Ugrás a tartalomhoz

Címerhatározó/Várdai címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Várdai , Várday családok címerével foglalkozik.


kisvárdai Várdai

[szerkesztés]
Várday Ferenc erdélyi püspök pontificaléja. 15. századi kódex 16. század elején átfestett és kiegészített lapja.

A Pontificale 5a lapjának díszítését két egymás alá helyezett miniatúra képezi. A felső miniatúra a „prima tonsura" jelenetét, egy klerikus felszentelését ábrázolja. Püspökök és kardinálisok társaságában ülő pápa az előtte térdeplő klerikus hajfürtjét levágja. Az előtérben egyházi és világi férfiak csoportja figyeli a jelenetet. A pápa mellett, jobbra és balra egy-egy címer látható. Ezek egyike X. LEÓ pápa címere, a másik püspöki címer, amely arany alapon három balra-forduló ezüst éket mutat; míg a címerpajzs fölött levő püspöki süveg mellett F. V. betűk olvashatók. Az alsó miniatúra magas trónon ülő püspököt ábrázol, akinek egy előtte térdeplő klerikus könyvet nyújt át. A térdeplő mellett, egy fa zöld lombjai közé illesztett címerpajzs látható Szent Mihállyal, aki hosszú lándzsáját a lába alatt vergődő ördögbe döfi.

Várdai István (1425 k.-1471) kalocsai érsek és bíboros címere a fancsikai kápolnából. Egervári László anyai nagybátyja, Várdai István volt. A bíboros neve előfordul Varda, Vardaio, Varada, Vardajo és Varas alakban is.

A Várdai család a Gút-Keled nemzetségből származtatja magát. Várdai István a legismertebb a leszármazók közül, aki tanulmányait Krakkóban kezdte, Bécsben folytatta, majd négy évet töltött Páduában és Ferrarában. Az egyházi ranglétrán előre jutva kalocsai érsek lett, majd a pápa bíborossá nevezte ki.

A GUTKELED-nemzetségből származó VÁRDAY FERENC (), a Gyulafehérváron székelő erdélyi püspök, kiváló humanista és nagy mecénása volt egyházának. Későn, huszonhét éves korában lépett egyházi pályára. Korábban a budai udvarban teljesített szolgálatot: II. Ulászló főlovászmestere volt. Tanulmányait Olaszországban végezte; az 1500—1504 években Páduában és Bolognában tanult, de járt Rómában és Velencében is. Székesfehérvári kanonok (1507), királyi kincstárnok (1509), váci püspök (1510), majd pedig erdélyi püspök lesz (1514—1524). VÁRDAY részt vett a Dózsa-lázadás leveretésében. Az erdélyi püspök helytartója volt az az olmützi TAURINUS kanonok, aki Stauromachia című eposzában a Dózsa-lázadást megírta. Míg az enyedi születésű ADRIANUS VOLPHARDUS TRANSYLVANUS egy 1522-ben Bolognában kiadott s JANUS PANNONIUS verseit is tartalmazó munkáját VÁRDAY FERENC-nek ajánlja. VÁRDAY FERENC erdélyi püspök életének utolsó év-tízedében komoly építkezésekkel gazdagítja a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyházat. Itt egy renaissance lépcsőkorlátot készíttet és átépítteti a gótikus Szent Anna-kápolnát. Fennmaradt VÁRDAY FERENC végrendelete, amelyet 1524 október 22-én „beteg testtel, de ép elmével" írt, s ebben nagyobb összeget adományoz a székesegyház tornyának építésére. Foglalkoztatott festőket is. Valószínűleg VÁRDAY idejében festették a gyulafehérvári székesegyházban az északi mellékhajó apszisának freskóit. Művészetszeretetét nemcsak gyulafehérvári építkezései bizonyítják. A végrendeletében felsorolt pompás kincsek tanúsága szerint komoly műgyűjtő volt. Ismeretes az is, hogy több képet vásárolt ANTONIO BINI budai kép- és kegyszerkereskedőtől.

+++++

[Visegrád, 147 9 -1490.]
VÁRDAY ALADÁR LEVELE VÁRDAY MIKLÓSHOZ

A levélíró biztosítja testvérét arról, hogy ügyét a vajda támogatja, és a királynak is szólnak róla.

  • OL D l. 82928. (A gr. Zichy család zsélyi levéltára).
  • 11 x 21 cm-es papiron, zárlatán papirfelzetes, zöld viaszba nyomott gemmapecséttel. A nyolcszögletes gyürűspecséten N V monogram és egy ülő alak látszik elmosódva. Egy fólió.
  • A közelebbi keltezés meghatározásában nincs annak sem lényeges szerepe, amit JAKUBovıCH

másutt említ (MNy. 22 [1926]: 144), hogy e levél pecsétje megegyezik azzal a pecséttel, amely Várday Aladárnak egy másik, 1487-ben testvéréhez irt, latin nyelvű levelén található. Mindezek alapján első magyar nyelvű misszilis levelünket pontosabban nem, csak 1479 és 1490 közöttinek lehet keltezni.3-4.

Külső hivatkozások:

[1]

[2]


  • Irodalom:

Hegedűs Attila - Papp Lajos szerk.: Középkori leveleink 1541-ig. Budapest, 1991. 3-4.[3]


várdai Várdai

[szerkesztés]
Várdai Pál esztergomi érsek címere, 1526 után. Esztergom, Főszékesegyház altemploma
A Várdai család címere, Márévárból

A a Gút-Keled nemzetségből származó család.

Mikó:

A mohácsi csatavesztés Esztergomban is nagy cezúrát okozott (Szalkai László prímás is elesett), bár az új érsek, Várdai Pál és a kápta lan csaknem a város elestéig (1543) székhelyén maradt (6. kép). Esztergomban az erődíté sek korszerűsítése került napirendre: Buda eleste után, 1542–1543-ban olasz hadmérnökök kel erős bástyát építtettek a vár vízművének védelmére (Malom-bástya).81 Várdai személye a 16. század közepén összekötő kapocs lett az összeomlott régi berendezkedés és az épülő újkö zött. Várdai – a káptalannal, valamint a kincstárral és a levéltárral együtt82 – 1543-ban Pozsonyba, a királyság maradékának új központjába menekült.83 Mohács előtt II. Lajos udvarának tagja volt, s talán az ő budai házában gyűlt össze olykor a Sodalitas Litteraria Danubiana, a Du nai Tudós Társaság.84 Művelt ember volt: tőle hallotta Girolamo Aleandro pápai nuncius 1539-ben azt, hogy Mátyás udvarában annak idején maga Josquin des Prez is megfordult.85

  • Irodalom:

Mikó Árpád: Reneszánsz művészet a Jagelló-kori Magyarországon, I. Az all’antica művészeti köznyelv kialakulása és elterjedése. Ars Hungarica 41. 2015/4. 378-379.[4]

Magyar katolikus lexikon[5]

  • Külső hivatkozások:

[6]

Rövidítések


Várdai, Kalocsa

[szerkesztés]
Várdai Péter kalocsai érsek (1480-1501) címere

Várdai Péter paraszti családból származott. Vitéz János pártfogoltjakét emelkedett magasra. Címerének elemei a pártfogója címeréből valók.

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs