Címerhatározó/Zay címer
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Zay család címerével foglalkozik.
csömöri Zay
[szerkesztés]
(A pazstalpban a család, a Vaja nemzetség ősi ezüsttel és arannyal hasított címere van.--Szegedi László 2011. február 13., 12:37 (CET))
Az 1335-ben és 1337-ben Pest megyében szereplő Chemer-i Péter még nem viseli a Zay nevet. A Vaja nemzetségből leszármazott Zay család ekkor még nem létezik.
Az 1300-ban Tolmányi néven előforduló Péter azonosítása Chemer-i Péterrel, a Zay család közvetlen ősével a Vaja nemzetség és a Zay család címerének az azonosságával lehetséges, ezt már megtette a régebbi szakirodalom.15
Chemer-i Péter 1335-ben Chemer-i Bacsóval említtetik együtt, aki valószínűleg a testvére. A Zay név legelőször 1366—1367-ben fordul elő írott forrásban „Zay dic-tus Demeter" alakban.
...
A továbbiakban Chemer-i Zay Miklós 1373-ban és 1396-ban fordul elő.17 Chemer-i Zay dictus László pedig 1406-ban kijelölt királyi ember a Nyulak szigeti apácák varsányi (Dunavarsány) birtokának ügyében.18 Sajnos, az említett személyek rokoni kapcsolataira nem derült fény az oklevelekből.
A Zay ragadványnév és a Chemer-i családon belül keletkezett a XIV. század közepén. Ennek a rövid szótagnak, három hangnak (betűnek) a jelentését megfejteni elég nehéz. Úgy véljük azonban, hogy a zaj (lárma, hangzavar) főnév melléknévi „i" képzős alakjával van dolgunk, melyet a XIV-XV. századi helyesírásunk előszeretettel írt zaji helyett zay alakban, olykor két pontot téve az y-ra, hogy jelezze annak két hangértékét. A Zay ragadványnév ilyen értelmű felfogása szerint viselője zajos, lármás ember volt. Ez az állítás bizonyosan illik Zay Demeterre, aki jelenlegi ismereteink szerint elsőként ékeskedett evvel a nem mindnapi névvel. Természetesen később lehettek halk szavú tagjai is a Zay családnak, de akkorra már a név rögződött. Olyannyira, hogy a Chemer-i nevet is kiszorította bizonyos értelemben, abból nem lett Csömöri családnév, hanem nemesi előnévvé vált, és az egykori ragadványnévből lett a családnév. A család legkiemelkedőbb tagja „franciscus Zay de chemer", azaz chemen Zay Ferenc alakban irta nevét, es az y-ra feltette a két pontot.
(...)
A Vaja nemzetségből leszármazó Chemer-i Zay család címereit meglehetősen jól ismerjük a fennmaradt pecsétek és címeres emlékek alapján. A legkorábbi ábrázolása Sándor fia Sándor országbíró 1272-ből fennmaradt pecsétjén látható. A hegyben végződő hasított pajzs első fele damaszkolt, hátsó fele sima. Mivel ott, ahol színt nem tudtak ábrázolni, általában az aranyat damaszkolták, azt állíthatjuk, hogy az első mező arany, a második pedig szín kell legyen, melyet nem ismerünk. Ez tehát a klasszikus heraldika szabályai szerint ércben (arany) és színben hasított pajzs, melynek eredeti színét nem ismerjük.
A báró Zay család (1560-tól) címerében a heroldalak ezüsttel és arannyal hasított, mely helyzet sosem felelt meg a heraldika elemi szabályainak sem. Csak érc és szín alkalmazható egymás mellett, két érc (fém) sosem. A gróf Zay család címerében egymás mellett az arany és az ezüst heraldikai tévedés, vagy visszaélés, amennyiben szándékosan követték el, hogy az arany és az ezüst előkelő féméivel nagyobb presztízst teremthessenek a családnak.
Az eredeti Vaja nemzetségi címerről kizárólag annyit állíthatunk, hogy ércben és színben hasított hegyesen végződő pajzs, sisakdísze szárnyon a pajzs heroldalakja.22
A Zay családban ez a címer bővült azután a XV. században egy voros mezővel, melyben varbástyát ostromol létrán állva, kezében égő fáklyát tartva egy magyar harcos. A pajzs bal sarkára helyezett sisakon ugyanez a vitéz látható növekvő formában. A zayugroci kastélyban látható Zay Ferenc fiai, András és Lőrinc által 1589-ben készíttetett címeren az ostromlott várbástya már ég. Figyelemre méltó, hogy ebből a címerből hiányzik a Vaja nemzetség érce és színe.
A Zay testvérek, András és Lőrinc 1590-ben Esztergom torok ostromakor és elestekor torok fogságba estek, ahol András még ebben az évben elhunyt, Lőrinc pedig csak 1598-ban, hatalmas váltságdíj fejében szabadult.
A XVII. századra tovább bővült a Zay család címere. A negyedelt pajzs első vörös mezőjében a várbástyát ostromló vitéz látható, második kék mezőjében arany koronából, mely fölött még három kisebbedő korona ragyog, két vörös mezű kar nyúlik ki, kivont kardjait a koronák fölött keresztbe helyezve. A harmadik ezüst-, a negyedik aranymező. Ez utóbbiak antiheraldikus jellegét már említettük. A pajzson három koronás sisak áll, a jobb oldali fölött a növekvő fáklyás vitéz, a középső fölött a Vaja nemzetség ezüst-arany szárnyai, a bal oldali fölött a koronából kinövő vörös mezű, kardokat keresztben tartó karok.
Végül, amikor Zay Imre 1830. nov. 12-én grófságra emeltetett, az előbb ismertetett címert felül kilencágú grófi korona alá helyezték, és aranyszegélyű bíborvörös hercegi palásttal terítették be.23
(Horváth Lajos: Csömör története. Csömör Nagyközség, 2000 [1])
15 Nagy Iván: Magyarország családai címerekkel és nemzékrendi táblákkal I—XIII. Pest, 1857-1865. XII. 329-330.
17 Bakács István: Iratok Pest megye történetéhez 1002-1437. Bp., 1982. 884., 1085.
22 Dr. Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. Bp., 1900. 1311-1313.
23 Nagy i. m. XII. 329-340., Thallóczy Lajos: Csömöri báró Zay Ferenc. Bp., 1885. 5., Vajay Szabolcs: A csömöri Zay családról. Turul, 1998. 3-4., 58-67.
-
A csömöri Zay család címere a XIV. században és 1560 körül -
A Zay család címere a zayugróci kastélyban 1589-ből és a grófságra emelt Zay család címere 1830-ban
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lásd még: