Címerhatározó/Csese címer
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Csese család címerével foglalkozik.
dansai és keresztúri Csese
[szerkesztés]
.jpg)
Dansai és keresztúri Csese László 1418. március 29-én, Konstanzban Zsigmondtól kapott címert atyafiával Péterrel.
megj.: a címer a szövegben nincs leírva
DL 105.473
Címerleírás: Kék alapon a pajzs felső sarkaiban és alján két egymásba fonódó hosszúkás arany láncszem. A sisaktakaró vörös kutyafejű, ezüst halfarkú lény (halfarkú kutya, tengeri kutya) a hátában egy ezüst strucctollal.
A Wesselényi család leány- vagy férfiágon valószínűleg a Csese családból származott.
A címereslevélben a Wesselényi nevet nem olvassuk és mégis valószínű, hogy az abban megnevezett két egyén a családdal régen szoros kapocsban volt; mutatja ezt a címerazonosság, illetőleg a címer további fejlődése is. Dansai László szomszédos birtokosa a nógrádmegyei Veselénynek, honnét a család nevét vette; Dansa Veselénytől délre, a füleki vár tartozékainak közvetlen közelében feküdt; és Veselény mellett van Keresztúr is, mely a Csesék másik előnevét adta. Keresztúrt utóbb a XVI. században a Wesselényiek kezén is látjuk. Volt-e még szorosabb, esetleg vérségi kapocs is a szomszédságon kívül a Csesék és a Wesselényiek között, adatok hijjában nem tudjuk; annyi tény, hogy a címereslevél a nagy változásokon átment címerképpel egyetemben a Wesselényiek tulajdonába került. A címer további alakulásaiban eltünik a pajzsból a lánczszem-pár és a tetszetősebb fantasztikus sisakdísz válik pajzs-alakká. A Wesselényiek XVI. századi címerében a pajzs-alak: kék mezőben fatörzshöz láncolt kutya előtestű lebegő hal. A sisakdísz csuda-állatának egyik alkotó része, a toll, még pedig három strucctoll, megmarad sisakdísznek. Világos, hogy e címer az 1418. évinek közvetetlen leszármazottja. Egy századdal utóbb a Wesselényi-címer ismét változáson megy át; a kutya előtestéből koronás oroszlán teste lesz, mely halfarkban végződik; a fatörzsből pedig három-virágos rózsa ág, melyet az oroszlán tart. Legutolsó és most is használatban lévő változat az, hogy a koronás oroszlánból halfarkban végződő koronás női törzs, szirén lesz. Természetes, hogy a takaró színe is fehér-vörösből a pajzsbeli színeknek megfelelő kék-ezüstre változott át.
A címeres levél Csese Lászlónak különösen Boszniában és Németországon, a király kíséretében szerzett érdemeit emeli ki a szokott módon. Ő is bemutatja az óhajtott címer képét, melynek láncszemei kétségtelenül valamely átélt fogságra emlékeztetnek; a király változatlan formában hagyja jóvá a kért címert. A királyi kitüntetés Csese László családja régi nemességének szintén nagyobb dicsőségére történik.
(Fejérpataky László és Áldásy Antal : Magyar címeres emlékek; Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság (1901, 1902, 1926))
- Irodalom:
Karácsonyi János: A báró Wesselényi család eredeti czímere. Turul, 1899-diki évi IV. füzet. Felolvasta a Magyar heraldikai és genealogiai társaság 1898 november 24-diki űlésén.
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
[2] Lásd még: