorábbi hiteles ábrázolása. Mindet egy régebbi közös előkép mintájára készítették 1621-ban vagy 1622-ben, valószínűleg Révay Péter koronaőr, esetleg a titkára, Hrabéczy Dániel megbízásából, s egykor talán négynél több példánya is létezett. A feliratok a Szentkorona útjának állomásait mondják el 1608-tól Prágából, 1621-ig Zólyomba. (a. 1650-1660 körül, vászon, olaj; 110,5 × 78,5 cm; Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok, ltsz.: 1831. b. 1673-1676 között, 110 × 79 cm; Szombathelyi Képtár, ltsz.: F 87.34. c. 1670-1675 körül, 112 × 81 cm; Trencsén, Trenčianske múzeum, ltsz.: H 1636. d. 1800 körül, 113 × 81 cm; Trenč. múz., ltsz.: H 1637.) -
Magyarország címerének allegóriája a Mazarin bíboros által a gyermek XIV. Lajos (1638-1715) francia király oktatására készített játékkártya-készletből, 1644-45. A kártyákat a firenzei Stefano della Bella készítette Jean Desmarets de Saint-Sorlin akadémikus irányítása mellett. Képfelirat: Magyarország: Erdéllyel együtt a Dunán innen és azon túl helyezkedik el, Horvátország, Szerbia, Lengyelország, Oroszország, Havasalföld és Moldávia között. Termékeny. Városai: Buda, Belgrád, Esztergom. Folyói: Duna, Száva, Dráva. -
Magyarország allegorikus címere a melléktartományok címereivel. Dalmatia (3 koronás leopárdfej), Croatia (sakkozott), Sclavonia (3 futó agár), Bosnia (felhőből kinyúló kardot tartó kar), Servia (nyíllal átlőtt vadkanfej), Cumania (oroszlán), Gallitia (3 korona), Bulgaria (2 ikerpólya között futó farkas), Ladomeria (sakkozott ikerpólya), Trayvilua (?, Transylvania? 3-4 hegy vagy torony?), Valachia (3 mórfej), Moldau (2 ormós léc harántkeresztesen, a végeiken koronás emberfej, a léceken pajzs csillaggal, alatta holdsarlóval - máshol Bosznia címere) (Kerekes Márton: Tristium Ungariae specimen. Nagyszombat, 1729.) -
A halál allegóriája Dürer grafikáján -
Allegorikus pajzsok Haller János könyvéből, 1695 -
A Regnum Marianum allegóriája, Magyarország és Erdély uniójának ábrázolásával, 18. század közepe -
Nagyszombati kalendárium 1701 -
Trophée elevé à la gloire des premiers héros de la liberté Germanique. Metszet Henri Chatelain Atlas historique (Amsterdam, II. 1708.) című művéből, mely a germán történelem hőseit ábrázolja leszármazási fa formájában. Érdekessége, hogy a magyar címer van a középpontjába állítva. -
Chatelain színezett metszete
![Allegorikus Zrínyi címer Móró Ignác István (1623–1676[!]) Bustum lamentabile (1664) című művéből. Az ajánlás szövegébe ékelt metszeten a magyar címerrel díszített országalmát védelmezi két oldalról a sárkány és a torony alakja. Erre a Zrínyi-címerre utal a kötetnek az a verse, amely így írja le a címerképeket: „Ezt adja elő a Zrínyiek híres címere: jobbra egy sárkány áll az erőszakos ellenséggel szemben, a bal oldal tartalmazza az erős tornyot, hogy ne jusson át az ellenség.”31 [„Haec sua ZRÍNIADUM praeclara insignia produnt: / Dextrā parte Draco violentos fertur in hostes, / Laeva tenet Turrim validam, ne transeat hostis.” Moró 1664, 12a.]](/wiki/F%C3%A1jl:Allegorikus_Zr%C3%ADnyi_c%C3%ADmer,_M%C3%B3r%C3%B3_1664.png)
_imak%C3%B6nyv%C3%A9ben.png)
![Országtáblák, a Szent Korona a tartományok címereivel, 1650 után. A Szentkorona és az alája tartozó országok (Magyarország, Szlavónia, Dalmácia, Szerbia, Horvátország, Galícia, Kunország [Havasalföld], Bosznia, Lodoméria, Bulgária) allegorikus ábrázolása négy táblaképen. (Németújvár 1677-es leltárában „országtábla” név alatt szerepel.) Ez a Szentkorona egyik legkorábbi hiteles ábrázolása. Mindet egy régebbi közös előkép mintájára készítették 1621-ban vagy 1622-ben, valószínűleg Révay Péter koronaőr, esetleg a titkára, Hrabéczy Dániel megbízásából, s egykor talán négynél több példánya is létezett. A feliratok a Szentkorona útjának állomásait mondják el 1608-tól Prágából, 1621-ig Zólyomba. (a. 1650-1660 körül, vászon, olaj; 110,5 × 78,5 cm; Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok, ltsz.: 1831. b. 1673-1676 között, 110 × 79 cm; Szombathelyi Képtár, ltsz.: F 87.34. c. 1670-1675 körül, 112 × 81 cm; Trencsén, Trenčianske múzeum, ltsz.: H 1636. d. 1800 körül, 113 × 81 cm; Trenč. múz., ltsz.: H 1637.)](/wiki/F%C3%A1jl:Orsz%C3%A1gt%C3%A1bl%C3%A1k,_a_Szent_Korona_a_tartom%C3%A1nyok_c%C3%ADmereivel,_1650_ut%C3%A1n.png)
