Heraldikai lexikon/Felmenők
Névváltozatok:
linea ascendens: nemző0344 ág, nemző0344k (Pápay 115.), felemelkedő nemzetségágazatok (Lánghy 1827. 117.), ősi-rend (Nyiri 1831. 252.), Nemzők (generatores), felmenök (Ascendentium) (Czövek-Kelemen 292.), nemző, felmenő (Pauly PSz. 14.), ascendentes, nemzők (Nagy János 26.), felszálló ág (Keszeg, Geneal. eml.[1]), felmenő rokonság, elődök, aszcendensek
la: ascendentes
Rövidítések
A felmenők a vérrokonságra vonatkozó genealógiai, jogi, néprajzi stb. fogalom, mely során a családfán az utódok felől az ősök felé történik a vizsgálat.
Felmenők, elődök, akik a hagyományos családfán alulról felfelé vezetnek az adott személyhez. A (paraszti) nagycsaládokban a felmenők közül általában a szülőket, nagyszülőket, dédszülőket és az ükszülőket tartották számon, illetve a legidősebb családtagoktól róluk tudtak információt szerezni. A többieket már csak ősökként emlegették. A nemesi családok az oklevelek és peres iratok alapján általában az összes kimutatható elődjüket ismerték, és nemcsak az egyenes ágon, hanem a teljes rokonságra vonatkozóan.
Az utódoktól az ősök felé vezető ág: természetes szülők, nagyszülők, dédszülők, ükszülők, szépszülők stb