Ugrás a tartalomhoz

Címerhatározó/Viczay címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Viczay család címerével foglalkozik.


lósi Viczay

[szerkesztés]

Az Osl nemzetségből származó család.

A Viczay család címere a hédervári templom lorettói kápolnájában
Viczay István címere, 1587

A Viczay család címere a nédervári Boldogasszony-templomban
Viczay II. Ádám síremléke a Boldogasszony kápolnában
Báró Viczay Ádám síremléke 1650. A hédervári templomban

A Viczay család XVIII. századi grófi címere

Nagy Iván így írja le a címert: „…függőlegesen kétfelé osztott vért, a jobb oldali osztály ismét víz-szintesen, alsó és felső udvart képez, a felsőbbikben az ősi czimer: a három függőleges csikolat látható, az alsóban hátulsó lábain álló koronás oroszlán, első lábait ragadvány után nyújtva. A vért jobb oldali osztályában a leírthoz teljesen hasonló oroszlán szemlélhető. A vért fölötti sisak koronáján kiterjesztett szárnyakkal koronás fejű fekete sas emelkedik ki. A sisak két oldaláról a vértet szokásos ’foszladék’ [sisaktakaró] veszi körül.” Az ősi címerben a hullámzó ezüst sávok kék alapon láthatók, a két oroszlán egymással, a sisakdísz velünk néz szembe.

A Viczay család, akárcsak a Héderváryak, ősi eredetű. Az Osl nemzetségből valók. Nevüket a Sopron megyei Vica helységről nyerték, amelyre az Osl és Belud ispán IV. Béla királytól adományt kapott. Nagy Iván családtörténeti műve szerint: „[Viczay] János az utolsó Héderváry Istvánnak Eszterházy Erzsébettől való leányát Héderváry Katalint vévén nőül, ezzel nyerte a Győr megyei Hédervárat, mely a családnak az idő óta főlakhelye lőn. Ennek fia II. Ádám Palota, Csókakő és Fejérvárnak a töröktől visszavételénél mint a Győr megyei felkelő nemesség vezére vett részt. [… ] Fiai közül Antal a Rákóczy fölkelés híve volt, Jób szül. 1701. mart. 15-én, udvari gavallér és szentelt vitéznek [eques auratus – aranysarkantyús] említetik. 1723. máj. 14-én III. Károly királytól grófságot nyert. …Nejétől bellatinczi báró Ebergényi Esztertől három leánya maradt és egy fia, I. Mihály, ki a családnak terjesztője lett, s egyszersmind gyűjté a nevezetes Hédervári múzeumot és pénzgyűjteményt. …A család egyik tagja Viczay Anna szent Klára rendi apácza 1720-ban ’Elmélkedések és lelki foglalatosságok könyve’ czím alatt Nagyszombaton imakönyvet adott ki.”

A család férfiága II. Mihállyal folytatódott, majd Héderrel halt ki. Betelepedésük csak tovább növelte a Héderváry család rangját.[1]

A Héderváry család örököse, a Viczay nemzetség 1873. december 23-án gróf Viczay Héder személyében kihalt. Halálakor, a hagyományt megerősítve, egy ág leszáradt az akkor óriási Kont-fáról.

Viczay Héder végrendeletében általános örökösévé gróf Khuen Antal legidősebb fiát nevezte meg „Általános örökösömmé nevezem unokatestvéröcsém gróf Khuen Antalnak halálozásom bekövetkezésekor életben leendő legidősb fiát, ki kedves kötelességet teljesít, ha családneve mellé másodcsaládnévűl az ‘Héderváry’ [nevet] felveszi.”

1873-ban kezdődött el a hédervári uraságok utolsó korszaka a Khuen-Héderváryakkal. [2]

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

Rövidítések

Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs